Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 14. kedd - 11. szám - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2021. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK:

562 Például a vezetők ítéltek-e meg maguknak nagyobb összegű személyi juttatásokat; kötöttek-e az érdekeltségükbe tartozó gazdasági társasággal szerződéseket; kiszerveztek-e gazdasági társaságba olyan tevékenységet, amit az adott szerv valamely szervezeti egységének kellett volna, mondjuk, ellátnia; a magas összegű végkielégítéssel távozó munkavállalót visszafoglalkoztatták-e az érdekeltségükbe tartozó gazdasági társaságokon keresztül; a megkötött szerződés alapján a számlák mögött van-e valós teljesítés; a szerződéses ár nincs-e túlárazva; a hivatali gépjárműveket ki, mikor és milyen céllal használja; a hivatali utak tényleg az adott szerv tevékenységét szolgálták-e; a költségvetési támogatással elérni kívánt cél megvalósult-e; volt-e párhuzamos finanszírozás vagy túltámogatás. Ha ilyeneket ellenőriznek, nyilván akkor már feltételezhetjük, hogy egy kicsit a korrupció irányába esetleg kandikálnak, hogy akkor esetleg történhetett-e ilyesmi. Elnök úr mentségére legyen szólva, hogy már az elnöki előszóban leszögezi, olvasható is: az Állami Számvevőszék nem az eseti visszaéléseket tárja fel, hanem rendszerszinten, támogató jelleggel végzi értékeléseit. Tehát az olvasó ne is keresse a beszámolóban a konkrét korrupciós ügyeket. A beszámoló alapján kiemelendő, hogy míg büszkék arra, hogy 2021-ben a 3197 helyi önkormányzatot 100 százalék lefedettséggel vizsgálták, addig a több mint nyolcezer állami beruházás közül mindössze négyet sikerült ellenőrizniük. Ezt megismétlem még egyszer. Tehát míg az önkormányzatokat 100 százalék lefedettséggel ellenőrizték, addig a több mint nyolcezer állami beruházás - pedig ott aztán van közpénz bőven - közül mindösszesen négyet sikerült ellenőrizniük, annak is az előkészítő szakaszát, vagyis azt, hogy az arra jogosult írta-e alá a szerződést. Hát, ez nem komoly! Ebben az esetben nem tértek ki arra, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárás során a becsült érték meghatározása megfelelően történt-e, illetve a vesztes ajánlattevő nem tért-e vissza a beruházás egyik alvállalkozójaként. A Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületének 2019. november 10-én megtartott konferenciáján elhangzottak alapján elnök úr elnöksége másik vívmányának azt tartja, hogy a papírmentes és ezáltal közpénzkímélő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében az ÁSZ elektronikus adatszolgáltatási rendszert hozott létre. Az így bekért dokumentumok alapján kerül sor az ellenőrzési megállapítások megtételére. A cél az, hogy az ellenőr és az ellenőrzött között minél kevesebb személyes kapcsolattartásra kerüljön sor. Rendkívüli tévút ez a gondolkodásmód, az, hogy az ellenőrzött és az ellenőrző személy még véletlenül se találkozzon egymással, véletlenül se kommunikáljon egymással. Meggyőződésem, hogy ennek a leépítése teljesen rossz gondolkodásmód, és ezt nem is tartom egyáltalán helyesnek. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényben is, az ÁSZ-törvény alapján az ellenőrzött szervnek az adatbekérő levéltől számított öt napon belül szükséges az adatszolgáltatást teljesítenie. Ezalatt az ellenőrzött szervek elmondásuk szerint nem tudják az Állami Számvevőszékkel a kapcsolatot felvenni - ugye, leépítjük a kapcsolatot egymással, a kontaktot -, nem tudnak az adatkéréssel kapcsolatban kérdezni, pedig a költségvetési támogatásban részesülő kisebb civil szervezetek, illetve gazdasági társaságok az adatbekérő levél alapján sokszor nem tudják, hogy mely dokumentumokat kellene feltölteni, mit hogyan kell csinálni, illetve milyen érvényességi, hitelességi kritériumoknak kellene megfelelni. Ezért fordulhat elő, hogy az ÁSZ-ellenőrzés során az ellenőrzött szerv segítése külön szolgáltatássá nőtte ki magát. Például a honlapja szerint dr. Batka Brigitta jogászhoz lehet ilyen esetben fordulni. Tehát az is nonszensz, hogy van egy ellenőrző ügyintéző, és van az ellenőrzött személy, és ha az ellenőrzött személy nem ért valamit, akkor nem lehet kommunikálni az őt ellenőrző ügyintézővel, hanem keressen egy jogászt, azon keresztül majd kommunikálunk. A beszámoló hangsúlyozza, hogy az Állami Számvevőszék célja nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a jó irányba terelés. Ennek érvényesülését könnyen ellenőrizhetjük. Mi meg is tettük, a nyilvánosan elérhető ÁSZ-jelentésekkel kapcsolatban felmerült észrevételek és az arra adott hivatalos válaszok között szemezgettünk egy kicsit. Két példát meg fogok említeni. Például az Állami Számvevőszék a szociális, humán szolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók államháztartáson kívüli fenntartói központi költségvetésből kapott támogatásai felhasználásának ellenőrzése során a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért elnevezésű civil szervezet esetében megállapította, hogy 2019. évben nem rendelkezett számviteli beszámolóval. Valójában az történt, hogy a civil szervezet elkészítette és be is adta a bíróságra a beszámolót, csak azt a szervezet képviselője nem írta alá, melynek alapján az Állami Számvevőszék azt a megállapítást tette, hogy a beszámoló nem készült el. Hát, ezzel a gondolkodásmóddal és megközelítési móddal minden érvényesül, csak az a cél nem, hogy nem a hibakeresés és az elmarasztalás lenne a cél. De mondok egy másik példát. A nem hitéleti célra kapott költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek utóellenőrzése során a Magyarországi Metodista Egyház vonatkozásában megállapítást nyert, hogy a számlarendje nem tartalmazta a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A szervezet az észrevételében jelezte, hogy a bizonylati rendet értelmezési probléma miatt nem csatolták, de az észrevétellel egyidejűleg ezt a hiányosságot pótolták. Az Állami Számvevőszék a szabályzatot utólag nem fogadta el arra hivatkozással, hogy azt az eredeti határidőre megküldött teljességi és hitelességi nyilatkozat nem tartalmazta. Akkor kérdezem még egyszer: az a cél megvalósul-e, hogy a hibakeresés vagy az elmarasztalás vagy a jó irányba terelés definiálható-e ezekben az esetekben is?