Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. február 22. kedd - 233. szám - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
91 törvényjavaslat szövegében megjelennek az éves járadék összegének korrekciójára vonatkozó pontosító rendelkezések is. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr számos más, megjelenő törvényjavaslat további részleteit, módosítási pontjait ismertette, én ezek közül néhányat emelnék ki, néhányról szeretnék szólni. Én is úgy gondolom, hogy történelmi adósságot törlesztünk azzal, hogy az 1950-es kommunista megyerendezés során addigi közjogi státuszát elveszítő Baja és Esztergom újból megyei jogú városi rangot kap. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat továbbá indítványozza a 2022. január 1-jétől alkalmazandó azon változás társaságiadó-kedvezmények szabályrendszerébe történő bevezetését, amelynek következtében nagyvállalkozás által Pest megyében - a főváros kivételével - megvalósítandó bármely induló beruházás jogosulttá válhat állami támogatásra. Fontos megjegyezni, ahogy államtitkár úr is kiemelte, hogy a nagyvállalkozások Pest megyében megvalósuló beruházásai kapcsán megszűnnek a korlátozások, addicionális feltételek. Mind a fejlesztési adókedvezmény, mind pedig az energiahatékonysági adókedvezmény esetében javasolt változások elősegítik a beruházások gyakoribbá válását Pest megye területén, hozzájárulva a beruházások növekedéséhez a térségben. Másik pont, hogy a törvényjavaslat rendelkezik az atomtörvény módosításáról is annak érdekében, hogy az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendeletalkotási jogkörét bővítse, és így annak munkáját a hatékonyabb feladatellátás érdekében segítse. A benyújtott törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény oly módon módosuljon, hogy a budapesti Várnegyed nemzeti emlékhely kibővüljön a Várkert Bazár épületével. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a törvénytervezet részeként az uniós értékhatárt el nem érő beszerzésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás alóli kivételi kör kiegészül, valamint a szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó jogorvoslat szabályozása is módosul. A fentieken túlmenően, ahogy államtitkár úr is kitért rá, a javaslat egyes vagyongazdálkodási tárgykörre vonatkozó módosításokat is tartalmaz. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkári expozéból is látszott, hogy nagyon bőséges javaslat áll előttünk, és mind azt szolgálja, hogy a törvényjavaslatban kilátásba helyezett módosítások garanciálisan megerősítsék az egyházak korábban szerzett jogait, erősítsék az egyházak értékteremtő tevékenységének állami elismerését, valamint megfelelően szolgálják az államtitkár úr által is felvázolt további jogalkotási célokat. Ezért szeretném elmondani, hogy a Fidesz-frakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, Bartos Mónika képviselő. Most megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor megkaptuk a tavaszi félév törvényalkotási programját, abban két egymással összefüggő előterjesztés szerepelt, a 2023-as költségvetés és az azt megalapozó törvények. Ehhez képest február 15-én benyújtották a jelenlegi törvényt az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységei anyagi feltételéről szóló, adott számú törvény módosításáról, és így talán kezelhető is lett volna minden szempontból, azonban mi egyéb törvényekről is ugyanebben a törvényjavaslatban kell hogy mérlegeljünk és döntést hozzunk. Itt egy szupersalátatörvény-javaslatról van szó. Címében az egyházi téma van kiemelve, és terjedelmében is ez a legnagyobb benne, ugyanakkor a bányászati törvény módosításával kezdődik és 19 különböző, egymással össze nem függő területet szabályoz. Ez így számunkra, jobbikos ellenzéki képviselők számára elfogadhatatlan azért, mert részben erről egy koherens álláspont nem jeleníthető meg, de ami a legfontosabb: ezekről a beterjesztett módosításokról egyetlenegy szavazásunk van a végszavazás során. Miért mondom, hogy az ellenzéki képviselők számára jelenti ezt a szinte feloldhatatlan nehézséget? A kormánypártiak számára azért nem, mert - részben érthetően - a kormánypárti többség végrehajtja a kormányzat jogalkotási programját, ami azért nem jelenti azt, hogy nem volt arra példa az Orbán-kormányzat időszaka alatt is, 1998-2002 között, hogy a beterjesztett kormányjavaslatot a parlament - ez egyébként egy vagyoni típusú adó lett volna ingatlanokra - menet közben láthatóan nem támogatta, és végül ez a javaslat nem is került szavazásra. Jelenleg tehát az ellenzéki képviselőknek ez a feloldhatatlan nehézsége. Egyébként a lényegi rész valóban az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységéről szól, ez kilenc oldal, amelyen belül hat paragrafus egyébként kétharmados elfogadást igényel. Idézem: „az egyházak által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, sporttevékenységeknek a központi költségvetésből való finanszírozásáról” szól, és azért soroltam fel ezt, hogy valóban rendkívül széles kör az, amelyben a magyar egyházak mások által felváltható módon végzik ezt a tevékenységet. A Jobbik tisztában van ezzel, hogy ezt fenntartani, támogatni kell. Tehát ha én most adott esetben két kérdést fölteszek, az valóban kérdés, és nem azt vonnám kétségbe, hogy ennek a finanszírozásnak a biztosítására szükség van. Az egyik az, hogy a köznevelési intézményeknél az azonos mértékben történő finanszírozás az, amit a törvény meghatároz az állami és helyi önkormányzati intézményekhez képest. A felsőoktatásnál már ez a szektorsemlegesség nem marad meg, mert azt mondja, hogy „legalább az állami intézményekkel azonos”, tehát tulajdonképpen itt a különbségtételt pozitív irányban
