Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. május 10. kedd - 3. szám - Megemlékezés a madarak és fák napjáról - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
47 felnőtteknek munkát biztosítunk. Csak a múlt heti varsói támogató konferencián 37 millió eurónyi vállalást tettünk, amit az ukrán menekültek számára fogunk majd biztosítani. Tisztelt Ház! Segítünk ott, ahol tudunk, de azt nem fogadjuk el, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg. A nemzetközi helyzet súlyos. Veszélyben van az általános európai béke, de azon belül most az energiabiztonságunk felett is sötét felhők gyülekeznek. Az Európai Bizottság ismertette a Bizottság hatodik szankciós javaslatát Oroszország ellen. Ebben szerepel az olajembargó is. A Bizottság azt javasolja, hogy szüntessük meg az Oroszországból érkező olajszállítmányokat. Ez elfogadhatatlan, és teljes mértékben ellentétes a néhány héttel ezelőtti versailles-i miniszterelnöki csúcsértekezleten létrehozott konszenzussal. Versailles-ban a miniszterelnökök megállapodtak abban, hogy csak olyan lépéseket tesznek, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét, és figyelembe veszik azt, hogy minden országnak szuverén joga megállapítania, hogy milyen energia-összetételben működteti a gazdaságát. Most - anélkül, hogy bárkivel miniszterelnöki szinten egyeztettek volna - a Bizottság előállt egy javaslattal, ami felrúgja ezt a konszenzust, és egységes szabályt akar mindenkire ráerőltetni. Tehát a Bizottság elnök asszonya, akarva-akaratlanul megtámadta a nagy nehezen létrehozott európai egységet. Most már, utólag, elkezdte az egyeztetéseket, Magyarországon is tárgyalt, de még nagyon sok mindent kell megbeszélni, hogy hazánk változtasson az álláspontján. Ennek a javaslatnak az elfogadása azt jelentené, hogy már másnap 700 forintra emelkedne a benzin és 800 forintra a gázolaj ára. Az ipari termelői üzemekről nem is beszélve, amelyek egy része azonnal tönkremenne, bezárna, és munkavállalók ezreit tennék utcára. Lényegében a magyar gazdaság teljesen leállna az orosz olaj nélkül. Ez felérne egy atombombával, amit le akarnak dobni a magyar gazdaságra, és ezt mi nem fogadjuk el. Tisztelt Ház! A hazai baloldal az elmúlt években sok nemzetközi vitában nem a magyarok, hanem Brüsszel oldalára állt. (Arató Gergely: Ez Nem igaz! Nem mondasz igazat, tudod?!) Most arra kérjük őket, hogy ne ezt tegyék. Semmilyen pártpolitikai szempont nem írhatja felül a magyar nemzeti érdek képviseletét. Ezért felszólítjuk a baloldal hazai és európai parlamenti képviselőit, hogy azt az álláspontot képviseljék, amit a magyar emberek április 3-án kijelöltek: ők is mondjanak egyértelműen nemet Brüsszel új szankciós javaslatára; mondjanak nemet Brüsszel gáz- és olajembargójára. Álljanak végre a magyar emberek oldalára! Értsék meg végre, hogy a magyar Országgyűlésnek nem az oroszokról vagy az ukránokról kell döntést hoznia az olajembargó kapcsán, hanem Magyarországról! Tisztelt Ház! Egy olaj- vagy gázembargó a magyar rezsicsökkentés azonnali végét is jelentené, de rövid távon előidézheti azt a helyzetet is, hogy egyáltalán nem érkezik nyersanyag Magyarországra. Ezt meg kell akadályoznunk. A kormány az ország energiaellátásának biztosításában és a rezsicsökkentés fenntartásában is számíthat a Fidesz-frakcióra. Frakciónk teljes erejével a kormány mellett áll. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Arató Gergely: Hála istennek!) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a választ a kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy én is szóljak pár szót a helyzet gazdasági vonatkozásairól. Hát, nem mondok azzal nagy újdonságot, hogy a háborús helyzet csak fokozta az Európára nehezedő gazdasági problémákat. Az egész kontinenst jelentős infláció sújtja, amelynek első számú előidézője az energiaárak emelkedése. Ez a folyamat különböző okokból már a háború kitörése előtt megindult, a katonai konfliktus pedig csak rátett egy lapáttal. (Arató Gergely: Különösen Magyarországon...) És hogy mit jelent ez számokban? Az Eurostat számai szerint áprilisban 38 százalékos volt az energiaárnövekedés éves mértéke, márciusban pedig 44 százalék. Tehát a fő felelős az energiaárak növekedése. Mindez odavezet, hogy a német Die Zeit szerint Németországban drágább az élet, mint az elmúlt 40 évben bármikor. 1981 óta nem volt olyan mértékű infláció Németországban, mint most. (Arató Gergely: Magyarországon is!) A háború miatt ebben az országban 144 százalékkal nőtt a gázolaj ára, 47 százalékkal az üzemanyagé és 41 százalékkal a gázé. Még inkább mellbevágó az IMF elemzése, amely szerint, ha bevezetik az Oroszország elleni energiaembargókat, emellett Oroszország leválik a nemzetközi pénzügyi rendszerről, az 2023-ban 3 százalékkal vetné vissza az európai gazdaságot, tehát nem az orosz gazdaságot, hanem az európai gazdaságot (Arató Gergely közbeszól.), éppen ezért nagyon észnél kell lennünk. Ezért nem támogathatjuk olyan szankciók bevezetését, amelyek épp annyira vagy sokkal jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak. Ebben a helyzetben nem az a megoldás, ha gazdasági értelemben lábon lőjük magunkat. Tegnap az Európai Bizottság elnöke a magyar miniszterelnökkel tárgyalt itt, Budapesten, és a kormány tájékoztatta őt arról, hogy a jelenlegi formájukban miért nem elfogadhatók a szankciós tervezetek: alapvetően veszélyeztetnék az ellátásbiztonságot, és már rövid távon is tartós áremelkedésekhez vezetnének. Ebből is látszik, hogy érvényesíteni akarjuk a legfontosabb alapelvet, miszerint nem fogjuk engedni, hogy a háború árát a magyar emberek, leginkább a magyar emberek fizessék meg.
