Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosítás... - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

905 A fentiek alapján alapos a gyanúja annak, hogy a javaslat célzatosan azért iktatta be a közokiratok védelmére irányuló eljárást, hogy a kormánynak lehetősége nyíljon akár bizonyos iratok eltüntetésére a következő időszakban. Hát, ez annak fényében, hogy tavasszal választások lesznek, azért nyilván felvet kérdéseket. De már hogy így a felvezetésemben eredetileg is megfogalmazottakat erősítsem, hogy ez milyen összefüggésben áll a 2021. évi C. törvénnyel, illetve annak hatályba léptetésével, nyilván azért ehhez elég élénk fantáziára van szükség. Másrészről: a világörökségről szóló törvény módosítása kapcsán a módosítás szintén 2021. január 1. napjától teljesen megszüntetné a világörökségről szóló törvény 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban rögzített feladatok tekintetében a szakmai kontrollt. Ugyanis nem lenne kötelező a törvény 6. § a)-h) pontjaiban megjelölt személyek közreműködése, ezáltal a javaslattevő, döntés-előkészítő és véleményező testület teljes mértékben a miniszter által jelenleg nem ismert szubjektumok alapján kiválasztott személyekből állna. Magyarán: az eddigi transzparens szituációkban, amik a világörökségi területekre vonatkoztak ebben a tekintetben, egy szubjektív elemeket tartalmazó személyi összetételű, személyekből álló testület dönthetne, illetve vehetne részt döntés-előkészítésben, véleményezésben. Ez semmiképpen nem előremutató álláspontunk szerint. Az e mögött a módosítás mögött rejlő indokok egyelőre nem ismertek, azonban a transzparencia eltüntetése a törvényből alappal enged következtetni a kormány világörökségi kérdést érintő minimum megkérdőjelezhető terveire. Azt hiszem, hogy itt a korábbi tapasztalataink mondatják ezt velünk, nem valamifajta megelőlegezett rosszindulat, higgye el ezt, államtitkár úr. Szóval, összességében véve: minél több számú törvényt módosít egy salátatörvény, annál nagyobb a kockázata annak, hogy egyébként ebben olyan más, eltérő életviszonyok vagy szakaszok is belekerülnek, ilyeneknek a szabályozása, amik nem az eredeti célt szolgálják. Ez most is sikerült. Tehát azt gondolom, hogy nagyon nehezen látom az összes kételyeinket eloszlathatónak, az általános vita végéig végképp nem, de mondjuk, a parlamenti szakaszban még talán ez megeshet. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy azt a több évtizedes adósságot, amit az ingatlan-nyilvántartás kapcsán a digitalizáció elhúzódása, elmaradása okoz, annak a feloldását mi is szeretnénk természetesen. Az ezt közvetlenül szolgáló döntéseket, törvényjavaslatokat támogatni szeretnénk itt az Országgyűlésben, csak akkor teremtsünk rá lehetőséget, hogy csak azt kelljen támogatnunk, ne kössük össze ezt olyan szakaszokról való döntéssel, ami nincs is érdemi összefüggésben ezzel. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. A következő előre bejelentett felszólaló Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, LMP. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ellenzéki képviselőtársaim viszonylag részletes bírálatot adtak ezen törvényjavaslathoz, ebben az esetben sem szeretném megismételni azokat a gondolatokat, amiket megfogalmaztak. Én alapvetően arról szeretnék beszélni, hogy itt a törvényjavaslat előterjesztése kapcsán az információhiány, illetve a rossz előkészítés az, ami nagyon-nagyon kiolvasható. Nem látjuk pontosan, illetve úgy is fogalmazhatnék, hogy látjuk, hogy nem történt megfelelő társadalmi és szakmai egyeztetés a törvényjavaslat előkészítése kapcsán, és olyan alapvető információkat sem csatoltak az előterjesztéshez, hogy például a jogi szakmai szervezetek, gondolhatunk itt az Ügyvédi Kamarára vagy éppen az Országos Bírósági Hivatalra, milyen módon fejezték ki a véleményüket előzetesen a törvényjavaslat kapcsán és azt figyelembe vette-e a Miniszterelnökség. Nem tudjuk azt sem, hogy az önkormányzati érdekvédelmi szervezetekkel, önkormányzati szövetségekkel milyen módon folytattak egyeztetéseket. Nagyon nagy mértékben érinti az önkormányzatok működését a törvényjavaslat, illetve a tervezett módosítások sora, és azt sem tudjuk ilyen módon, hogy részt vettek-e érdemben az egyeztetésben, illetve hogy milyen véleményeket csatoltak és azt figyelembe vették-e. Többször esett szó a műemlékvédelem kérdéséről, azt sem látjuk, hogy a műemlékvédelem szereplői, szakmai szereplői adtak-e ezzel kapcsolatban releváns véleményt, egyáltalán volt-e erre módjuk. Azt sem látjuk, hogy történt-e vagy készült-e megfelelő hatásvizsgálat. Nagyon szerteágazó, kiterjedt módosításokat irányoz elő a javaslat, és szintén nem tudjuk, hogy előkészült-e vagy megkezdték-e legalább az előkészítést az állam részéről, hogy a jelentős változásokat itt az elektronikus ingatlan-nyilvántartás terén például képes lesz-e lekezelni informatikai oldalról, mondjuk, az állam. Én azt gondolom, hogy erről is mindenképpen szólni kellene az előterjesztésnek. Itt van egy nagyon-nagyon komoly aggályunk is: nincs arra vonatkozóan konkrét adat, információ, hogy a megvalósítandó informatikai rendszer mennyire lesz biztonságos, tehát hogy milyen biztonsági megoldásokat biztosítanak, hogy a jövőben milyen módon lesz biztosított adott esetben az elektronikus úton létrejövő okiratok sérthetetlensége, megsemmisülés elleni védelme. Én azt gondolom, hogy felelős döntést ebben a helyzetben csak