Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosítás... - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:

908 A közirat a közfeladatot ellátó szerv irattári anyaga, vagyis „a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott”. A törvényjavaslat a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagának szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén érvénybe lépő eljárásról szintén határoz, miszerint a Magyar Nemzeti Levéltár rendelkezik olyan hatáskörrel, hogy mint hatóság felhívja a közfeladatot ellátó szerv figyelmét a szabálysértésre, jogkövetkezményekre, és kötelezi a veszélyeztetés megszüntetésére. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2. § 5. pontja a nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemények között nevesíti a levéltárat. Nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény tehát olyan könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-, illetve hangarchívum, amelynek alapító okiratában szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy amelynek állományában nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó dokumentumok 25 százalékot elérő arányban találhatók,függetlenül a fenntartó szervezet típusától. A levéltárak a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásául szolgáló, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a nemzet kulturális örökségének részét képező maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából működő intézmények. A demokratikus elvekre épülő állam társadalmi kontrollja szempontjából nélkülözhetetlenek, egyúttal a nemzeti identitás leghitelesebb dokumentumainak az őrzői. A nem selejtezhető köziratokkal kapcsolatos feladatokat ellátó levéltárak a közlevéltárak, amelyeket a közfeladatot ellátó szervek tartanak fenn. A törvényjavaslat 21. §-a szabályozza, hogy a közlevéltárak átveszik és megőrzik az illetékességükbe sorolt, nem selejtezhető köziratokat, valamint a maradandó értékű magániratokat. A megőrzött levéltári anyag szakszerű tárolása és feldolgozása, valamint felhasználhatóvá tétele a közlevéltárak feladata; lásd levéltári törvény 13. §. A nemzetiségi közösségek számára fontos dokumentumok őrzői lehetnek a felsőoktatási levéltárak is, illetékességüket a törvényjavaslat 24. §-a szabályozza. A törvényjavaslat 25. §-a a levéltári törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következőt illeszti: „A települési vagy nemzetiségi önkormányzat a képviselő-tes-tület, a hivatala és intézménye, valamint ezek jogelődei, továbbá a települési önkormányzat közigazgatási területén, a nemzetiségi önkormányzat működési területén működő vagy működött, a települési vagy nemzetiségi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság iratkezelésére és irattári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó települési vagy nemzetiségi önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik.” A nemzetiségi közösségek számára kiemelt jelentőségű ez a módosítás, ez a bekezdés korábban csak a települési önkormányzatokat nevesítette ugyanis. A közlevéltárak sorába tehát bekerülnek a nemzetiségi önkormányzatok levéltárai is, ezáltal pontosításra kerül a nemzetiségi marandó értékű magánokiratok gyűjtésének és megőrzésének törvényi kerete. A nemzetiségi önkormányzatok közlevéltárai esetében a közlevéltár vezetőjét pályázat útján a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével nevezi ki a fenntartó és menti fel. A közfeladatot ellátó szervek, akárcsak más irattári anyaggal rendelkező szervek és személyek kötelesek a maradandó értékű iratok megóvását biztosítani, azok ugyanis a jelentős értékkel bíró, a történelmi múlt kutatásához és megismeréséhez, valamint a közfeladat ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez szükséges iratok. Ez az alapszabály a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete, hivatala és intézményei működése révén keletkezett iratanyagra egyaránt érvényes. Belőlük számos előremutató tanulmány, elemzés is készülhet, mely a nemzetiségi szervezetek vagy éppen magánszemélyek fejlődése érdekében hordoz jól felhasználható információkat. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza a védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetésének törvényi feltételeit, az eltűnt kulturális javak felkutatására vonatkozó szabályokat, valamint a javak külföldre történő kivitelének módját. A továbbiakban a törvényjavaslat a nyilvános magánlevéltárakról és vallási közösségek levéltárairól hoz jogszabályi rendelkezéseket. Az egyházi közösségek levéltárai számos esetben tartalmaznak a nemzetiségek történelmére, kultúrájára és egyéb értékeire vonatkozó levéltári anyagot, a nemzetiség történelmének kutatása számára tehát kiváló forrásanyagot őriznek; fontosak a számunkra. A törvényjavaslat új felhatalmazó rendelkezést állapít meg a kultúráért felelős miniszternek az Országos Idegennyelvű Könyvtár jogállásának meghatározására vonatkozóan, figyelemmel arra, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtár törvény alapján a magyarországi nemzetiségek anyanyelvű könyvtári ellátását koordináló bázisintézmény. A törvényjavaslat 42. pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításának sorában a törvényjavaslat 94. §-a a hivatkozott törvény 12. § (4) bekezdésében felsorolja azokat a szervezeteket, melyekkel a településterv, kézikönyv és településképi rendelet készítéséhez partneri egyeztetést javasol a települési önkormányzatoknak. A nemzetiségi közösségek sajátos hagyományokon nyugvó épített környezete, építészeti