Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

59 néznie, és hogy miért készül a kormány erre a viszonylag kényelmes kormányzási helyzetre. Hiszen ha ez bevezethető, akkor mégiscsak kevesebb elszámolással, kevesebb ráhatással és kevesebb parlamenti ellenőrzéssel kell a kormánynak a munkáját végezni. És abban én egyébként osztom az előttem szóló képviselőtársam véleményét, hogy önmagában az alkotmánybírósági kontroll, amely ott lett hagyva, a mostani viszonyok közepette már nem minősül elegendőnek, illetve talán nem is elegendő, hogy az elrendelt különleges jogrendnek az indokoltságát meg tudjuk ítélni. Összességében azt tudom önöknek mondani, hogy ha eddig is jól megbirkózott az állam óriási civil segítséggel - és megint meg kell köszönni a civileknek azt az áldozatos munkát, amit végeztek -, akkor nem szükséges ez a mostani módosítás. Azt is javaslom önöknek, hogy egy ilyennek az elrendelésével, vagy elfogadásával és elrendelésével nem biztos, hogy érdemes ezeket a rendkívüli jogrendi jogintézményeket állandóan erodálni; ráadásul az állandó módosításokkal erodáljuk. Én úgy értettem, hogy abban a vitában, amelyet lefolytattunk itt a kilencedik módosítással és az azt követő honvédelmitörvény- és katasztrófavédelmitörvény-módosítással, lezártnak tekinthető az a szakmai vita, amely volt, tehát nem gondolom, hogy szükség lenne ez alapján. És nem szabad a különleges jogrendek folyamatos életben tartásával kiüresíteni ezt a rendkívül fontos, és tényleg csak utolsó lehetőségként fennálló és utolsó lehetőségként igénybe vehető különleges jogi eszközt így kiüresíteni, és teljes egészében, mint már mondtam, erodálni. Az, hogy a jogszabályt vagy a mostani törvényjavaslatot miként tudjuk támogatni, az természetesen attól is fog függni, hogy itt a vitában még mi hangzik el, illetve a minisztérium részéről vagy akár bizottsági üléseken, és esetleg, ha addig sor kerül arra, az új, felálló kormány által megjelölt miniszterek meghallgatásán hangzik el olyan adat, amely hitelt érdemlően alátámasztja, hogy ilyenre szükség van, akkor nyilván közelebb leszünk a megoldáshoz és az elfogadás lehetőségéhez. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Most a Momentum képviselőcsoportjának vezérszónoka, Hajnal Miklós következik. Parancsoljon! Megadom a szót képviselő úrnak. HAJNAL MIKLÓS, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy először szólalok fel a Házban, engedjék meg, hogy innen is köszönetet mondjak annak a több mint 25 ezer hegyvidéki és bel-budai választónak, szavazónak, aki bizalmat szavazott nekem az április 3-ai választásokon. Igyekszem ezt a bizalmat megszolgálni, és azokat is képviselni, akik esetleg másra adták a voksukat, illetve javaslom tisztelt képviselőtársaimnak is, hogy tegyenek ugyanígy. Különleges helyzetben vagyok, hiszen több képviselőtársam is hegyvidéki vagy éppen bel-budai lakos, valamint, azt hiszem, miniszter asszony és a miniszterelnök is. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Eddig nem láttunk.) Őket is arra biztatnám, amennyiben szintén a választókerületemben élnek, akkor forduljanak hozzám bizalommal. (Dr. Simicskó István: Mindenképpen. - Derültség a kormánypártok soraiban.) Én ugyanis azt vallom, hogy a politika alapja a képviselet, a képviselet helye parlamentáris demokráciákban pedig maga a parlament. Magyarországon ez az Országgyűlés kellene hogy legyen. Éppen ezért olyan fontos ez a mai vita, hiszen a mai előterjesztés arról is szól, hogy itt vitathassuk-e meg közös ügyeinket, vagy már ennek a lehetőségét is feladjuk mondvacsinált okokkal. Tisztelt Képviselőtársak! Mielőtt belemegyünk a vitába, ha már a veszélyhelyzetről van szó, mi, a Momentum országgyűlési képviselői, tagjai, aktivistái mindenekelőtt szeretnénk kifejezni köszönetünket és hálánkat, köszönetünket azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a járványhelyzet során az emberéletek mentésén dolgoztak. Ha pedig a szomszédban zajló orosz agresszióról beszélünk, mindenekelőtt köszönet és hála illeti azokat a civil szervezeteket és egyházakat, valamint az önkormányzatokat is, akik az orosz agresszió első napjától kezdve segítik a menekülteket, a menekülő családokat. Sajnos, miközben a magyar nép először a járvány, majd a gazdasági válság, majd a háború okozta viszontagságokkal küzd, itt a parlamenti képviselőtársaim - Varga Judit miniszter vezetésével - hatalmi barkácsolásba fogtak, a saját maguk által egykor gránitszilárdságúnak titulált Alaptörvény tizedik módosítására készülnek. Arról döntünk, hogy adunk-e újabb két okot arra a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon, és folytassa azt a rendeleti kormányzást, most már ki tudja, meddig. Szerintünk a magyar embereknek nem újabb veszélyhelyzetre, nem újabb rendeleti kormányzásra, nem hatalmi barkácsolásra, hanem biztonságra van szükségük. Biztonságban szeretnék tudni a szeretteiket egy világjárvány alatt, és akkor is, amikor egy agresszív nagyhatalom hódító háborúba kezd a szomszédunkban. Biztonságban szeretnék tudni az életszínvonalukat, amiért keményen megdolgoztak, biztonságban szeretnék tudni a megtakarításukat, amit félre tudtak tenni. A kormánynak pedig a folyamatos veszélyhelyzetek helyett ezen kellene dolgoznia. Értjük azt, hogy a kormánynak fontos, hogy a magyar emberek folyamatosan féljenek valamitől. Ezért van az, hogy 2015 óta megszakítás nélkül fenntartják az illegális bevándorlás miatti válsághelyzetet, függetlenül attól, hogy hetente 2, 20 vagy 20 ezer bevándorló érkezett a kerítéshez az elmúlt évek során. Ezért riogatnak kitalált veszélyekkel minden évben más-más plakátkampánnyal, ezért kezdtek el most kormánypárti megmondóemberek