Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 14. kedd - 11. szám - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2021. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK:

561 A beszámoló első ránézésre egy alapos szakmai anyag látszatát kelti tényleg vizuális élményekkel gazdagon, ami elsősorban a jelentés valóban jól megszerkesztett infografikáinak köszönhető. Ezen a ponton megjegyezni kívánom, hogy el is várható önöktől az ilyen magas szintű és színvonalú vizualizációs összeállítás, ugyanis a weboldalukon közzétett hatályos szerződéslista szerint havonta 34 millió forintot költenek vizuális termékek, szoftverek bérlésére, hálózatépítésre, szupporttevékenységre, és az elmúlt két évben 300 millió forintért szereztek be licenceket és informatikai eszközöket, ami természetesen produkál egy ilyen szemet gyönyörködtető vizuális élményt. Amennyiben viszont a 130 oldalas dokumentum szöveges részét vizsgáljuk, nehezen lehet a lényeget megérteni. Egyáltalán nem látjuk érvényesülni azt a törekvésüket, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzések eredményét mindenkor világosan, következetesen és egyértelműen fogalmazza meg. A beszámoló első ránézésre egy alapos szakmai anyag látszatát kelti, de az Állami Számvevőszék egyik alapfeladata, a korrupciós kockázatot jelentő területek értékelése, valamint az integritásprojekt működtetése kevésbé látható benne. Ehhez a törvényi felhatalmazást az Alaptörvény 39. cikke fogalmazza meg, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Az integritásirányítási rendszert a kormány az 50/2013-as kormányrendelettel 2013 februárjában vezette be, amely a korrupció megelőzését elméleti síkon szolgálja, és itt a lényeg: elméleti síkon. És miért mondom ezt? Azért, mert a kormányzati portál szerint az integritáselmélet lényege az, hogy az egyén és a szervezet integritása szoros kölcsönhatásban van egymással; ha az egyén nem azonosul a szervezet értékrendjével, elvárásaival, akkor viszont a szervezet működésének a hatékonysága is csorbulhat. A korrupció megelőzésére a gyakorlatban mindössze annyi történt, hogy a közigazgatási szervekhez integritás-tanácsadókat neveztek ki, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2013 februárjától integritás-tanácsadó szakirányú továbbképzés indult. Információnk alapján azonban a közigazgatási szervek integritás-tanácsadójának olyan személyt neveznek ki, aki az adott szerv érdemi tevékenységéhez nem képes hozzájárulni, de mondjuk, az integritáselméletről különböző fórumokon nagyszerűen képes beszélni. Az integritás-tanácsadók tehát a korrupciót érdemben nem képesek megakadályozni, mint ahogy a Pénzügyminisztériumban nemrég kirobbant EU-s pályázati csalás is mutatja. De nézzük, mit tesznek önök a korrupció megelőzése és megállítása érdekében! Elnök úr az elnökségének egyik legnagyobb vívmányaként hangsúlyozza, hogy az elmúlt 12 évben a jelentések számának csökkenése ellenére az ellenőrzött szervezetek száma közel 20-szorosára nőtt, és az Állami Számvevőszék 2021-ben 10 544 szervezet ellenőrzését zárta le. Mindez annak köszönhető, hogy az elmúlt évek igen drága technológiai - amit már említettem - és digitális fejlesztései lehetővé tették, hogy akár több ellenőrzés fusson egy időben, ami állításuk szerint nem ment a minőség, a munka rovására. De valóban így van-e ez? A beszámoló szerint az új módszertan lényege, hogy a több ezer ellenőrzöttet azonos program és azonos kritériumok szerint, digitális alapon vizsgálják, amit a mi olvasatunkban akkor képesek végrehajtani, ha az ellenőrzési szempontokat leegyszerűsítik arra a szintre, hogy egy önkormányzatot, egy központi költségvetési szervet, egy állami tulajdonú gazdasági társaságot, egy költségvetési támogatásban részesülő magántulajdonú gazdasági társaságot vagy civil szervezetet ugyanazon feltételrendszer alapján lehessen ellenőrizni. (13.50) De melyek ezek az ellenőrzési szempontok? Az Állami Számvevőszék jelentése alapján vizsgálja az adott szerv alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, számlarendjét, számviteli politikáját és az ennek keretében elkészítendő szabályzatokat, úgymint leltározási és leltárkészítési, pénzkezelési, értékelési és önköltségszámítási szabályzat; a gazdálkodási szervezet ügyrendjét; a gépjárművek igénybevételéről és használati rendjéről szóló szabályzat meglétét és szabályszerű aláírását; az éves számviteli vagy költségvetési beszámoló meglétét és szabályszerű aláírását; könyvviteli és kötelezettségvállalási szerződési nyilvántartások naprakész vezetését, a leltározás mint nemzeti vagyonról szóló nyilvántartás készítését; a kockázatelemzéssel kiválasztott szerződéseknél azt, hogy az arra jogosult írta-e alá vagy ellenjegyezte azokat; a számláknál pedig, hogy az arra jogosult igazolta-e a teljesítést, illetve engedélyezte-e a kifizetésüket. Ezeket azért is soroltam fel, de egyébként az előző hozzászólásokban is hallottuk ezeket, az ÁSZ-ellenőrzés lényege tehát, hogy az ellenőrzött szerv rendelkezik-e a felsorolt szabályzatokkal, vezetik-e a nyilvántartásokat, betartják-e a bizonylati rendet. Ebben látják a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesülését. A korrupció feltárására már nem fókuszálnak. Tehát ez egy bizonyos egysíkú gondolkodás, ugyanis azt ellenőrzik, hogy tényleg alá van-e írva, ha nincs aláírva, akkor képesek visszadobni, hiánypótlásra nem adnak lehetőséget, de erre azért majd kitérek. A teljesség igénye nélkül: az Állami Számvevőszék nem ellenőrzi az ellenőrzött szerv vezető testületének vagy első számú vezetőjének döntéseit. És itt jön már ki az a lényeg, hogy itt már nem egyszerű számviteli ellenőrzés van, hanem mondjuk, itt már lehet mélységében a korrupció irányába elfordulni, azokat sorolnám most föl, hogy esetleg miket lehetne még ott ellenőrizni, vagy gondolkodni, úgymond a gondolkodásmódot egy kicsit megváltoztatni.