Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BŐSZ ANETT (DK):

882 Az előttünk lévő, most benyújtott törvénytervezet célja az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása, ezzel a felelős állattartás biztosítása. Ez nagyon helyes, és természetesen támogatni fogjuk. Az indoklás szerint ugyanakkor a törvényjavaslat kidolgozása az állatvédelmi konzultációban érkezett válaszok alapján történt. Én azért itt szeretném megjegyezni, hogy ezt nem ezzel kellene indokolni. Sokkal inkább látni kell, és már korábban is látni kellett volna, hogy nagyon sok közfelháborodást kiváltó, kiemelten kegyetlen állatkínzásos eset volt, például nem olyan régen a ragadozó madarak tömeges, szándékos megmérgezése, és azért annak örülünk, hogy végre itt van ez a javaslat. Bár az is felmerül, én gondolom, nem vonják kétségbe, hogy miért csak most, miért csak öt hónappal a következő országgyűlési választások előtt. A javaslat az állatkínzás tényállásában új minősített esetek létrehozásával megteremti a szigorú büntetőjogi fellépés lehetőségét, valamint a büntetőeljárás során az állat helyzetének kezelésével kapcsolatos szabályokat. Megint csak azt tudom mondani, hogy ezt a javaslatot támogatni szükséges, és támogatni is fogjuk. Az LMP, Magyarország zöldpártja, csak ebben az évben kétszer nyújtott be az állatkínzásért kiszabható büntetési tételek emelésére vonatkozó javaslatot. Korábbi javaslatunk tartalmában le is fedi a most önök által benyújtott tervezetet, ezért megint csak elmondom - tehát nem szeretnénk később visszahallani -, támogatni fogjuk a törvény elfogadását. Azonban úgy gondoljuk, teljes joggal - korábban a Fidesz-KDNP képviselői nem voltak hajlandók tárgyalni a büntetési tételek szigorítását -, hogy ez tényleg fontos, és hogy közösen, konszenzussal támogatni fogjuk. Mindamellett, hogy a jelenlegi törvényjavaslat egy szükséges lépés, úgy véljük, hogy messze az állatvédelem területén ez nem elégséges. Amíg nincsen kellő forrás az állatvédelemmel foglalkozó civilek és hatóságok munkájára, az állatvédelem oktatására, a kóbor állatok humánus ellátására és örökbefogadására, és amíg azt a képet sugallják önök a fiatalok felé, hogy az állatokat jobb lelőni, kitömni és múzeumi darabként mutogatni, mint tisztelni és megóvni a természet részeként, addig önmagukban a büntetési tételek szigorítása nem fogja radikálisan csökkenteni az állatkínzásos esetek számát. Ezzel arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy ez fontos lépés, de nem elegendő. Ezért arra kérem a kormánypárti képviselőket, hogy a tőlünk érkező javaslatokat, melyek az öt ellenzéki frakció közös javaslatai, támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces hozzászólásra igényt nem látok, ezért megadom a szót az előre bejelentett felszólalónak, Bősz Anett képviselő asszonynak. DR. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is szeretettel köszöntöm a körünkben megjelent szakértőket, állatvédőket, és azokat, akik segítették ezt a munkát, ugyanis valóban találkozik az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat azzal a társadalmi igénnyel, ami régóta húzódik - ezt most elmondták itt az előttem szóló képviselőtársaim -, hogy valóban évek óta vártunk egy ilyen törvénymódosító javaslatra. Fontosnak tartom elmondani, hogy minden olyan kritika, illetve minden olyan kiegészítő hozzászólás, amit látni szeretnénk még ebben a törvényjavaslatban, az jobbító szándékkal kerül ide a Ház elé, abban bízva, hogy a lehető legjobb megoldást találjuk úgy a társállatok, mint a haszonállatok számára. Szeretném elsősorban kiemelni azt, hogy régóta meglevő törekvése az állatvédőknek az állatvédelmi ombudsmani intézmény létrehozása, illetve az állatrendőrség létrehozása. Találkozik ugyan a javaslat azzal a társadalmi igénnyel, amely szerint legyen ténylegesen letöltendő többéves börtönbüntetése az állatkínzóknak, ugyanakkor hiányosságként tudom említeni, hogy a javaslat nem kellően koherens, az állatkínzás számos esetében fenntartja azt a lehetőséget, hogy az állatkínzást az egyéb körülmények figyelembevételével ne lehessen büntetni érdemben. Előrelépésnek tartom ugyanakkor, hogy a természetkárosítást is említi a javaslat, a méreg vagy csalétek kihelyezése két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A javaslat szövege szerint - és itt már a hiányosságot mondom, képviselő úr, az előterjesztők felé fordulva - ez akkor van így, ha több állat életének veszélyeztetését fedezzük fel egy cselekményben. Én azt gondolom, hogy egyetlen állat veszélyeztetése is okot ad arra, hogy a korábbinál sokkal súlyosabb büntetést szabjanak ki. És tartassuk is ezeket be, nem pusztán azért, merthogy ennek talán van visszatartó ereje, hanem azért, mert ha mi itt erről beszélünk, hogy egyetlen állat élete is értékes, akkor, azt hiszem, hogy ez előbb-utóbb el fog jutni azokhoz is, akiknek egymás közt kell beszélniük erről, akár szomszédokról, akik észreveszik azt, hogy nem kell ahhoz mérget kihelyezni, hogy egy állat utána kínok közt lelje halálát, éppen elég az, ha valaki felelőtlenül tart egy állatot. Éppen elég az, ha valaki úgy tart egy állatot, hogy láncra veri, és mondjuk, nem veszi észre azt, hogy a 40 fokos nyári hőségben például az állatnak nincs hova elbújnia a kertben. És ha ránézünk ezekre a szomszédokra, akik mégiscsak felelősséget éreznek, és mondjuk, a helyi önkormányzat illetékes szervét értesítik, akkor azt kell mondjam, hogy például a kiérkező