Országgyűlési Napló - 2022. évi tavaszi ülésszak

2022. február 22. kedd - 233. szám - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

105 új államhatárok között kiépült kommunista államhatalom által 1950-ben végrehajtott átszervezés volt. Ennek keretében az addigi 25 történelmi megyéből 19-et hoztak létre, ami több esetben a megyeszékhely áthelyezésével és ezzel a korábbi megyeszékhelyek jogállásának elvesztésével is járt. Így járt Baja is a kommunista megyerendezés idején. 1950-ben veszítette el közjogi státuszát, a korábbi Bács-Bodrog vármegye székhelyének szerepkörét. Az életen azonban nem lehet erőszakot tenni, a jogfosztás ellenére a város és a térségében élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt, és bír a mai napig. Tisztelt Országgyűlés! A vizek városa már a XIII. század elején fontos folyami átkelőhely és kereskedelmi központ volt, és e szerepét a Duna menti magyar városok között történelmének több száz éve alatt csak megerősítette, olyannyira, hogy a térségi központi szerepét még a Habsburgok is elismerték, és idén 326 esztendeje városi rangot adományoztak számára. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében a megyei jogú város települési önkormányzata azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek; olyan gazdasági, közigazgatási és kulturális központok, amelyek az erős Magyarország pillérei. Baja vitathatatlanul ilyen település. Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, és közel száz kilométeres sugarú körben a Magyarország déli határa melletti legnagyobb település. Itt található az ország egyik legnagyobb közforgalmú és kereskedelmi kikötője, térségi közlekedési csomóponti szerepe pedig elvitathatatlan. Két felsőoktatási intézménnyel, számos középiskolával, bírósággal, kormányhivatallal, területi vízügyi igazgatással, kórházzal biztosítja a megyében élőknek a szolgáltatásokat. A település a területi közigazgatás szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. Baja mindemellett pedig nemcsak magyar, de soknemzetiségű kulturális és gasztronómiai központ is. Tisztelt Országgyűlés! A bajaiak szorgalmának köszönhetően a város ma is régiójának természetes centruma. A térségi, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepe alapján feltétlenül indokolt, hogy megyei jogú városi rangját visszakapja. Az Országgyűlés régi adósságot törleszt azzal, hogy e státuszt ismét biztosítja Baja számára. A bajaiak és a térségben élők nevében is kérem, szavazataikkal támogassák azt, hogy Baja újra megyei jogú város lehessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok, a Jobbik és a nemzetiségi szószólók soraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Keresztes László Lórántnak, az LMP frakcióvezetőjének. Frakcióvezető úr, öné a szó. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak egy nagyon gyors reakció Zsigó Róbert képviselő úr felszólalására. Itt hallottam baloldali képviselőket felszólalni Baja és Esztergom megyei jogú városi státuszával kapcsolatban, én úgy hallottam, hogy mindannyian támogatták. Én nem vagyok baloldali képviselő, én az LMP, Magyarország zöldpártjának vagyok a frakcióvezetője (Moraj a kormánypárti padsorokban.), és én is támogatólag nyilatkoztam Baja megyei jogú várossá kinevezéséről. Képviselő úr, ön 1998 óta a térség országgyűlési képviselője, most 2022-t írunk, ön hányszor próbálkozott meg egy indítvánnyal (Zsigó Róbert: Többször, képviselő úr!), hogy Baja a megyei jogú város státuszát megkapja? És ebben a ciklusban miért egy salátatörvény - említett módon - mellékletének mellékleteként került be? Tehát nem volt kapacitás talán, képviselő úr, hogy időben, tehát megadva méltóságát ennek a valóban fontos ügynek, egy önálló törvényjavaslat formájában nyújtsák be az Országgyűlés elé ezt a javaslatot? Én azt gondolom, az lett volna a méltó. De azzal együtt is, én úgy hallottam, hogy valamennyi ellenzéki képviselő, tehát a keresztényszociális Jobbik képviselője (Derültség a kormánypárti padsorokban.), a baloldali pártok képviselője és a zöldpárt képviselője is (Z. Kárpát Dániel: Mit vigyorogsz? Adjátok ki a devizások pénzét, utána vigyorogjál!) támogatólag nyilatkozott Baja és Esztergom megyei jogú város státuszának megadásáról. Ugyanakkor tartalmilag is érdekesek voltak ezek a kijelentések itt a szimbolikus ügyeken túl, tisztelt képviselő úr. Ha jól emlékszem, ön volt egy ciklusban Baja polgármestere is, ’98 óta parlamenti képviselő, én nem tudom, hogy a vízi közművekkel kapcsolatos problémák, a helyi utakkal kapcsolatos problémák, a járdákkal kapcsolatos problémák, minden egyéb, ön úgy gondolja, hogy még többet is teljesített a kormány 2010 óta, ha a Baja város számára szükséges források biztosításáról van szó? Ön egyetért, képviselő úr, mindazokkal a fideszes döntésekkel, amelyek csökkentették az önkormányzat feladatát, cserébe az önkormányzatok forrásait is? Ön egyetért azzal, hogy önkormányzati bevételeket von el a kormány, még adott esetben akkor is, ha a járványkezelés külön nehéz feladatokat ró rá? Én nem hallottam képviselő úr felszólalását, hogy itt tiltakozott volna, kiment volna a pulpitusra, és tiltakozott volna a Fidesz-kormány, Orbán Viktor kormányának önkormányzatokat érintő brutális megszorító csomagjai ellen. Nem hallottam, képviselő úr! (12.20) Én úgy képzelem egy országgyűlési képviselő feladatát, hogy ha az ő térségét megkárosító döntés jön be, akkor is, ha az ő kormánya nyújtja be, akkor is kiáll, és azt mondja, hogy ezt ő nem támogatja, és megküzd azért, hogy minél több frakciótársa ön mellé álljon, és megakadályozzák az önkormányzati megszorításokat. Én úgy