Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
51 Most adom meg a szót Vitányi István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, aki felszólalását a helyéről mondja el. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hazánk szomszédságában háború zajlik. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus valamennyi honfitársunk érdeklődését felkeltette, hiszen az a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, valamint egyúttal komoly változásokat generált a világgazdaságban is. Mindnyájan aggódó figyelemmel követjük a napról napra bekövetkező eseményeket. Sajnos a háború következtében fellépő negatív következmények mindenki életére közvetlen kihatással bírnak, azok minden egyes magyar állampolgár által tapasztalhatók. Elég, ha csupán az egekbe szökő világpiaci energiaárakra, a gazdasági recesszióra, az élelmiszeriparban most megjelenő ellátási zavarokra vagy pedig az egyéb piaci zavarokra gondolunk. Magyarország felelőssége a háború elől menekülők ellátása, a háború következtében fellépő gazdasági károk minimalizálása, valamint az, hogy a magyar embereket a lehető legteljesebb mértékben megvédje a gazdasági téren keletkező káros hatásoktól. Közismert tény az is, ezt mindenképpen szeretném kiemelni, hogy az Európai Unió tagállamai közül népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb, Ukrajnából érkező menekültet. Köztudott, hogy mi, magyarok mindig segítünk a bajbajutottakon, kiváltképp, ha azok a szomszédban élnek. A példamutató összefogás, a menekültek megfelelő ellátása és elszállásolása minden magyar közös érdeke. Külön köszönet érte azoknak az önkénteseknek, rendvédelmi és honvédelmi dolgozóknak, akik napról napra fáradhatatlan helytállásról tesznek tanúbizonyságot a menekültek segítésében. Az ukrán-magyar, az ukrán-román határon személyesen is láttam és én magam is részt vettem az önkéntesek munkájában, és tanúsíthatom, hogy áldozatos és kitartó munkát végeztek. (10.50) Tisztelt Képviselőtársaim! A humanitárius katasztrófa kezeléséhez, valamint az átrendeződő nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédéséhez hazánknak biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Április 3-án a magyarok egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül állást foglaltak amellett, hogy ki kell maradnunk ebből a fegyveres konfliktusból, és nem hagyhatjuk azt sem, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg. Míg akadnak olyan államok, amelyek másként gondolkodnak ebben a kérdésben, addig viszont nekünk továbbra is Magyarország és a magyarok biztonsága marad az első. Meg kell tehát védenünk a magyarokat, ám ehhez hatékony és gyors döntéshozatalra van szükség. Ennek garantálása érdekében kerül tehát benyújtásra az előttünk fekvő két törvényjavaslat, az Alaptörvény tizedik módosítása, valamint a katasztrófavédelmi törvény módosítása. Mint ahogy miniszter asszony is utalt rá, a koronavírus-világjárvány is megmutatta, hogy a vészhelyzetből származó kihívások kezelésére és elhárítására a rendkívüli jogrend eszközei bizonyultak a legalkalmasabbnak, éppen ezért az előttünk fekvő javaslatok azok, amelyek megteremtik a kormány számára annak lehetőségét, hogy a különleges jogrend teljes eszköztárral rendelkezésre álljon. Tisztelt Ház! Az Alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Az Alaptörvény élő keret, amely védelmezi a magyarság önazonosságát, kifejezi értékrendszerét, megtestesíti akaratát, valamint meghatározza létezésének legalapvetőbb közjogi formáit. Üdvözlendőnek tartom tehát, hogy az Alaptörvény tizedik módosítása is hazánk és családjaink biztonságát kívánja szolgálni. A Ház asztalán fekvő alaptörvény-módosítás ugyanis biztosítja, hogy a szomszédos országban zajló háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint ezek következményeinek elhárítása jogalapot szolgáltasson a vészhelyzet kihirdetésére. Megjegyzendő azonban, hogy a mostani módosítás nem változtat azon az alkotmányos elven, miszerint különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos országban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos humanitárius, illetve gazdasági hatása Magyarországon, valamint hogy e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék röviden szólni a katasztrófavédelmi törvény módosításáról is, amely az új vészhelyzeti esetkörre határozza meg a kormány számára a cselekvést lehetővé tevő rendelkezéseket. Garanciális jelentőségű szabályként jelenik meg ugyanis a benyújtott javaslatban az, hogy a kormány által hozott vészhelyzeti intézkedéseket erre irányuló indítvány esetén az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni. Az Alkotmánybíróság a rendes jogrendi mértéken túl korlátozható alapjogokkal kapcsolatban vizsgálja, hogy az indítványban kifogásolt intézkedéssel az adott alapjogba történt-e beavatkozás, az alapjog-korlátozásnak van-e olyan legitim célja, amely különleges jogrendet kiváltó esemény vagy ezek következményei megelőzéséhez, kezeléséhez, felszámolásához kapcsolódik-e, az alapjog-korlátozás alkalmas-e a legitim cél elérésére, az alapjogkorlátozás mértéke megfelel-e az arányosság kritériumának, továbbá azt, hogy a jogalkotó időközönként meggyőződött-e a korlátozás fenntartásának indokoltságáról. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánom tovább szaporítani a szót, hiszen miniszter asszony kimerítő részletességgel ismertette a benyújtott javaslatcsomag lényeges elemeit, valamint az annak megszületéséhez vezető nemzetközi körülményeket. Jómagam is csak hangsúlyozni tudom azt, hogy az előttünk álló veszélyes
