Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. február 22. kedd - 233. szám - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés által most tárgyalandó törvényjavaslat az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének an...
89 gondolat, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot Magyarország Alaptörvénye teljeskörűen tartalmazza, így az minden magyar állampolgárnak alapvető joga. Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak, ugyanakkor az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. Az Alaptörvényben foglalt alapelvekről részletesen a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló sarkalatos 2011. évi CCVI. törvény, az egyházügyi törvény rendelkezik. A vallási közösségek vonatkozásában az egyházi törvény strukturált szabályozást valósít meg, figyelembe véve a közösségek létszámát, történelmi, illetve társadalmi beágyazottságát. A törvény részletesen meghatározza az állam és a vallási közösségek közötti együttműködésre vonatkozó megállapodások rendszerét is. A most benyújtott törvényjavaslat alapvetően az egyház-finanszírozási törvénynek az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált néhány jogtechnikai jellegű és szövegpontosító módosítását, kiegészítését tartalmazza, amelyek elsősorban a törvényen belüli koherencia megteremtését szolgálják. Ugyanakkor a benyújtott törvényjavaslat alapján az egyház-finanszírozási törvény kiegészül a vallási közösségek által fenntartott, kiemelten a bevett egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó részletes szabályozással. A kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás minőségelvű átalakítása mellett. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elmúlt évek során jelentősen nőtt az egyházi felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma, amely ma már meghaladja a 30 ezer főt. Két kiemelt egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem is egyházi fenntartású, melyek jelentős szeletét teszik ki a magyar felsőoktatási intézményrendszernek. Ezeket a változásokat már nem tükrözték a felsőoktatási intézményfenntartó egyházak és Magyarország Kormánya között hatályban levő átfogó megállapodások. Emiatt szükségessé vált a megújult felsőoktatás minőséget javító gyakorlatait a kibővült egyházi intézményi körre is kiterjeszteni, ezért a felsőoktatás területén is indokolt az együttműködés részletes szabályozása. Ezek törvényi szintű garanciát biztosítanak, és lehetővé teszik a minőségjavulást és kiszámíthatóságot szolgáló stratégiai keretmegállapodások megkötését, illetve a már meglévő megállapodások ezt szolgáló módosítását. (10.30) Erre tekintettel az egyház-finanszírozási törvény új fejezettel egészül ki, amely a vallási közösségek felsőoktatási közfeladatainak ellátására vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazza. Ugyanakkor megteremti a lehetőséget arra, hogy a bevett egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények, a modellváltó intézményekhez hasonlóan, a közfeladat-ellátási finanszírozási szerződésben hatéves finanszírozási periódusra vonatkozó, mérhető vállalásokat tegyenek oktatási, kutatási, valamint kiemelt ágazati célok mentén, így például a lemorzsolódás csökkentése, regionális megtartóerő, egyházi intézményhálózatban történő elhelyezkedés, kredit-előrehaladás, tudományos publikációk, doktoranduszhallgatók, nemzetköziesítés, társadalmi felzárkózás, tehetséggondozás, együttműködés nem egyházi felsőoktatási intézményekkel, továbbképzések és konferenciák. Mindezek mellett az egyházi fenntartású intézmények társadalmi küldetésüknek megfelelő, speciális értékközvetítő, képzési és egyéb tevékenységek és ehhez kapcsolódó fejlesztési célok mentén is kaphatnak támogatást. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk szükséges, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények minőségelvű átalakítása és az ez után járó állami támogatás szigorú kritériumok alapján történik, így ehhez azok az egyházi fenntartók tudnak csatlakozni, amelyek ezt szervezettségük, társadalmi támogatottságuk, történelmi és társadalmi szerepük, valamint az ilyen tevékenységek ellátása során szerzett tapasztalataik alapján hosszú távon képesek és készek ellátni. Figyelemmel az egyház-finanszírozási törvény módosításával kapcsolatban felmerült igényekre, szükségessé vált annak áttekintése is, hogy a jogszabály mely rendelkezései alapulnak a Magyarország Alaptörvénye VII. cikk (5) bekezdésében foglalt, az állam és a vallási közösségek együttműködésére vonatkozó rendelkezésen, így a törvényjavaslat ezek sarkalatosítására is javaslatot tesz. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet másik jelentős szegmense a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása, amely a regionális támogatási térképre vonatkozó uniós rendelkezések változásain alapszik. Az Európai Bizottság 2021. szeptember 16-án fogadta el Magyarország 2022 és ’27 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét, melyet 2022. január 1-jétől szükséges alkalmazni. Ebben a legfontosabb változások a 2014-2020-as programozási időszakhoz képest, hogy Pest megye már önálló régióként szerepel rajta, erre már régóta sokan vártak. Az átrajzolt támogatási térképnek köszönhetően megnyílt a lehetőség a relatíve alulfejlett Pest megyei régió további fejlesztésére, ezzel összefüggésben pedig a készpénztámogatási szabályokhoz hasonlóan a fejlesztési adókedvezmény szabályrendszerébe is bevezetjük ezt a kedvező változást. Ennek következtében nagyvállalkozás által Pest megyében megvalósítandó bármely induló beruházás jogosulttá válhat állami támogatásra. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat most a megye egészére is gondol azáltal, hogy az uniós szabályok adta keretek között javaslatot tesz az energiahatékonysági beruházások támogatási intenzitásának növelésére is Pest megye területén. Mind a fejlesztési adókedvezmény, mind az energiahatékonysági adókedvezmény esetében
