Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. február 21. hétfő - 232. szám - Balla Mihály (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „Csak nem kibújt a szög a zsákból?” címmel - BALLA MIHÁLY (Fidesz):

27 Csehországban pedig 9,9 százalék. Tehát azt próbálni elhitetni, hogy a magyar kormány valamit elrontott, ez nem igaz. Éppen ellenkezőleg! Önnek tudnia kell, hogy a válságkezelés komoly kormányzati feladat. Az önök kormánya, az önök politikai szövetségese, aki akkor vezette az országot, nem tudott megbirkózni ezzel. Nem tudta kezelni a munkanélküliséget, a 2008-2009-es válságban fölment 12 százalékra, és több mint 600 ezer volt a munkanélküli. Most nem lett több munkanélküli, sőt most kevesebb a munkanélküli, mint a válság előtti időszakban volt. Pedig a gazdasági növekedés csökkenése kétszer akkora volt, mint az akkori válságban. Egyébként egy évvel a válság után Magyarországon a gazdasági növekedés mértéke már 7,1-7,2 százalék. Tudja, mennyi volt akkor, az akkori válságkezeléskor? Mínusz volt, nem növekedett a gazdaság, hanem csökkent. S az infláció kezelése is egészen más volt akkor, amiért nagyon nagy árat fizettek a magyar emberek. Magas volt az infláció, 5 százalék körüli volt, és erre az volt az akkori kormány válasza, hogy elvette a 13. havi fizetést, és elvette a 13. havi nyugdíjat. Nem adott az embereknek, hogy a jövedelemnövekedéssel legyőzzék az inflációt, több pénzük legyen, mint az infláció növekedése - mint ahogy teszi a jelenlegi kormány -, hanem még elvett. Ezért aztán nyilván évek kellettek - s ezt már a Fidesz-kormány oldotta meg -, hogy az ország gazdaságilag visszatérjen arra a pályára, hogy növekvő jövedelem, növekvő gazdaság és alacsonyabb infláció, és ezáltal a reáljövedelmek mértéke növekedni tudjon. Egyébként, hogy tendenciáról beszéljek: 2013-14-ben már 3 százalékkal volt magasabb a jövedelem, mint az infláció mértéke, 2015-ben 4,4 százalékkal, 2016-ban 7 százalékkal, 2017-ben pedig két számjegyű volt a különbség. 2018-ban 8,3 százalékkal, 2019-ben pedig 7,7 százalékkal voltak magasabbak a jövedelmek, mint az árak. A koronavírus sem törte meg ezt a tendenciát. 2020-ban, amikor komoly baj volt az országban egészségügyileg, gazdaságilag, akkor 6,2 százalék volt. S 2021-ben is, amikor a mélypont volt, a januári és novemberi adat alapján 3,5 százalék volt. Tisztelt Képviselő Úr! Nem igaz, hogy a magyar kormány nem tett lépéseket az infláció ellen, és nem is maradt időm elmondani a konkrét inflációellenes lépéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ. Öné a szó. TORDAI BENCE (Párbeszéd): Államtitkár úr magyarázkodásával csak két probléma adódik. Az egyik, hogy Magyarországon gyorsabban, korábban szaladt meg az infláció, és magasabban tetőzik, mint más országokban, ha az uniós átlagot nézzük; ne egy-egy ország egy-egy havi átlagával próbáljon takarózni. De ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy a magyar embereknek nincs miből megfizetniük az emelkedő árakat. Ha megnézzük a szabadon elkölthető jövedelmet, az egész Európai Unióban Magyarország az utolsó előtti helyért viaskodik Romániával, egyedül Bulgáriát előzzük stabilan. Ha megnézzük a térségben a minimálbéreket, a nettó minimálbérekben a második legrosszabb helyen lévő Lengyelország is havonta 110 euróval van feljebb, mint Magyarország. Egyszerűen annyira lent vannak, főleg a közszolgálatban a bérek, mert maguk nem emelték, csak a választás előtt kezdenek el emberkedni a béremelésekkel. A lemaradásunk évtizedes. S ha nincs miből költeni, akkor bizony problémát jelentenek a száguldó árak. Úgyhogy sorolhatta volna a kormány infláció elleni lépéseit, ha lettek volna. Az önök csapnivaló gazdaságpolitikájának az eredménye, hogy itt tartunk az országban. Nem fogadom el a választ. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon a döntések között kerül sor. Balla Mihály (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „Csak nem kibújt a szög a zsákból?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Balla Mihály, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Csak nem kibújt a szög a zsákból?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban cáfolhatatlan bizonyítékok, felvételek kerültek nyilvánosságra arról, hogyan működteti a Soros-hálózat intézményesen a kettős mércét Magyarországgal szemben. Az alapokok: Magyarország Kormánya a polgárok többségének támogatásával olyan politikát valósít meg, amely elutasítja a brüsszeli birodalmi törekvéseket, nem engedi gyermekeink közelébe az LMBTQ-aktivistákat, és nemet mond az illegális migránsok befogadására. Ennek