Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy filozófiai gondolatokkal vezessem be az Alaptörvény módosítását.
48 Tisztelt Ház! Az sem mellékes, hogy a nemzetközi tárgyalásokon túl itthon milyen védelmet biztosítunk a magyar családoknak. Sokféle módon nyújtunk segítő kezet: bevezettük a benzinárstopot, az élelmiszerárstopot, a kamatstopot; évek óta működik a rezsistop - leánykori nevén rezsicsökkentés -, és a baloldali pártok már hetek óta azzal riogatnak, már megkezdték a választás előtt is - ehhez csatlakoztak baloldali véleményvezérek is -, hogy jönnek, jönnek, jönnek a megszorítások, és ezeknek az árstopoknak vége lesz. Ehhez képest a kormány nem megszüntette, hanem meghosszabbította ezeket az intézkedéseket. (10.30) És korábban is éltünk már át pénzügyi válságot - 2008-09-ben -, és világos a különbség a két kormányzás között. Az a fő különbség - most az egyes intézkedésekbe nem megyek bele -, hogy a magyar gazdaság most már sokkal stabilabban áll a saját lábán; például a járvány ellenére is 7 százalékos volt tavaly a gazdasági növekedés. Ez az uniós élmezőnyt jelenti. A devizakitettségünk is sokkal alacsonyabb. Ennek jelentőségét, azt gondolom, ebben a helyzetben sem kell külön hangsúlyoznom. Minden nehézség ellenére - pénzügyi problémák, járvány ellenére - ezért tudtuk visszaállítani a 13. havi nyugdíjat, ezért folytatódtak a béremelések, ezért növekedett a minimálbér, ezért folytatódik az orvosibéremelés, ezért folytatódott az ápolóibér-emelés, ezért kapnak adómentességet a 25 év alatti fiatalok, és a sort hosszasan folytathatnám. Mindezt összefoglalva azt tudom önöknek elmondani, hogy nem a baloldali megszorítások útját járjuk (Arató Gergely: A jobboldali megszorításokét!), hanem országvédő politikát folytatunk, és amíg ez a kormány van hivatalban, ez így is marad. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk. Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról , valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig Most a napirendi pontjainknak megfelelően soron következik a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/25. és T/26. számokon a parlament informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztéseket nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Elsőként megadom a szót Varga Judit igazságügyi miniszter asszonynak, a törvényjavaslat előterjesztőjének, aki az expozét innen, az emelvényről fogja elmondani. Megvárjuk, míg megérkezik. Addig is tájékoztatom, hogy miniszter asszonynak 30 perces időkeret áll rendelkezésére. Köszönöm szépen. Parancsoljon, miniszter asszony, öné a szó. DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy filozófiai gondolatokkal vezessem be az Alaptörvény módosítását. Talán ismerős sokaknak Francis Fukuyama azon gondolata, amelyet a rendszerváltoztatást követő évtizedekben még sokan igazolva is láttak, miszerint a „nyugat, a nyugati eszme diadala” megtörtént, a történelemnek vége, „Beethoven zenéje harsog a japán üzletek hangszóróiból, és a rockzene Prágában, Rangunban és Teheránban egyaránt népszerű.” Voltak, és ma is vannak viszont olyanok, akik úgy gondolják, hogy a történelem végének hívői valójában arra törekszenek, hogy lebontsák a hitünkből, kultúránkból, hazánk szeretetéből álló természetes önképünket, hogy a helyébe minél homogénebb színekbe morzsolt identitásokat építsenek a globális gazdasági és ideológiai elvárások mentén. 2011-ben erre adott választ az új Alaptörvény, ami folytonosságot teremtett dédanyáink, nagyapáink, őseink hite és világképe, valamint gyermekeink és unokáink önazonossága között. Már akkor is úgy gondoltuk, hogy ennek a talapzatnak a biztosítása, kultúránk, történelmünk és családjaink védelme a legtöbb, amit alkotmányos értelemben tehetünk függetlenségünk, szuverenitásunk és a következő generációk védelme érdekében. Ezt az előrelátást azóta az elmúlt tíz év és az élet többször is félreérthetetlenül visszaigazolta. Ezért is fontos, hogy erre az Alaptörvényre esküsznek fel ma azok, akik a haza és a nemzet szolgálatát tekintik hivatásuknak.
