Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosítás... - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
907 egyébként nagyon sok kormányzati intézkedés kapcsán megfigyelhetünk, de ez csak egy zárójeles megjegyzés volt egyszerűen azért, mert a kormánypárti vezérszónoki felszólalások eszembe juttatták ezt a nagyon-nagyon komoly hiányosságot. Összességében azt tudom mondani, hogy az LMP-frakció mérlegelni fogja a törvényjavaslat megszavazását, bár én most úgy tippelném meg a törvényjavaslat jelen állapotában, hogy a döntésünk valószínűleg az lesz, hogy nem fogjuk tudni azt támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Keresztes képviselő úr, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószólónak, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Öné a szó. KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Hvala za besedo, gospod predsednik Spoštovani gospod Predsednik, cenjeni Zbor! Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2021. november 8-ai ülésén tárgyalta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/17443. számú törvényjavaslatot. Bizottságunk a magyarországi nemzetiségi közösségek, illetve a nemzetiségi önkormányzatok érintettsége miatt kérte a Házbizottságtól a törvény tárgyalásához való kapcsolódás lehetőségét, a bizottság által kijelölt szószólóként osztom meg most önökkel a bizottság véleményét a törvényjavaslathoz kapcsolódóan. A kormány által a T/17443. számon benyújtott, a 2023. február 1-jén hatályba lépő ingatlan-nyilvántartási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja egyebek mellett az elektronikus ügyintézésre történő átálláshoz szükséges átmeneti szabályok biztosítása. A XXI. században az európai országok digitális megoldásokat alkalmaznak saját ingatlan-nyilvántartásaik kezelésére, ennek magyarországi megteremtése is célként jelenik meg. A nyilvántartási rendszer fejlesztésének fontos állomása az adatok rögzítésén és tárolásán, kezelésén túl az elektronikus ingatlanbejegyzési eljárás bevezetése, ahogy ez Európában és a környező országokban már régóta fennálló gyakorlat. Magyarországon tervezetten 2023-tól szűnik meg a papíralapú ügyintézés, bár a papíralapú szerződéskötés továbbra is fennmarad. Az ilyen típusú jogszabályi változások a korszerű, XXI. századi eljárásokkal természetszerűen könnyítik az érintett ügyfelek, így a nemzetiségi közösségekhez tartozók ügyeinek intézését is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos, 48 tárgykört érint, melyek a meglévő célszerűség okán az egyes törvények jogtechnikai, koherenciát biztosító módosításaira vonatkoznak. A nemzetiségi közösségeket és magánszemélyeket leginkább érintő tárgykörökre igyekszem koncentrálni, bár mint magyar állampolgárokat, minket is minden törvény és minden törvényi változás egyaránt érint. A jelen törvényjavaslatban megfogalmazódott módosítások másik nagy tárgyköre a köziratok védelmének erősítése, az egyes eljárások és illetékességi szabályok jogértelmezésének egyszerűsítéséhez szükséges pontosítás, valamint a köziratokról vezetett nyilvántartások adatkörének és a nyilvántartásba veendő iratok körének egyértelmű törvényi meghatározása. A törvényjavaslat átülteti a jogrendszerbe a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alkalmazása során összegyűlt tapasztalatokat, amelyek iratkezelési, adatkezelési, fogalmi és levéltári illetékességi kérdéseket érintenek. A törvényjavaslat 10. pontja érinti a legközvetlenebb módon a nemzetiségi közösségeket, mely a köziratokról és a közlevéltárakról, továbbá a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításával foglalkozik. A törvényjavaslat 16. § (1) bekezdésének b) pontja a közfeladatot ellátó szerv fogalmának egyértelműsítése. Közfeladatot ellátó szervnek tekintjük az országos, területi és helyi nemzetiségi önkormányzatokat is. Ugyanitt a (2) bekezdés r) pontja az illetékes közlevéltár, a (3) bekezdés t) pontja pedig a metaadatot definiálja. A törvényjavaslat 17. §-a kiegészítésében a közfeladatot ellátó szerv kötelességét határozza meg, a 18. §-a a levéltári törvény 10. § (1) bekezdés c) pontját módosítja oly módon, hogy a levéltári törvény 10. §-ában meghatározott kivételek mellett egyedi iratkezelési szabályok kiadását jelöli ki egyebek mellett a nemzetiségi önkormányzatok hivatalai számára is. (14.30) A törvényjavaslat 19. §-a mintegy átvezeti a korábbi rendelkezéseket a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelme és iratkezelésének rendje, illetve az ebből fakadó szükséges intézkedések egyértelműsítésével, majd a 20. § a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárást konkretizálja, és kijelöli közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására a Magyar Nemzeti Levéltárat.
