Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak
2022. február 21. hétfő - 232. szám - Balla Mihály (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „Csak nem kibújt a szög a zsákból?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
28 ellensúlyozására folyamatosan működik a jogállamiság mezébe öltöztetett küzdelem. Legfőbb harcosai és kiszolgálói a Soros György által nyakunkra küldött NGO-k. Eszközeikről a napokban maguk vallottak. Andrej Nosko, a Soros Alapítvány egykori igazgatója a már említett felvételeken elismeri a kettős mérce létét, vagyis ha szocialista lenne a magyar miniszterelnök, máshogy állna hozzá a baloldali újságírók által uralt sajtó és az Európai Unió is. Ha a brüsszeli bürokrácia kénye-kedve szerint megfogalmazott elképzeléseket feltétel nélkül elfogadó kormány lenne hatalmon, minden rendben lenne. Az országunkat a csőd szélére juttató Gyurcsány-Bajnai-kormányok idejében csöndben is voltak, szerintük akkor minden rendben ment. A leleplezés legszürreálisabb pontja az, amikor a hazánkat támadó aktivisták egymás között beszélgetve Magyarországot egy kifejezetten jó helynek tartják. Mi több, a TASZ projektvezetője és az Open Society Foundations, vagyis a Soros Alapítvány budapesti igazgatója is arról beszél, hogy országunkban teljesen biztonságosan működhetnek az NGO-k. Tisztelt Államtitkár Úr! A kettős mérce elleni harc az elmúlt 12 évben a mindennapi munka mellett kormánytagok, valamint a konzervatív értékeket valló politikusok és értelmiségiek állandó feladata lett. A médiatörvény, az Alaptörvény és a sarkalatos törvények elfogadásakor is beindult a kettős mérce mechanizmusa. Most a közelgő áprilisi választásokon a sor. Kimondhatjuk, a jogállamisági rendelettel az Európai Unió politikai, hatalmi, ideológiai zsarolóeszközt gyártott. Az intézményesített kettős mércét illetően a Soros-hálózat tagjai most menthetetlenül felfedték magukat. Kibújt a szög a zsákból. Meddig folytathatják még ezt a morálisan igencsak megkérdőjelezhető hadjáratot ellenünk? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Répássy Róbert államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Egyrészt szeretném leszögezni, hogy a kormány álláspontja szerint az úgynevezett jogállamisági ügyben politikai döntés született. Egy politikai nyomásgyakorlásról van szó, amelynek egyetlen célja, hogy Magyarországot eltérítse a gyermekvédelmi törvény alkalmazásától, a gyermekvédelmi törvény erényeitől. Azon túl, amit ön is felsorolt a kettős mércére bizonyítékként, szeretnék néhány adatot, néhány információt megosztani a tisztelt Országgyűléssel, amelyek bizonyítják a kettős mérce létezését az Európai Unió Magyarországot érintő gyakorlatában. Itt elsősorban persze a brüsszeli bürokratákra kell gondolnunk, akik együttműködve az NGO-szervezetekkel vagy az NGO-szervezetek jelentéseit, véleményét felhasználva Magyarországgal szembefordítják ezeket a véleményeket. Csak egy példa: az úgynevezett jogállamisági jelentésben az NGO-k forrásaira Magyarország esetén háromszor-négyszer több hivatkozás történik, mint más tagállamok esetében. Mondhatnám, hogy a legfőbb forrása a jogállamisági jelentésnek az NGO-k véleménye, tehát nem tények, hanem bizonyos szervezetek véleménye. Ez összehasonlítható az észak-európai országok és a Benelux államok jogállamisággal kapcsolatos jelentéseivel. (15.20) Itt megint csak példákat szeretnék önnek mondani - valószínűleg az összes példát nem tudom a válaszomban elmondani -, vannak olyan megállapítások, amelyek például a bírói illetményekről vagy a bírói függetlenségről szólnak. Itt szembetűnő, hogy míg más országokban a bírói illetmények vagy a függetlenség példái nem szúrnak szemet a Bizottságnak, a brüsszeli bürokraták mégis Magyarország ellen fordítják ezeket. Például Finnországban a kormány felfüggesztheti vagy akár felmentheti a legfőbb ügyészt. A magyar gyakorlat, amelyben a legfőbb ügyész és az ügyészség független, egyáltalán nem általános Európában, nagyon sok esetben az igazságügyminiszter akár utasíthatja is az ügyészséget. Tehát ilyen szabályok mellett szó nélkül elmennek a brüsszeli bürokraták. A migráció esetében is nagyon szembetűnő ez. Ismerjük azt a problémát, hogy a Bizottság nem finanszírozza, nem támogatja a magyar fizikai határzárat, bezzeg más országokban ezt megteszi. Egyébként szerintünk helyesen teszi, hogy támogatja, pénzügyi támogatásban részesíti, beszélhetünk akár Spanyolországról, akár Görögországról vagy most a balti államokról, de Magyarországon nem támogatja, Magyarország erőfeszítéseit nem támogatja a Bizottság. Nem is beszélve az úgynevezett pénzügyi támogatások visszatartásáról: a Bizottság visszatartja a koronavírusvilágjárvány miatti támogatásokat. Magyarország esetében és Lengyelország esetében kifejezetten politikai okokból, ideológiai okokból tartja vissza ezeket a támogatásokat. Más esetben is van olyan, hogy visszatartják ezt a támogatást, de azok csak technikai kifizetéssel kapcsolatos fenntartások. Lehetne bőven sorolni ezeket a kettős mércére utaló jeleket. Az volt a kérdése, hogy meddig tudjuk ezt elhárítani vagy milyen eszközökkel tudjuk elhárítani. Az április 3-ai népszavazás egy ilyen lehetőség, mert április 3-án a népszavazáson a választópolgárok dönthetik el, hogy hogyan akarjuk megvédeni a gyermekeinket, nem pedig a brüsszeli bürokraták. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.
