Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. február 22. kedd - 233. szám - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

92 fönntartja, hogy adott esetben ez az úgynevezett szektorsemlegesség nem érvényesül, ami egyébként a közoktatásban igen. Tehát ez a különbség is egy kérdés. Az, hogy hatéves szerződési intervallumok jönnek létre, ez abból a szempontból érthető, hogy szükség van kiszámíthatóságra. (10.50) Annak kapcsán, hogy előre meg lehet állapodni akár a hat évre - költségvetési éven túl - a kötelező vállalásról, az az egy kérdés merül föl, hogy a hat év előre eldöntött kötelessége mennyiben korlátozza esetleg az Országgyűlés költségvetés-alkotási jogát. Ez egy kérdés, hiszen a hat év cikluson átível, ugyanakkor természetesen nem vonom kétségbe, hogy kiszámítható finanszírozásra van szükség. Tehát a kormányoknak a pártok színezetétől függetlenül biztosítania kell ezt a megnyugtató hátteret. Azt szeretném elmondani, hogy a kampányban sajnos sok minden olyan állítás is előkerül, ami nem felel meg a valóságnak, így én sajnálattal olvastam, hogy államtitkár úr, aki az egyházi ügyek terén valóban a kompetens személy, egy felújított templom áldóünnepségén, hogy úgy mondjam, erőteljesen riogatott azzal a veszéllyel, ami az egyházakra, vidéki emberekre akkor következik, ha az ellenzék, így a Jobbik kerülne hatalomra. Én inkább a továbbiaktól féltem ezt a kampányt, és itt hadd mondjak egy példát! Orbán Viktor a minap föltett egy Facebook-bejegyzést, nagyon rövid volt: „Ha Gyurcsányék visszatérnek, megnyitják a határokat. Nem hagyjuk!” Most hadd tegyem hozzá: ez a minden, ami ellenzék, az Gyurcsány a múltban, és az is torzítva. A hatpárti programban határozottan szerepel a fellépés keményen az illegális migráció ellen. Márki-Zay Pétert, a közös miniszterelnök-jelöltünket idézem: „A kerítés az illegális migráció megakadályozásának működő eleme. Az ellenzék választási győzelmét követően is a helyén maradna.” (Zsigó Róbert: Nem lesz gázáremelés.) Majd, azt hiszem, ön is hozzászól. Mert nem hallottam pontosan, ezért nem tudok reagálni, majd ha a felszólalásában... (Zsigó Róbert: Nem lesz gázáremelés! - Az elnök csenget.) Tehát: a Jobbik sem gázáremelésről, sem -csökkentésről nem beszélt. (Nacsa Lőrinc: Mi legalább csökkentjük! - Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nem vettük észre! - Az elnök csenget.) Örülök, hogyha egy ilyen népi hurálba megyünk át. Én eddig úgy néztem erre a parlamentre, hogy sokszor én sem tudtam megfelelni annak, ami ennek az épületnek a szelleme. De talán most, a valószínűleg utolsó parlamenti felszólalásomban... - hiszen én több mint egy évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy nem aspirálok újra képviselői mandátumra, de ez nem közérdekű dolog, ez személyes a felszólalásom szempontjából. Tehát folytatom: a határőrség visszaállításának kérdését is fölvetette. Én tudom, lehet érdemi vitát folytatni azzal kapcsolatban Kontrát Károly államtitkárral, hogy jó helyen van-e a rendőrség esetében. Mi úgy látjuk, hogy erőket von el a rendőrségi feladattól, tehát szükség lenne az önálló határőrségre, de ez nem azt jelenti, hogy mi be akarjuk engedni az illegális migránsokat. Úgyhogy nagyon szeretném, hogyha az egyházakkal kapcsolatos kérdések is természetesen lehetnének vita tárgyai, bírálhatjuk egymást; de odáig ne menjünk el, hogy azt mondanánk szinte, hogy templomrombolás következik, ha az ellenzék kerülne hatalomra. Egyébként szeretnék miniszterelnöki felszólalást idézni a parlament üléséről: „A kormány határozott szándéka, hogy hosszú távú és kiszámítható viszony alakuljon ki a magyar állam és az egyházak, a magyar állam és a mindenkori kormány között. Ez vonatkozik az egyházi oktatásra, az egyházak költségvetési támogatására, az egyházi ingatlanok rendezésének ügyére egyaránt. Ez a megállapodástervezet felszámolja az utolsó maradványát is annak a részbeni kiszolgáltatottságnak, amelyben eddig az egyházak a mindenkori hatalommal szemben voltak. Konkrétan, először is az egyházak közszolgálati tevékenységükkel összefüggésben - közoktatás, felsőoktatás, szociális ellátás és a többi tekintetében - a világi intézményekkel, tehát állami, önkormányzati intézményekkel egyenlő elbánásban részesülnek.” Ezt mondta Horn Gyula a parlament ülésén, miközben 1997. május 15-én jóváhagyták a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodást. Ezzel csak azt akarom kifejezni, hogy azért az egyházak említett tevékenységének értékelése, támogatása nem a mostani kormánnyal kezdődött. Azt elismerem, hogy 2010 óta a Fidesz-KDNP-kormány nagyon nagy forrásokat biztosított ezeknek a tevékenységeknek a támogatására. Azt azonban hozzá kell tennem sajnálatos módon, hogy ezzel a támogatással úgy élt, hogy a kormánypártokhoz lojális egyházak és szervezetek jutalomban részesültek, és vannak olyanok, ha éppen kritikusak a kormányzattal szemben, azok pedig büntetésben. Tehát úgy gondolom, hogy nem ennek kell a mércének lenni, hanem a valós, tényleges tevékenység folytatásának. Nos, államtitkár úr a sok témából egyről beszélt részletesebben, a megyei jogú városok listájának bővítéséről. Igen, egyetértünk azzal, hogy Baja és Esztergom is méltó arra, hogy megyei jogú várossá váljon. És még egy témát emelek ki, ami számunkra nagyon fontos, és amivel jelezni tudom, hogy miért ilyen nehéz feladat nekünk ebben a kérdésben majd döntést hozni a végszavazásnál. Ez a Színház- és Filmművészeti Egyetem ingatlanjuttatása, újabb bővítése, mert itt egy olyan kérdésről van szó, amit elvi alapon másképp lát a kormánypárt, és másképp lát az ellenzék; nevezetesen: az úgynevezett felsőoktatás korszerűsítése. Nem akarok ebben a témában politikai vitába visszamenni, csak talán jelzem azt, hogy azt, amilyen módon a kormánypárt úgy gondolja, hogy a közcélú, közhasznú vagyonkezelő alapítványok irányítása alatt működik majd korszerűen a felsőoktatás, ahol az állam átadja az alapítói jogok gyakorlását egyébként a kuratóriumoknak, erről