Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 8. szerda - 9. szám - Egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. FÜRJES BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy azt elmondtuk már néhányszor - és sajnos úgy tűnik, hogy egy ideig még el is kell mondanunk, akár h...

427 fogalmazott: „Magyarország világok határán fekszik Kelet és Nyugat, Észak és Dél között. Errefelé a háborúkat nem értünk és nem a mi érdekünkben vívják. Úgy szokott lenni, hogy akárki győz, mi rajtavesztünk. Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára, és számukra Magyarország is csak egy bábu. A mi érdekünk az, hogy ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában. Ebben a háborúban mi semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk” - ahogy miniszterelnök úr fogalmazott. Ebben a helyzetben egy felelős kormánynak minden eshetőségre fel kell készülnie. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ehhez kíván segítséget nyújtani. Az Alaptörvény 2020. decemberi, sorrendben a kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény új, alkotmányos alapokra helyezte a különleges jogrendi helyzeteket és a védelmi és biztonsági célú állami feladatellátás rendjét övező jogi szabályozást. Ez a jogi környezet egy olyan átfogó keretszabályozást hozott létre, amely a jelenkori elvárásoknak megfelelően a válsághelyzetek azonnali kezeléséhez, valamint a minél gyorsabb és hatékonyabb védekezéshez adta a mindenkori végrehajtó hatalom kezébe a megfelelő jogosítványokat. A szomszédunkban zajló háború egy új és az eddigi tapasztalás alapján folyamatos veszélyt jelent Magyarország számára. Ezért is, vagy ezzel is összhangban van, hogy az Alaptörvény kilencedik módosítása nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre - hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet - csökkent a különleges jogrendi helyzetek száma. A törvényi szabályozás pedig a válságkezelés békeidőben is alkalmazható, új és fő pilléreként az összehangolt védelmi tevékenység jogintézményét, eljárásrendjét is bevezette. Ezek a válsághelyzetek, különösen a háború, kockára teszik fizikai biztonságunkat, és veszélyeztetik a gazdaság és a családok energiaellátását, anyagi biztonságát is. Éppen ezért az Alaptörvény idén májusban elfogadott tizedik módosítása nem csupán a veszélyhelyzetnek mint különleges jogrendi helyzetnek az esetköreit egészítette ki és szabályozta egyértelműbben a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa eseteivel, de az Alaptörvény kilencedik módosításának eredetileg 2023. július 1-jére tervezett hatálybalépését is előrehozta, és 2022. november 1-jére módosította. Ez viszont gyorsabb jogalkotói feladatokat ró a Házra, ezeknek a feladatoknak kíván eleget tenni a kormány a törvényjavaslat beterjesztésével. Különböző ágazati törvények harmonizálása vált szükségessé, hozzá kell nyúlni a Btk.-hoz. A törvényjavaslat célja továbbá a kormányzati igazgatást érintő törvények módosítása a most elfogadott kormányzati struktúrával összhangban, és cél az is, hogy a törvényjavaslat a miniszterelnök illetményét módosítja annak érdekében, hogy egyforma mértékű díjazásban részesüljön hazánk két közjogi méltósága, a háromból kettő, az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök. Itt azért főleg a nyilvánosság számára is fontos megjegyezni, hogy a hatályos szabályozás szerint a miniszterelnök illetményét nem a kormányzati igazgatásról szóló törvény, vagyis a Kit., hanem a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény, azaz a Ksztv. szabályozza. Ami lényeges információ talán ezen jogtechnikai tények mellett, hogy a miniszterelnök illetménye az elmúlt évtizedben változatlan maradt, míg az országgyűlési képviselők és más közjogi méltóságok tiszteletdíja a magyar gazdaság teljesítőképességével párhuzamosan nőtt, és a Kit. által bevezetett, a központi közigazgatást érintő reformok sem hatottak rá. Jelen szabályozás épp ezért a miniszterelnök tiszteletdíjára vonatkozó szabályokat át is emeli, átemelni javasolja a Kit. hatálya alá. Térjünk ki most csak röviden - ha lesznek ezzel kapcsolatban kérdések, hozzászólások, akkor készültem hosszabban is - a talán bizonyos felületeken a legtöbb izgalmat kiváltó rendelkezésre: helyes-e 11 év után rendezni a miniszterelnök javadalmazását? Almát az almával érdemes összehasonlítani. Magyarország az Európai Unió 27 tagállamának egyike. Ebből az is következik, hogy 27 miniszterelnök van az Európai Unióban, a magyar és egyébként a másik 26 tagállam miniszterelnökének fizetését talán legcélszerűbb egymáshoz mérni. Nézzük meg, hogyan is állunk ma a magyar miniszterelnök javadalmazásával! Ma a 27 tagállamból mindösszesen 4 miniszterelnök van, aki kevesebbet keres, és 22 miniszterelnök, 22 ország miniszterelnökének a javadalmazása magasabb, többnyire jóval magasabb a magyar miniszterelnök javadalmazásánál. Ma a magyar miniszterelnök javadalmazása havi bruttó 1,5 millió forint. Nézzük a szomszédos Ausztriát! Ott a szövetségi kancellár bruttó 9 millió forintot keres, hatszor annyit, mint az Ausztriával szomszédos Magyarország miniszterelnöke. (14.10) Nézzünk egy visegrádi országot! A Cseh Köztársaság - méretében is Magyarországgal összevethető államról, országról beszélünk. Magyarországgal szemben a Cseh Köztársaság miniszterelnöke havi bruttó 4 millió forintot keres, 2,5 millióval többet, mint a bruttó 1,5 millió forintot kereső magyar miniszterelnök. Ha az Országgyűlés elfogadja a Ház előtt fekvő javaslatot, a magyar miniszterelnök akkor is kevesebbet fog keresni a Cseh Köztársaság miniszterelnökénél, és jóval kevesebbet fog keresni Ausztria kancellárjánál, a felét sem fogja elérni a megemelt miniszterelnöki javadalmazás az osztrák kancellár javadalmazásának. Egy-két példát még engedelmükkel. Labdarúgásban szoktuk ezt a példát meccseken: amikor a Fradi leginkább mint a nemzeti klubcsapat Bajnokok Ligájában vagy Európa-ligában játszik, akkor össze szokták hasonlítani a keretek értékét, mert ugyanabban a ligában versenyeznek, és mégis mennyit keresnek a játékosok. Akkor,