Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: Most a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Lukács László György képviselő úr következik 30 perces időkeretben. Parancsoljon! - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

58 az új rendkívüli jogrendjeinkkel kapcsolatos és az Alaptörvény kilencedik módosításában volt, az hézagmentesen és tökéletesen lezárt mindent. Tehát én ezért is mondom egyrészt azt, hogy nem látom most indokoltnak a jelenlegi módosítást. (Nacsa Lőrinc: Nem szavaztad meg!) Másrészt azt szeretném mondani, hogy ami igazán fontos, a honvédelmi törvénynél, illetve a katasztrófavédelmi törvénynél azokat a módosításokat természetesen megszavaztuk; ezt Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak mondom, tehát legjobb emlékeim szerint erről akkor így szavaztunk. Amit megfontolásra próbálok még önöknek feltenni: az elmúlt évek arról szóltak, és ennek van egyrészt, mondjuk úgy, hogy egy reálpolitikai és egy ilyen könnyen megzenésíthető értelmezése is, hogy Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozta az országot. Egyrészről láttuk azt, hogy volt egy bevándorlás okozta válsághelyzet, és volt egy olyan veszélyhelyzet, ami egy kiszámíthatatlan vagy az elején egy nagyon nehezen megtippelhető és nagyon nehezen modellezhető helyzet volt, ami egy, a koronavírus-járvány okozta tömeges megbetegedéssel fenyegető helyzet volt. Ezeknek a veszélyhelyzeteknek az elrendelésével és meghosszabbításával kapcsolatban lényegében minden kritikát kifejtettünk. De összességében ezt a kérdést fel kell tenni: szolgálja-e a veszélyhelyzeteknek úgy általánosságban véve vagy a rendkívüli jogrendeknek a megalapozottságát, vagy a társadalom számára a komolyanvehetőségét vagy a kellő súlyát szolgálja-e, ha túl sokszor rendelnek el valamit? Tehát be tudja-e tényleg tölteni azt a tőle és egyébként a jogrendszer vagy az elmélet szerint elvárt súlyt, hogy az emberek érezzék és tudják, hogy valóban egy más helyzetben vagyunk, amely minőségileg más, és új kihívások miatt új megoldásokat kell keresni? Azt szeretném ezzel mondani, hogy biztos nem árt-e a veszélyhelyzetnek mint kifejezésnek vagy a rendkívüli jogrendnek mint intézménynek az, ha ezt túl sokszor alkalmazzák, vagy olyan esetben is alkalmazzák, amikor úgy tűnik, hogy a rendes jogrend szerint is meg tudunk felelni a kihívásoknak? És akkor itt szeretném alátámasztani, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt hetekben, sőt most már lassan hónapokban azt láttuk, hogy egyrészt a civil társadalom, másrészt az állam próbált reagálni, és nagyon sok esetben egyébként jól reagált, és a civil társadalom kifejezetten jól reagált arra a helyzetre, amely egy háborús viszony volt a szomszédban, és amely az onnan való, tömeges elvándorlásnak a kezelésére szolgált. Tehát azt láttuk, és ezúton is köszönjük, hogy volt civil és volt állami fellépés is, amely, ha a kormánymédiából nézzük, gyors és hatékony volt. Tehát a rendes jogrend szerint sikerült egy gyors és az önök olvasatában egy gyors, hatékony és a helyzetre jól reagáló fellépést tenni. Az önök olvasatában ez így néz ki. Akkor nem értem, hogy miért kell az ilyen vagy ehhez hasonló... - és itt önökön a sor, hogy elmondják, hogy miben másabb vagy mi várható és mivel másabb, hiszen mi nem kaptunk tájékoztatást a kampányban sem arról, hogy a háborús helyzettel kapcsolatosan mi van... (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Képviselőtársam, Nacsa Lőrincnek mondom: értem, és látom a felháborodottságát vagy meglepettségét, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságát az önök Kósa Lajos képviselőtársán keresztül többször, több ízben, higgye el, nem politikai céllal, tájékozódási céllal szerettük volna azért összehívatni, hogy tudjuk, hogy mire számíthatunk abban a szituációban. Tehát az most biztosan önökre vár, hogy az az indokoltság, hogy középtávon, rövid távon vagy akár hosszú távon Magyarországnak milyen biztonsági kihívással kell szembenéznie, és ehhez képest miért indokolt a mostani rendkívüli jogrend új szabályainak a kialakítása, ez az önök indokolásának a megalapozottságára vár, és sajnos ezt nem hallottuk, illetve nem történt tájékoztatás. Természetesen, ha ezek olyan természetű tájékoztatások, amelyek nem hangozhatnak el a teljes plénum előtt, tekintettel arra, hogy ezek minősített adatokat tartalmaznak, akkor én továbbra is azt javaslom, mint ahogy rendelkezésre állt ez a lehetőség, hogy akár a Nemzetbiztonsági bizottságban, a Honvédelmi és rendészeti bizottságban vagy akár a Külügyi bizottságban is adhatnak tájékoztatást. És akkor azok a képviselőtársaink, akik az ellenzéki oldalon ülnek, és keresik az indokoltságát ennek a mostani javaslatnak akár középtávon, akár hosszú távon, legalább minden tájékozottságuk mellett tudnak dönteni afelől, hogy tudják-e támogatni vagy nem tudják. Mert az önök olvasatában azt lehetett látni, hogy az állam és a civil szervezetek jól kezelték ezt, gyorsan és hatékonyan történt a fellépés, azaz a rendes jogrendben megvolt a lehetőség és a megoldás arra, hogy a mostani szituációt kezeljék, és Magyarország ura tudott lenni a helyzetnek. Ezzel szemben a most beterjesztett jogszabály-módosítás ehhez képest azért túlmutat ezen, és ebben meg kifejezetten furcsának tartom az érvelést, hogy önök gazdasági érveket állítanak mellé, hogy a gazdasági hatásnak a tompítására van erre szükség. A gazdasági hatások tompítására a kormánynak szerintem az államháztartás rendjén keresztül, a költségvetési törvényen keresztül, illetve más intézményeken keresztül óriási ráhatása van. Ehhez a kormánynak akár törvényi, akár rendeleti szinten, nem is minősített, hanem feles törvények szintjén vagy akár kormányrendeletek vagy más minisztériumi rendeletek szintjén nagyon komoly lehetősége van, és úgy gondolom, hogy ezeket ki is tudja használni. Tehát a gazdasági érveket én nem gondolom mögötte olyan érveknek, amelyek a rendkívüli jogrendet és a jogrenden való változtatást meg tudják alapozni. (11.40) Mindenesetre azt le tudom szögezni, és ezt szeretném elmondani a végén, hogy azt mindenképpen fontos lenne tisztázni, hogy önök milyen változást éreznek vagy látnak ebben a környezetben, mik azok a nehézségek, amelyekkel az országnak - most a gazdasági részét hagyjuk ezen kívül - a biztonság szempontjából szembe kell