Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. május 10. kedd - 3. szám - A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORDÁS LÁSZLÓ (DK):

105 valahányezer milliárd forintot (sic!), akkor 28 millióba került egy lélegeztetőgép. Ezeknek a lélegeztetőgépeknek nem volt megszervezve a szervizelése, nem volt megszervezve a pótalkatrész. Itt lett volna egy óriási lehetőség, hogy Magyarországon egy egységes gépparkot hozzunk létre, aminek utána sokkal egyszerűbb lett volna a működtetése, akár békeidőben is, nem kellett volna a járványra várni. A legszebb a tegnapi hír, hogy a lélegeztetőgépek beszerzésében legnagyobb forgalmat lebonyolító kft. alig két évvel a nagy biznisz után végelszámolással megszűnt. Magyarul: mire kiderült, hogy kik vannak ebben a bizniszben, addigra már föl is számolták, nehogy valaki a nyomára jusson ennek. De én mint az egészségügyért jó néhány éve aggódó és abban 43 évet letöltő, nagyon keserű szájízzel fogadom ezeket a híreket. Rátérve a törvényjavaslat érdemi rendelkezéseire, számos érthetetlen intézkedéssel találkozhattunk. Egyrészt az önellenőrzési célt szolgáló gyorstesztek forgalmazása a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő harmadik hónapig hosszabbodik meg. Ennek nincs logikája, ugyanis ha véget ér a járvány, most lemennek a fertőzőszámok, és még három hétig lehet árulni ezeket gyógyszertáron kívül, annak semmilyen jelentősége nincs, mert azok a tesztek, amiket mondjuk, tavaly szereztek be, valószínűleg ősszel, amikor várhatóan újraindul a járvány, használhatatlanok lesznek, teljesen mindegy, hogy ezt gyógyszertárakban vagy pedig azon kívül lehet megvenni. (16.20) Az egészségbiztosítási tárgyú átmeneti szabályok között van a keresőképtelenség, és a keresőképesség orvosi elbírálásáról, annak ellenőrzéséről szól. Nagyon jó, végül is elmondhatjuk, hogy a járvány alatt végre lett egy olyan nyomtatvány, amely elektronikus úton készült, és elvileg eljuttatható volt a célszemélyhez. Két gond volt vele. Egy. A munkáltatók nem adták meg azt az e-mail-címüket, ahova küldhettük volna ezeket a papírokat. Ha pedig a betegnek küldtük el, akkor azt csak úgy fogadta el a legtöbb munkáltató, hogy vigye vissza a háziorvosnak, pecsételje le, írja alá, mert anélkül nem érvényes. Hoztak félig egy jó intézkedést, de ennek a végrehajtását nem beszélték meg a szakmával, és emiatt ez eléggé működésképtelen volt. A kötelező védőoltásokkal kapcsolatban csak annyit szeretnék elmondani, hogy most, hogy egy évig még fizetés nélküli szabadságon lehet tartani, és itt a lényeg, a munkáltató döntésének megfelelően embereket, akik nem voltak hajlandók beoltatni magukat, igazából ez egy politikai gyávaságból született rendelkezés volt, és most is az, ugyanis ezt a konfliktust leviszi a munkáltató és a munkavállaló közé, pedig volt mindenkinek elég baja anélkül is. Tehát én nem gondolom, hogy egy jogszabálynak konfliktust kell gerjeszteni az emberek között akár úgy, hogy munkáltató és munkavállaló, akár úgy, hogy orvos és páciens. Szabályozza a törvényjavaslat a védőoltások dokumentálását, illetve az ezt igazoló dokumentumok kinyomtatását. Hát, erről csak annyit szeretnék mondani, hogy az elejéhez képest valóban ez is javult, de ezt az összes adminisztrációt rátolták a háziorvosokra, akik nem tudták ezt elvégezni, mert egyszerűen olyan bonyolult volt ez a rendszer, és az EESZT nem volt hajlandó kommunikálni a háziorvosi szoftverekkel. Tehát mindenkinek egyesével kellett minden adatát beküldeni, arról nem is szólva, hogy olyan emberek, akik magyar állampolgárok, magyar tajszámuk van, csak Európában dolgoznak, például európai képviselő, nem lehetett berögzíteni őket, sokkal egyszerűbb volt akár egy török vagy egy libanoni állampolgárt az útlevele számával beazonosítani és bevinni, míg ezek a magyar emberek nem tudtak ehhez hozzájutni. Az élelmiszerláncok hatósági felügyeletéről szóló törvény módosításában tulajdonképpen egy lyukas törvényt most nem foltoztak be. Ugyanis nincsenek válaszok azokra a részletkérdésekre, hogy az ÉMK-hoz kerülnek-e majd a felajánlott élelmiszerek, ha igen, hogyan fogják összegyűjteni, szállítani, milyen garancia van arra, hogy például a hűtőlánc nem szakad meg, hogy hogyan kell elszámolni ezeknek a termékeknek az áfájával. Most itt lett volna egy lehetőség arra, hogy ezt végigszabályozzák. Hát, benne van... (Egy mobiltelefon zavarja a hangosítási rendszert. - Nacsa Lőrinc: Telefon!) Nincs telefonom. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ezek a kérdések nyitva maradtak. Csak egy részletkérdésben szeretnék reflektálni Nacsa Lőrinc képviselőtársam megjegyzésére, vádjaira. Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség az EU szabályai szerint jogosult minden tagországban a hatósági döntést meghozni. Tehát ha ő hozott egy döntést, akkor azt a tagországok elfogadják, és ez visszafelé is működött volna, hogy ha a magyar OGYÉI azokkal a szabályokkal fogadta volna el vagy fogadta volna be ezeket a védőoltásokat, ahogy mondjuk, Paál professzor úr idején volt, akkor az EMA is elfogadta volna a magyar dokumentumokat. Az volt a probléma, hogy az OGYÉI a gyártó által nyilvánosságra hozott és magyarra lefordított alkalmazási előiratot tette be dokumentumnak, és két hét alatt egy ilyen vizsgálatot egy gyógyszerről nem lehet megcsinálni. Aki ismeri a technológiát, tudja, hogy sokkal több idő lett volna. Ezt sokkal körültekintőbben, átgondoltabban kellett volna megcsinálni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Komáromi Zoltán képviselő úr. Kétperces hozzászólás következik, Kordás László képviselő úr, DK. KORDÁS LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem először kerülünk már ebbe a helyzetbe, illetve az Országgyűlés nem először kerül abba a helyzetbe, hogy egy ilyen salátatörvényt