Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:

52 évtizedben olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek megvédik Magyarországot a külső hatásoktól, valamint a gazdasági recesszió káros következményeitől. Nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen ösvényre lépünk. Most a nemzeti érdek szem előtt tartásának megfelelően kell cselekednünk, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatokat. Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy tegyenek szintén így, és támogatásukkal segítsék Magyarországot a védekezésben és a biztonságának garantálásában. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr, aki a felszólalását itt az emelvényen fogja elmondani. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizonyáratudják, hogy mi a Demokratikus Koalíció véleménye az Alaptörvényről, mi az álláspontunk ezzel a jogszabállyal kapcsolatban. Az a véleményünk a kezdetektől, és ez nem változott, hogy a jelenlegi Alaptörvény nem biztosít megfelelő keretet az ország közélete, az ország politikai élete számára, nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket egy demokratikus ország korszerű alkotmányával szemben joggal támaszt a közvélemény, joggal támasztanak az állampolgárok. Nem felel meg, mert nem konszenzusra törekedve, egyetértést keresve, széles körű társadalmi konzultációban született meg. Nem felel meg ennek, mert nem tartalmaz megfelelő garanciákat és védelmet az állampolgárok jogai számára. Ezt az elmúlt évtizedben számos eset bizonyította, hogy a kormányzat, elsősorban a kormányzat számára olyan túlhatalmat biztosít ez az Alaptörvény, amely messze túlnyúlik azon, amelyet indokolna a kormányzás szükségszerű módja és az, hogy meg lehessen hozni a szükséges intézkedéseket. Nem felel meg azért sem, mert számos módon nyújt lehetőséget arra, hogy az informális hatalom a ciklusokon, a többség döntésein túlmutató hatalom lehetőségét teremtse meg a közélet számos területén. És nem felel meg azért sem, mert ezt az Alaptörvényt önök folyamatosan módosítgatják az éppen aktuális politikai szándékoknak megfelelően, de sosem konszenzusra törekedve, sosem egyetértésre törekedve, hanem mindig éppen annak alapján, hogy mi az önök pillanatnyi politikai érdeke. (Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azért az mégiscsak mutat valamit, hogy az egykoron gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvénynek tíz év alatt már a tizedik módosításánál tartunk. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem egy hosszú távra született, a viszonyokat hosszú távon megfelelően szabályozó Alaptörvényről van szó, hanem egy olyan gumialaptörvényről, amelyet önök éppen mindig úgy módosítgatnak, ahogy pillanatnyi kényük-kedvük, szándékuk és a pillanatnyi politikai érdekük ezt kívánja. Teljesen nyilvánvaló az is, hogy a mostani alaptörvény-módosításnak egyetlen célja van, az, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után - szerencsére úgy tűnik, ennek a nehezén talán már túl vagyunk - módjuk legyen arra, hogy továbbra is fenntarthassák a veszélyhelyzetet, most majd egy másik hivatkozási alappal, most nem a koronavírus-járványra hivatkozva, hanem valami másra hivatkozva. Félreértés ne essék, tudjuk és értjük, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, támadás, az a szörnyű háború, ami ma Ukrajnában zajlik, valóban veszélyt jelent Magyarországra nézve is. Tudjuk és értjük, hogy ennek vannak biztonsági és gazdasági kockázatai Magyarország számára. A kérdés tehát nem az, hogy van-e ilyen veszély, a kérdés nem az, hogy szükség van-e kormányzati intézkedésekre. A kérdés az, hogy szükség van-e veszélyhelyzetre, és szükség van-e az Alaptörvény módosítására ebben a helyzetben. Mi úgy látjuk, hogy ez nem feltétlenül van így. Szeretném emlékeztetni az Országgyűlést egy történelmi példára. Antall József, akit baloldalisággal nyilván nem vádolhatunk, de kétségkívül a maga módján demokrata volt, a jugoszláv háború idején nem kért és nem kapott alkotmányon kívüli felhatalmazást, pedig az a háború, ha emlékeznek még hozzám hasonlóan idősebb képviselőtársaim, valóban közvetlenül a magyar határon is zajlott, sőt Magyarország területén is volt harci cselekmény. Az a háború rendkívül súlyos veszélyt jelentett Magyarországnak, de az Antall-kormány és Antall József a demokratikus alkotmányos keretek között kezelte ezt a háborús helyzetet. Ma sem látjuk azt, hogy miért kellene ennek másképp lennie. Szükség lehet egy ilyen helyzetben, hiszen a jövőbe egyikünk sem lát, szükség lehet valóban arra, hogy szülessenek olyan intézkedések, amelyek valamilyen módon további felhatalmazást igényelnek. De ezeket az intézkedéseket... - én arra kérem önöket, hogy ne biankó felhatalmazást kérjenek ezekre az intézkedésekre, hanem hozzák ide őket a parlament elé. Egyrészt kétharmados többségük van, de másrészt szeretném önöknek mondani, hogy mindent, ami egyébként szükséges egy adott helyzetben, mi támogatni fogunk, és azt gondolom, a többi ellenzéki párt is így van vele. (11.00) De önök nem konkrét intézkedésekhez kérnek támogatást, nem konkrét javaslatokat hoznak ide, hanem újra biankó csekket kérnek. Talán emlékeznek arra, hogy amikor először ezt tették a koronavírus-járvány kezdetén, akkor mi azt mondtuk, önmagában azt elfogadjuk, hogy szükség lehet ilyen típusú felhatalmazásra, de két dolgot kérünk: az egyik, hogy legyen világos, hogy meddig tart, meddig érvényes ez a felhatalmazás, a másik pedig,