Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
950 az elektronikus ügyintézésre. Akkor ez hogy van? Sőt, a NAV-tól most már nemcsak az őstermelők, családi gazdálkodók és mezőgazdasági tevékenységet végző cégek bevételei adatairól kapnak adatokat, hanem a jövedéki adóról, a népegészségügyi termékadóról és a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos összegekről is, sőt nemcsak évente egyszer kapnak adatot, hanem soron kívül bármikor kérhetnek adatokat. Nyilván ezt a temérdek adatot sem kockás füzetben fogják vezetni. Egyszerűen érthetetlen, hogy akkor miért nem lehet az őstermelők, családi gazdaságok nyilvántartását is elektronikusan megoldani. Ki kell még térnem az öntözésfejlesztés témájára. Egyrészt örvendetes, hogy eljutott önökhöz is a hír, hogy bizony a klímaváltozás nem csak olyan mendemonda, itt kopogtat az ajtón, vagy inkább dörömböl. Másrészt nagyobb lenne az örömünk, ha legalább a saját szakembereiket meghallgatnák vízgazdálkodási témában, és elhinnék, hogy nem azért nem akar öntözőcsatornát építeni a gazda, mert neki nem osztanak vissza a csatornaépítési költségekből, hanem azért, mert attól nem lesz több víz, hogy egyik helyről a másikra vezetjük. Harmadrészt jól látják önök is, hogy a klímaváltozás nem egy lineáris folyamat, hanem a változások egymás hatását erősítve, egyre gyorsabban változtatják közvetlen környezetünket. Ilyen gyorsan változó környezetben törvénybe foglalni, hogy az öntözésfejlesztési tervek a kiadásuktól számított 20 évig hatályosak, ezt nehéz megérteni. A Nemzeti Földalap kezébe adni a művelés alól kivont öntözőcsatornákat, rendben van, de hogy ezeket pályáztatás nélkül oda lehessen adni, az inkább egy kicsit sötétebb jövőt vetít előre. És ha már szóba került a Nemzeti Földalap, egy újabb gyöngyszem, egy újabb alapítvány, egy újabb lehetőség, hogy ingyenesen vagyonkezelésbe adhassunk földeket, a „Tokaji életpálya” program. A törvény magyarázatából kiderül, hogy azok a tokaji borvidéken szőlőültetvényt birtokló magánszemélyek, akik a továbbiakban nem kívánják a jó termőhelyeken található, de jellemzően rossz állapotban lévő ültetvényeket hasznosítani, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának felhívására lehetőséget kapnak, hogy felajánlják egyes területeiket megvételre az állam számára. Ezt követően a Nemzeti Földügyi Központ az érintett területek vagyonkezelési jogát a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának tulajdonában álló Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ - még kiejteni, vagy elmondani is hosszú - Nonprofit Kft. részére adja át. A nonprofit kft. gondoskodik arról, hogy az ültetvényeket 4-6 év alatt egységes szakmai szempontok szerint az ültetvények kezelési igényeinek megfelelő állapotba hozza annak érdekében, hogy azokat a művelési szándékkal rendelkező, képzett fiatal gazdák használatába vagy tulajdonába adja. No, ha ez valakinek így nem egyértelmű, a lényeg az, hogy az NFK közpénzből megveszi a lerobbant ültetvényeket egy nonprofit kft. részére, aki újabb közpénzek felhasználásával 4-6 év alatt felvirágoztatja ezeket az ültetvényeket, majd odaadja képzett fiataloknak. Csak én gondolom, vagy mi gondoljuk azt, hogy nem tudjuk, ennek mi lesz a vége, és lehetséges, hogy már megint a NER-rokonság jutna majd ingyen értékes földterülethez, ezúttal a tokaji borvidéken. Remélem, miniszter úr ezt már majd előre a jövőben cáfolja. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. A törvénytervezethez módosító indítványokat fogunk megint benyújtani, és majd a bizottsági szakasz lezárása után fogunk dönteni a tervezetről, hogy kialakítsuk a végleges álláspontunkat. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, aki felszólalásra jelentkezett, Jobbik-képviselőcsoport. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Ígérem, nem fogom kihasználni az időt. Engem igazából néhány dolog érdekelne itt a salátatörvénnyel kapcsolatban roppant mód. Az egyik például a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségével kapcsolatban, hogy nem látták-e ezt előre, hogy ebből baj lesz. Hiszen azért tudtuk, hogy az ilyen ügyekre az Európai Unióban gyakran aggállyal tekintenek. Mégis mennyibe fog kerülni, mondjuk, az adófizetőknek ez a visszajegyezhetőség? Van-e arra valamiféle becslés, hogy hányan fogják kérni ezt a lehetőséget, és közülük hánynak van meg még egyáltalán a jogosultsága arra, hogy ezt végig is tudja vinni? Ez lenne tehát az egyik, ami érdekelne miniszter úrtól. A mintagazdaságokkal kapcsolatban mindig el szoktam mondani, ha szóba kerülnek, hogy azért egy bocsánatkéréssel mindenképpen tartozik a kormányzat, mondjuk, Kishantossal szemben, hiszen szerintem bőven megfeleltek volna azoknak a céloknak, amit megfogalmaznak a mintagazdaságokkal kapcsolatban. Tehát itt lenne az ideje szerintem, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjenek azért, amit például ott elkövettek. Illetve, ha már mintagazdaságok, akkor mégis mi jár a kormány fejében? Mit terveznek, hány ilyen mintagazdaság várható, mondjuk, a következő néhány évben, amit, ha tehetik, mintagazdasággá minősítenek még a meglévők mellé? És miért van az, hogy az eddigi mintagazdaságok jellemzően az önök környezetét érintették pozitívan? Illetve Schmuck Erzsébet LMP-vezérszónokhoz szeretnék csatlakozni azzal, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kapcsolatban mi sem értjük azt, hogy ez az elektronikus adatmódosítás miért nem válik lehetővé, főleg annak tükrében, hogy ha megnézzük, amióta az Agrárgazdasági Kamarát megreformálták, hány milliárd forint közpénzt - legyen az európai uniós vagy éppen hazai forrás - költöttek el évről évre informatikai fejlesztés címszóval a
