Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK):

104 elsődleges célja, csakúgy, mint eddig, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A világjárvány elleni védekezés elmúlt két éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat.” Ezzel szemben mi úgy véljük, hogy a kormány által régóta elhanyagolt magyar közegészségügyi rendszert felkészületlen állapotban érte a koronavírus-járvány. Túlzott központosítás, rossz kommunikáció, a járványügyi adatok teljes és teljesen indokolatlan eltitkolása, túlságosan oltásközpontú védekezés, magas halálozás jellemezték a két évvel ezelőtt kezdődő koronavírus-járvány elleni védekezést hazánkban. Az állítással szemben nem védtek meg senkit, sőt a világon lakosságszámra vetítve az egyik legmagasabb a halálozási arány Magyarországon, több mint 46 ezer ember halt meg koronavírus-fertőzés következtében, amellyel európai viszonylatban jelenleg a harmadik helyen állunk - hátulról. Két év alatt több magyar ember halt meg koronavírus-fertőzés következtében, mint Nagykanizsa lakossága, majdnem annyi ember halt meg, mint Erzsébetváros lakossága 0-tól 120 évig. Ez a szám is bizonyítja, hogy az Orbán-kormány járványkezelése kudarcot vallott, de ez előre látható volt, hiszen az előző kormányzati ciklusban verte szét a kormány a jól működő ÁNTSZ-t, maradék munkatársait besorolva a járási és egyéb kormányhivatalokhoz. Ehhez kell hozzászámolnunk azt a veszteséget is, ami azoknak a beteg embertársainknak az elvesztéséből adódik, akik a fejetlenül megszervezett kórházi és járóbeteg-ellátás következtében, krónikus betegségük megfelelő kezelésének elmaradása miatt haltak meg idő előtt. Lényegében nem volt érdemi járványkezelés, nem vonták be a védekezésbe sem a szakmát, sem a települési önkormányzatokat, mindvégig elégtelen volt a tesztelés volumene és a tesztelés megoldása, főleg a fizetőssé tétele, ahogy hiányzott egyébként a transzparens, érthető tájékoztatás is. A koronavírus-járvány alatt a kormány számtalan hibát követett el, többször is megbukott, folyamatosan hazudott, vegzálta azokat, akik valóban segítettek a megfertőződött embereknek - de hát ennyit vártunk. A járványkezelésben önök jobbára rendőri és katonai megoldásokat erőltettek, nem hallgatták meg sem a települési önkormányzatok, sem a szakmai szervezetek, többek között az Orvosi Kamara javaslatait, holott ezekben rengeteg igazság volt, és segítette volna a járványkezelést. Többszörösen bebizonyították, hogy nemcsak nem értenek az egészségügyhöz, hanem sorozatosan olyan intézkedéseket láthattunk önöktől, ami arról árulkodott, hogy nem is akartak javítani a közfinanszírozott egészségügyi intézmények, sem a benne erejük megfeszítésével dolgozó szakemberek, sem pedig az ezekben az intézményekben ellátott betegek sorsán. Most is éppen ebből az előterjesztésből derülhetett ki számunkra és az újságírók számára, hogy az egészségügy nemhogy nem rendelkezik önálló minisztériummal ebben a kormányzati ciklusban, hanem az egyik konglomerátumból a másikba akarják átszervezni az ágazat irányítását. Az előterjesztésben nyolcszor szerepel „az egészségügyért felelős miniszter és a közbiztonságért felelős miniszter” kifejezés, kétszer viszont az egészségügyért és közbiztonságért felelős miniszterről beszél a jogszabály és az indoklása. Talán ebből vontunk le rossz következtetéseket. A napok óta keringő pletykáknak úgy lehetne véget vetni, hogy nem az EMMI és nem a BM fogja felügyelni az ágazatot. Ránk férne egy jó, szakszerű és működőképes minisztérium. A járványügyi védekezésben meghatározó szerepet kaptak a háziorvosok, az ehhez szükséges feltételeket viszont csak hónapokkal később sikerült úgy-ahogy biztosítani számukra, jobbára itt is karitatív szervezetek és a települési önkormányzatok jóvoltából. Nem véletlen, hogy ebben a két évben megszűnt 46 háziorvosi praxis - tehát nem üres, hanem megszűnt -, és gyakorlatilag 177 praxis ürült ki úgy, hogy nem sikerült pótolni ott a szakembert, az orvost. Összesen most 667 praxis áll üresen, és ez azt jelenti, hogy 886 ezer embernek nincs háziorvosa. Tehát nem az a baj, hogy nem veszik föl a telefont a rendelőben vagy valamilyen technikai probléma van, hanem egyszerűen ennyi embernek van úgy háziorvosa, hogy egy héten kétszer valaki a szomszéd faluból vagy városból átmegy, és megpróbálja a tüzet eloltani. De az látható, hogy két éve az alapellátásban nem folyik semmiféle krónikus betegségnek a gondozása, és ennek a következményét a következő években fogjuk látni. Nem lehet nem szót ejteni arról, hogy egy világjárvány, egy nemzeti tragédia esetén, ahol az elsők között vagyunk, jött a mutyi. Szégyen? Az! Lenyúlni az adófizetők pénzét békeidőben is gyalázatos, de nem a Fidesznek, ők már sportot űznek belőle, hogy még egy egészségügyi tragédia idején is folytatják. Lélegeztetőgépek. A mohóságnak nem volt határa, és még ezen is nyerészkedni akartak. A koronavírus-járvány kezdetekor Magyarországon nagy problémát jelentett a lélegeztetőgépek hiánya, ezt a miniszterelnök úr is úgy aposztrofálta, hogy azért annyi van, hogy még háború esetén is kitartana. Ezt a hazugságot egyébként maguk a Külügyminisztériumban dolgozók sem hitték el, és 16 ezer gépet vásárolt meg az állam több mint 300 milliárd forintért. Túlárazott, használhatatlan lélegeztetőgépekből vásároltak be olyan sokat, hogy ha egy intenzív ellátásban dolgozó szakorvosra számoljuk, akkor nyolc lélegeztetőgép jutott volna rá. Egy szakorvos egy szakápolóval optimális esetben két lélegeztetett beteget tud kezelni - Magyarországon voltak olyan intenzív osztályok, ahol négy-öt betegre jutott két szakember, és sajnos ez is oka volt a magas halálozásnak. Ezekért a gépekért, kiszámoltuk, ugyanis a brit nemzeti számvevőszék jelentéséből kiderült, akik szintén vettek kínai gépeket, ők átszámítva 1,3 millió forintért vettek egy gépet, nálunk, ha elosztjuk ezt a százhetven-