Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy filozófiai gondolatokkal vezessem be az Alaptörvény módosítását.

49 Tisztelt Képviselőtársaim! Békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő. Azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van. A háború, a valódi fegyveres konfliktus a XXI. századi Európa történetének is részévé vált. A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem egyben megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítanunk kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét. Erről szól az Alaptörvény tizedik módosítása: a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról. Ez a jogállam nyelvén azt is jelenti, hogy a felelős előrelátás jegyében, a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is. A történelem már számtalanszor igazolta, hogy minden egyes háború kemény kihívások elé állítja az államélet irányítói mellett a stabil, kiszámítható, tisztességes, békés és nyugodt életre vágyó, családjukat és hazájukat szerető állampolgárokat is. Az orosz-ukrán háború következtében fellépő negatív következmények minden ember által tapasztalhatók, azok mindenki életére közvetlen hatással vannak. Senkit nem kell emlékeztetnem arra, hogy a háború következtében az energiaellátás területén Európában eddig soha nem tapasztalt bizonytalanság alakult ki, hiszen elszabadultak a világpiaci árak mind a földgáz, mind pedig a kőolaj vonatkozásában, ez pedig közvetlenül is befolyásolja a gazdaság működőképességét, amely ma már Európa bizonyos országaiban a háztartások mindennapjait is veszélyezteti, és ne feledjük: „Közeleg a tél!” Meg kell jegyeznem azt is, hogy részben a fenti tényezőknek a feldolgozóiparra kifejtett hatásából, részben pedig a háborúból is közvetlenül következően az élelmiszeriparban is ellátási zavarokra lehet felkészülni, amely tényezők mind maguk után vonják a piaci zavarok és a gazdasági recesszió kialakulásának a veszélyét is. Jól tudjuk közben, hogy több millió menekült érkezett Ukrajnából a szomszédos országokba, amelyek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bajbajutottak körülményein javítsanak, szállást és emberhez méltó ellátást nyújtsanak számukra. Ebben a helyzetben pedig különösen fontossá vált a béke és a biztonság garantálása, a válság hatékony kezelésének a képessége. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország mindig is a béke oldalán állt, a háború előtt és azóta is. A magyar választópolgárok pedig április 3-án világosan és félremagyarázhatatlanul amellett foglaltak állást, hogy ki kell maradnunk ebből a háborúból. Megerősítették a kormány azon törekvését is, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatos bárminemű nemzetközi fellépés - így például a szankciókról való döntések során is - kizárólag a nemzeti érdeket kívánja előtérbe helyezni. Ennek megfelelően nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar háztartásokkal fizettessék meg, és semmilyen nyomásnak nem fogunk engedni, ha a tervezett szankciók a magyar energiaellátás biztonságát vagy a magyar ipar működőképességét veszélyeztetik. Április 3-án a nemzeti konzervatív oldal eddig soha nem látott mértékű felhatalmazást kapott a kormányzásra. Az egyedülállóan erős, demokratikus legitimációból fakadóan eddig is megvédtük a rezsicsökkentést, valamint árstopokat és exporttilalmat vezettünk be, hogy az infláció negatív hatásait ne a háztartások érezzék meg. Van, ahol kevesebb fürdés ajánlott, másutt ruhaszellőztetés. Nálunk a családok védelme, árstopok jelentik a megoldást. Ahogy miniszterelnök úr is mondta: kinek mit intéz a kormánya. Mindezekre tekintettel olyan döntések meghozatalára kell lehetőséget biztosítani most, amelyek szükség esetén megvédik hazánkat a külső hatásoktól, képesek ellensúlyozni a gazdasági recesszió negatívumait, és egyúttal segítik a humanitárius katasztrófából, a háborúból érkező menekülteket az előttünk álló veszélyes időszakban. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus miatt a kormánynak nemcsak a hazai magyarságra, hanem a Kárpátalján élő honfitársaink biztonságára is kiemelt figyelmet kell fordítania, hiszen jól tudjuk, minden magyar felelős minden magyarért. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egész világon közismert tény, hogy az Európai Unió tagállamai közül népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet Ukrajnából, hiszen már közel 700 ezer főnél járunk. A magyarok a bajbajutottakon mindig segítenek, különösen, ha azok a szomszédban élnek. Ezért fogtunk össze és valósítottuk meg Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját, amely most is zajlik. (10.40) Ez mindannyiunk közös érdeme, azoké az önkénteseké, az egyházi és civil szervezetekben, a hivatalokban dolgozóké, akik fáradságot nem kímélve rohantak a határra segíteni, akik befogadták a menekülteket, akik adományokkal szolgáltak, vagy csak akár egy jó szóval segítettek a bajbajutottakon. És természetesen azon rendvédelmi és honvédelmi dolgozóké is az érdem, akik a határon és a befogadóállomásokon napról napra emberfeletti helytállásról adtak tanúbizonyságot. Köszönet érte mindannyiuknak. Tisztelt Elnök Úr! A kiindulópont és a cél tehát egyértelmű: meg kell védeni a magyarokat, el kell érni, hogy a háború árát ne a magyar háztartások fizessék meg, ehhez pedig hatékony és gyors döntéshozatali eszközökre van szükség. Ennek garantálása érdekében dolgozta ki a kormány az előttünk fekvő két tervezetet, az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény hozzákapcsolódó módosítását. Már a koronavírus-világjárvány is megmutatta, hogy a rendes jogrendi eszközök nem elegendőek a veszélyhelyzet következményeinek elhárítására, már csak azért sem, mert előre nem látható, egymásra épülő és