Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - OVÁDI PÉTER (Fidesz)

871 Azt gondolom, hogy az egy év alatt létrejött együttműködés tényleg új alapokra helyezte Magyarországon az állatvédelmet, és ennek függvényében szeretnénk továbbra is dolgozni. (10.30) Ennek a közös munkának az eredménye, azt gondolom, tényleg mérföldkő az állatvédelemben, amit a törvényjavaslat-csomagunk mutat. Belenéztem egy kicsit az önök sajtótájékoztatójába, ezért el is szeretném mondani önöknek a részletes indokolást, mert látom, hogy néhányuknak nem sikerült ezt elolvasni, úgyhogy inkább elmondanám önöknek, mielőtt belemegyünk majd a vitába. Elmondanám, hogy itt vannak azok a civil szervezetek, amelyek napról napra próbálják az állatvédelmet előremozdítani, tehát próbálják majd meg ezen a szakmai úton képviselni önök is az álláspontjukat. Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatunk célja - az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel - az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása és a felelős állattartás biztosítása. Ennek érdekében a javaslat az állatkínzás tényállásába új minősített esetek létrehozásával megteremti a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét, valamint a büntetőeljárás során az állat helyzetének kezelésével kapcsolatos szabályokat. Nincs alaptörvényi akadálya, hogy a büntetőügy jogerős befejezését követően az állatvédelmi hatóság is eljárhasson egy adott ügy kapcsán. A javaslat értelmében, ha a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a rá irányt adó szabályok szerinti eljárásban hatósági ellenőrzést folytat. A javaslat a Btk. jelenlegi szabályozásához képest kibővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit is, tekintettel azokra a jelenségekre, amelyek az utóbbi időszakban egyre gyakoribbá váltak, illetve amelyek az állatoknak okozott lényeges szenvedésen túl a társadalom tagjaiban széles körben váltanak ki megbotránkozást, és amelyeket emiatt súlyosabban indokolt büntetni. A javaslat ennek jegyében szigorúbban kíván fellépni többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. A javaslat az elkobzott állatok védelme érdekében egyértelművé teszi, hogy az állatra vonatkozó különös szabályok végrehajtása során az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit - különösen megsemmisítés - nem kell elvégezni. A javaslat törvényi szintre emeli a lefoglalással büntetőeljárási kényszerintézkedések hatálya alá kerülő gerinces állatok kíméletének szabályait is. A módosítás célja, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig tarthatók. Ezeket jelezték nekünk a civil szervezetek, és azt gondolom, nagyon fontos egyébként, hogy ezek is be tudtak kerülni a javaslatunkba. A javaslatunkban, ahogy mondtam, megjelenik a természetkárosítás, egy újabb minősített esetét határozzuk meg. Az elmúlt hónapokban nyilvánosságot látott hírek, valamint az állatvédő szervek elmondása alapján kijelenthető, hogy a mérgezéses esetek még mindig komoly természetvédelmi károkat okoznak itthon és külföldön is egyaránt; egyre több esetben van hatósági fellépésre szükség akkor, amikor több száz védett állatfaj, például barna rétihéja, barna kánya és több védett állatfajnak nem tekinthető állat, például kutya, macska, róka szenvedését és pusztulását előidéző mérgezést követnek el. A tömeges mérgezést legtöbbször egy olyan idegölő méreggel végzik, amely az állati szervezeten kívül sokszor az emberi szervezetre is halálosnak minősül. A természetet megkárosító és az állatok életét veszélyeztető méreg elhelyezése, alkalmazása gyakran a nemzeti parkok területén, magánterületeken és bekerített helyiségben okoz súlyos, többmilliós nagyságrendű természeti károkat is. A mérgezés, illetve az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével összefüggő esetek elszaporodott mivoltára figyelemmel és ezáltal a természetkárosító cselekmények visszaszorítása és megelőzése céljából szükségessé vált az ilyen módon elkövetett, állatok életét veszélyeztető cselekmény büntetőjogi szankcionálása. Most válaszolnék is az egyik ilyen feltett kérdésre: már a természetkárosítás minősített eseteinek előkészületét rendeli büntetni. Figyelemmel a napjainkban egyre inkább elszaporodó, a védett állatfajokra is veszélyt jelentő vagy akár elpusztulásukat is magában hordozó bűncselekmények számára, indokolt a természetkárosítás minősített esetei kapcsán is büntetőjogi védelem előbbre hozása és így az előkészületi cselekmények is büntetendővé tétele. Az előre meghatározott számú állat elpusztulását előidéző méreg vagy csalétek kihelyezése ugyanis már önmagában veszélyt jelenthet. Ha új tételt nézünk, hogy mit hoztunk még be, akkor biztos, hogy az egyik legfontosabb, hogy behoztuk azt, ha a nagy nyilvánosság előtt valaki állatkínzást követ el. A technikai fejlődés adta új lehetőségek az állatkínzók számára is szabad utat biztosítottak arra, hogy az állatkínzást nagy nyilvánosság előtt mint online közönség előtt is elkövessék. Tekintettel arra, hogy egyre több élő közvetítésre kerül sor - ilyenek például a Facebook live-ok - az állatok kínzásával, végső soron az állatkínzás minősített esetként való szabályozása indokolttá vált. Az állatkínzás alapesetén felül az állatok és a természet védelme megköveteli, hogy az állatkínzás megbotránkoztatást kiváltó és szórakoztatásnak szánt élő közvetítését minősítő körülményként határozza meg a jogalkotó.