Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BŐSZ ANETT, a DK képviselőcsoportja részéről:

867 szakmai jellegű, fontos és előremutató változást tartalmaz, azonban nem mehettem el észrevételek tétele nélkül a javaslat mellett. Arra kérem államtitkár urat és a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy ezeket a javaslatokat, észrevételeket vegyék figyelembe, és ennek megfelelően alakítsák a jogszabály végső szövegtervezetét. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga László jegyző úr, képviselő úr. Most megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. BŐSZ ANETT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy terjedelmű és szerteágazó, számos jogszabályt is érintő módosító javaslat fekszik előttünk. Összesen 37 jogszabályt érint, de összefüggő, koherens módon a törvényalkotók következetes felülvizsgálati szándéka tetten érhető ebben a javaslatban. Ahogyan az előttem szóló említette, így tehát a salátatörvény-jelleg az eddigieknél jóval indokolhatóbb az előttünk fekvő módosító javaslatban. Én is csak néhány javaslatra koncentrálnék, amihez vagy kritikai, vagy támogató észrevételem volna. Az első az, hogy a javaslat módosítja a Btk. 396. § (8) bekezdését, és a bűnszövetség mellé beiktatja a bűnszervezetre történő utalást is, ezzel kizárva a korlátlan enyhítés lehetőségét. Ugyanakkor a mostani módosítás nem érinti és továbbra is benn hagyja a jogalkotónak ezt a sokat vitatott rendelkezését a költségvetési csalás bűncselekményénél, hogy korlátlanul enyhíthető annak büntetése, aki meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Mint említettem már, ez egy sokat vitatott kérdés, jó volna, ha részletesebb vitát is tudnánk folytatni az Országgyűlés szakbizottságában, illetve itt a plenáris ülésen és megfontolná akár államtitkár úr, akár a kormánypárti többség, hogy az általam említett második pontot is módosítsa. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerint másodfokon a Kúria ítélkezik. Ezt a szöveget most úgy módosították, hogy másodfokon ítélkezik a Kúria. A módosítás mindössze annyi volt, hogy gyakorlatilag megcserélték a szavak sorrendjét, ami jelentésbeli változást nem hozott, ráadásul így magyartalanná vált ez a bekezdés. Megfontolásra ajánlanám a régi mondatot használni, vagy ha esetleg - nézek államtitkár úrra - a szavak sorrendjének cseréje mégiscsak valamilyen jelentésbeli tartalmat is takar, akkor kérem önt tisztelettel, hogy számoljon be erről a válaszában. Az, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosításra került ebben a törvénycsomagban, létrehoz két új részleget sajátos kezelési igényű elítéltek számára. (10.10) Az egyik az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlege, a másik pedig az időskorúak részlege. Itt említeném azt a pozitívumot, amit támogatandónak tartok, és államtitkár úr is elmondta az expozéjában: üdvözlendő, hogy a fogvatartottak mentális, illetve fizikális egészségi állapotáért tenni kívánnak. Higgyék el, hogy amikor nagy vitákat folytattunk itt az Országgyűlés előtt az önök által börtönbiznisznek nevezett kártérítési perek ügyében, akkor erről beszéltünk, hogy a fogvatartottak életminősége egyáltalán nem mindegy abból a szempontból, hogy a büntetés végrehajtását követően ők hogyan tudnak majd visszailleszkedni a társadalmunkba. Itt felhívnám arra az alapelvre is a figyelmet, tisztelettel, amely mindenképpen szem előtt tartandó, nevezetesen, hogy a büntetés-végrehajtás nem egyfajta megtorlás, hanem sokkal inkább a társadalomba való reintegráció és annak az eszköze, hogy hogyan lesz egy bűnelkövetőből ismét majd jogkövető állampolgár. Szeretnék kitérni egy olyan pontra, ami a javaslat által is tárgyalt adóügyi szabályokat érinti. Felmerülhet, hogy itt a felszámolókat és a hitelezőket előnyhöz juttatja a javaslat, ami visszaélésre adhat alkalmat. A későbbi joggyakorlat során bebizonyosodhat, hogy bizonyos cégek, illetve személyek jogtalan előnyhöz juthatnak egy felszámolás során, mondjuk, olyan formában, hogy adott vállalkozó ellen megindul az adótartozás és költségvetési csalás miatti eljárás, és megjelenik egy hitelező, akinek jelentős összeggel tartozik a vállalkozó; létező példa, hogy amikor bizonyos vállalkozó, akinek adótartozása volt, és eljárás indult ellene, méltányossági kérelmet adott be. A kérelmeket általában két nap alatt elbírálják, az ügyintéző mérlegelésétől függően ez az idő 30 napra hosszabbodott, amíg elbírálhatják ezt a kérelmet, és ez idő alatt egyébként a vagyont ki lehet menteni. Most egy olyan gyakorlatot említek, államtitkár úr, amit egyelőre feltételezünk csak, de a Demokratikus Koalícióval dolgozó jogászok egybehangzó véleménye alapján ez a jelenlegi módosító javaslat erre lehetőséget ad a gyakorlatban. Az áldozatvédelemmel kapcsolatosan annyit szeretnék említeni, amit, azt hiszem, kivétel nélkül említettek képviselőtársaim, hogy támogatandó, hogy a gyermekek kihallgatásának mennyiségét csökkenteni tudjuk, de szeretném felhívni az önök figyelmét arra is, hogy a kihallgatások minősége is nagyon fontos. Amikor egy gyermek, akár szemtanúja, akár elszenvedője például családon belüli erőszaknak, akkor sok esetben azt tapasztaljuk, és számos szakértővel egyeztetve mondhatom, hogy az még nem egy gyermekbarát kihallgatószoba, ha egy mackót felfestenek, mondjuk, a kihallgatószobának a falára, vagy ha játékok találhatók az asztalon, ahol ül ez a gyermek. Nagyon fontos a szókészlet használata, fontos az, hogy a kihallgatásban részt vevő gyermeket ne rémítsék meg további kifejezésekkel.