Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. június 8. szerda - 9. szám - Egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

428 amikor a magyar miniszterelnök az Európa Tanácsban küzd hol a többi miniszterelnökkel, valamelyikkel vállvetve, valamelyikkel szemben, akkor sokszor találja magát szemben az Európa Tanács elnökével és az Európai Bizottság elnökével. Az Európa Tanács elnöke ma, mind a ketten tulajdonképpen kis különbséggel 13-12 millió forintot keresnek egyenként, nem ketten összesen, egyenként. Tehát a Bizottság elnöke és a Tanács elnöke, ma Charles Michel és Ursula von der Leyen egyenként 13-12 millió forintot keresnek, nyolcszor annyit, mint a velük szemben sokszor Magyarország érdekeit érvényesítő mindenkori magyar miniszterelnök. Talán azt érdemes még megemlíteni, utolsó szám a miniszterelnökök részéről, hogy a mai állapot szerint az egyik szomszédos ország, nemcsak Ausztria mint szomszédos állam, hanem Szlovákia, Magyarországnál kisebb méretű ország miniszterelnöke is többet keres mintegy 1 millió forinttal a magyar miniszterelnöknél. Abbahagyom itt az összehasonlításokat, de készültem. Minden tiszteletemmel elsősorban, gondolom, az ellenzéki pártoknak mondom, tehát ha bele akarunk menni, hogy magyar politikusok, frakcióvezetők javadalmazása hogy néz ki, itt vannak az adatok, és szükség esetén akkor azt az összehasonlítást is elvégezhetjük. A miniszterelnöki javadalmazás ki fogja állni a próbát. Tisztelt Országgyűlés! Most a válságok és a hazánkat fenyegető veszélyek ellenére is minden lehetőség adott számunkra, hogy az ország számára elengedhetetlen és hosszú távon hasznos döntéseket hozzunk. Tisztelettel kérem a kormánypárti és ellenzéki képviselő hölgyeket és urakat, dolgozzunk együtt e törvényjavaslat elfogadásán is hazánk érdekében. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Megtisztelő figyelmüket nagyon köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Pajtók Gábor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Nem működik a mikrofon.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! ELNÖK: Elnézést kérek, képviselő úr. A kártyája be van helyezve? Mert nem igazán hallik. Mikrofont... Megvárom, csak nyugodtan. DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Dr. Pajtók Gábor behelyezi a kártyáját.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásomban szeretnék az általános vita tárgyát képező törvényjavaslat kapcsán arra rámutatni, hogy mik a lényegi elemei, és miért indokolt a szabályozás. Ahogy államtitkár úr is említette, az Alaptörvény kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény új alkotmányos alapokra helyezte a különleges jogrendi helyzeteket és a védelmi és biztonsági célú állami feladatellátás rendjéhez kapcsolódó jogi szabályozást. Ezen új jogi környezet szabályozza a válságkezelési és különleges jogrendi intézkedéseket, bevezette az összehangolt védelmi tevékenység új jogintézményét. Emlékeztetőül: ez a jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen. Az új szabályozás miatt szükségessé vált az ágazati törvényi szintű joganyag megfelelő módosítása is. A törvényjavaslat elsődleges célja ezért egyfelől a 2022. november 1-jén hatályba lépő, a válságkezeléssel és különleges jogrenddel, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű jogszabályváltozások nyomán szükségessé vált jogszabályok közötti koherencia megteremtése. A törvényjavaslat emellett a gazdaságfejlesztéssel összefüggésben szükséges technikai módosítások átvezetését, végezetül a kormányzati igazgatást érintő törvények módosítását is biztosítja a 2022. április 3-ai választást követően kialakult új kormányzati struktúrának megfelelően. A törvényjavaslat mások mellett kitér a telekadó szabályozásának módosítására a kereskedelmi áruk ki- és berakodása céljából használt szabad kikötők vonatkozásában. Rendezi továbbá a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus részére korábban átadott ingatlanon létrejövő ingó és ingatlan vagyon jogi helyzetét. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításának célja, hogy a telek fogalmába ne tartozzon bele az a vízzel borított medence, amely a folyóval összefüggő vízterületet alkot, és amelyet kereskedelmi áruk ki- és berakodása céljából szabad kikötőként használnak. Ezen módosítás révén a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medence területe nem fog a telekadó fizetése alá esni. Módosul a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény. Az Alaptörvény kilencedik módosítása a rendkívüli állapot különleges jogrendi tényállása helyett a hadiállapotról rendelkezik. Erre tekintettel többek között szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben ezen fogalom átvezetése. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása kapcsán megemlítendő, hogy a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) kormányrendelet alapján a kormány pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős tagja a gazdaságfejlesztési miniszter. Ő