Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

866 Még egyszer mondom, tehát elsősorban ezek szakmailag indokolható javaslatok, de van talán néhány kormányzati hiányosságról vagy szakpolitikán túli indíttatásról árulkodó elem is ebben a javaslatban. Rögtön ilyen a korábbi hiányosságokkal kapcsolatos, tulajdonképpen az egyik fő elem, a kétszeres értékelés tilalma. (10.00) Az Alkotmánybíróság ebben a körben kifejtett harmincéves gyakorlata arra az elvre épül, hogy a kétszeres értékelés tilalma - és most idéznék egy Ab-határozatból - „egyfelől alapjogi rendelkezés az állami büntetőhatalom visszaélésszerű gyakorlásával szemben, másfelől pedig a jogbiztonság érvényesülésének érdekében működő szabály, hiszen garantálja az érdemi bírósági döntések végleges jellegét”. A javaslat tanúsága szerint is olyan helyzet áll fenn Magyarországon, hogy ugyanazon tényállás miatt valakit több esetben is szankcionálni lehet, ami önmagában is problémás, azonban az a tény, hogy ezen körülmények kilencéves jogszabályok vonatkozásában fennállnak, azért a legproblémásabb álláspontom szerint. Bár a helyzet felháborító ilyen értelemben, de mégiscsak érthető. Érthető, mert Orbán Balázs államtitkár úr egy konferencia alkalmával is megjegyezte, hogy az Orbán-kormány nem fordít akkora figyelmet a hatásvizsgálatok elvégzésére, szeretik inkább a gyakorlatban kipróbálni az ötleteiket. Ez a gyakorlatban is működik, nem csak elvben. Az Igazságügyi Minisztériumból származó közérdekűadat-igénylésekből láthatjuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium még azt sem tartja nyilván, hogy csinált-e egyáltalán javaslatokra hatásvizsgálatot, de a Belügyminisztériumnál is hasonló adatokat láthatunk. Például a 2016-17-es évben összesen mindössze egyetlenegy utólagos hatásvizsgálatot készítettek, egyetlenegy esetben tartották fontosnak, hogy vizsgálják, mégis mi a megalkotott jogszabályok hatása. Tulajdonképpen azt látjuk, hogy az előbb említett kísérletezgetésnek elengedhetetlen kelléke volna, hogy legalább vizsgálják utólag, hogy milyen hatása van egy-egy jogszabálynak. Ilyen szituációban nyilván érthető, hogy a jogrendszerben olyan rendelkezések maradnak, amelyek masszív és rendszerszintű, emberek alapvető jogait sértő rendelkezéseket is tartalmaznak, de ha ez így van, akkor természetesen helyénvaló, ha ezeket kijavítja a kormány, vagy legalább javaslatot tesz ezek kijavítására időnként. Másrészt a szakmai szempontból furcsa rendelkezések kapcsán el kell mondani, ki kell emelni a lázadás tényállásának jelen javaslatban megjelenő módosítását is, amelyet sokan elmondtak már előttem. Itt az Alkotmánybírósággal egészítené ki a legutóbbi Btk. hatálybalépése óta változatlan formában meglévő lázadás tényállását. Ezzel az Alkotmánybíróságot úgy tekinti, mint egy olyan fenyegetett szervet, amely sérelmére a lázadás bűncselekményét el lehet követni. Mi több, a javaslat elismeri, hogy erre a módosításra az Alkotmánybíróság kifejezett kérése után kerül sor. Szinte érthetetlen, hogy erre a módosításra miért most van szükség, vagy amennyiben tényleges jogalkotói szándék volt az Alkotmánybíróság védelmére, ez miért csak most kerül be. Kilenc éve alkották meg a Btk.-t, ezt csak azért teszem az asztalra, hogy ezt lehetett volna abban az esetben is látni. De az elmúlt időszakban például az Alkotmánybíróság egyes tagjainak mégiscsak politikai ízűnek minősíthető megnyilatkozásai kapcsán ez talán érthető, hogy miért most került az asztalra. Harmadrészt kiemelendőnek látom szakmai szempontból azokat a rendelkezéseket, amelyek a kiskorúak büntetőeljárására vonatkoznak. A javaslat akként érvel, és itt idézném: „A Be. egyik legfontosabb célkitűzése volt egy olyan eljárásjogi szabályrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a bűncselekmények gyermekkorú sértettjeinek büntetőeljárás során elszenvedett másodlagos viktimizációjának megakadályozását.” A javaslat a későbbiekben kiemeli a szexuális kizsákmányolás áldozatává vált gyermekekkel kapcsolatos eljárási nehézségeket, a gyermekek büntetőjoga kapcsán azonban kifejezetten nem teljesít jól a magyar állam sajnos. 2020-ban 19, 2019-ben 30, 2018-ban 54 gyermeket ítéltek el azért, mert áldozatként szexuális bűncselekményekben vettek részt - ezt nyilván idézőjelben mondom. Minden pönalizált gyermek lány volt. 2020-ban ugyan hatályba lépett az a módosítás, amely értelmében nem lehet elítélni a gyermekeket azért, mert áldozatként szexuális bűncselekményekben vettek részt, azért a rendszer elképesztően komoly átalakításokra és felülvizsgálatokra szorul változatlanul. Éppen ezért az üdvözlendő, hogy a jelen javaslat javítani próbál a gyermekek büntetőjogával kapcsolatos gyakorlaton, de ennél talán még többre van szükség a későbbiekben, vagy akár még most is e javaslat tárgyalása során a Ház előtt. Végezetül meg kell említeni, hogy új, többletdíjazással járó tisztségeket hoznak létre a Legfőbb Ügyészségen a főtitkár és a főtitkárhelyettesi vezető tisztség létrehozásával. Ezen vezetők kinevezése a legfőbb ügyész kinevezési idejére szól, amely azért a leválthatatlan vagy a szinte leválthatatlan Polt Péter esetén egy egészen biztos állásnak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy micsoda függő helyzetet teremt ez a munkakört betöltők számára. Ami viszont a legérdekesebb a történetben, hogy sem az általános, sem a részletes indoklás nem ad semmi indokot arra vonatkozóan, hogy ezen tisztségek létrehozására miért volt szükség, illetve az egyetlen indok, amit a javaslat említ, az, hogy „mert a Kúrián is van”. Ez azonban nem érdemi indok és nem lehet érdemi cél sem, így igazán indokolt volna megválaszolni a jogalkotónak, pontosan miért is van szüksége Polt Péternek főtitkárra és főtitkárhelyettesre. Nehéz ugyanis másképpen szemlélni ezt a rendelkezést, mint egy jutalomnak, amellyel a Polt Péterhez személyében hű ügyészeket is díjazhatják. Felszólalásom utolsó részében kritikai észrevételeket tettem, de ahogy kezdtem, 37 törvényt tartalmaz ez a csomag, és az eddigieknél sokkal indokolhatóbbnak látom a salátatörvény jellegét ennek a csomagnak. A javaslat zöme