Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

865 A Budai Központi Kerületi Bíróság C-131/21. számú KI előzetes döntéshozatali kérelme nyomán a Be. 4. § (5) bekezdésében foglalt, a szabálysértési és a büntetőeljárás tekintetében a ne bis in idem elvének érvényesülését biztosító szabályozás felülvizsgálatának eredményeképp szükséges a Btk., a Be., a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2021. évi II. törvény és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása. A törvényjavaslat megteremti a lehetőséget arra az indítvány nyomán, hogy ne csak a szabálysértési eljárás során eljáró bírósági határozattal elbírált szabálysértés eredményezzen ítélt dolgot a büntetőeljárás szempontjából, hanem a helyszíni bírság vagy a szabálysértési hatóság által elbírált szabálysértés is. A 10/2021. Ab-határozat pedig megállapította, hogy alaptörvénysértő a letartóztatás felső határának a hiánya az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények terheltjeinek esetében. Jogosnak mondható az a társadalmi igény, hogy a cselekmény tárgyi súlyához, jellemzően bonyolult megítéléséhez igazodóan a törvény biztosítsa a letartóztatás jelenlegi maximális felső határát, a 4 évet meghaladó tartamú kényszerintézkedés lehetőségét. Ennek megfelelően e bűncselekmények esetében a törvényjavaslat a kényszerintézkedés felső határát 5, illetve meghatározott esetekben 6 évre emeli fel. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, Vejkey Imre képviselő úr. Most megadom a szót Varga László jegyző úrnak, képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy előttem elhangzott, 37 törvény módosításáról beszélünk ennek a salátatörvénynek a tekintetében, és nyilván nagyon sokszor elmondtuk, hogy ez a módszer, tehát a salátatörvény mint olyan, nagyon nehézzé teszi néha az ellenzéki képviselők dolgát, hogy megítéljék egyetlen gombnyomással, adott esetben egy zárószavazáson ennyi jogszabály módosításának a sorsát. Most nem biztos, hogy ez a legerősebb érv ebben a szituációban, mert zömmel olyan módosításokat tartalmaz ez a csomag, amelyek indokolják ezt a fajta tárgyalást. Tehát van, amikor tényleg olyan, egymással összefüggő élethelyzeteket, viszonyokat szabályoz vagy tervez módosítani egy-egy ilyen csomag, amikor tényleg inkább segít az, hogy egyben tárgyaljuk ezt, tehát ilyenkor mondjuk el ezt is. Van persze természetesen néhány olyan elem, ami nem teljesen érthető, hogy miért van a csomagban, ezek azonban talán szám szerint kevesebben vannak, illetve vannak azért kritika tárgyává tehető módosítási javaslatok is ebben a csomagban. Nyilván én elsősorban erre igyekszem majd felszólalásomban szorítkozni, azzal, hogy sokan elmondták már, kiemelték már az előremutató elemeket, nyilván igyekszem nem ismétlésekbe bocsátkozni. Tehát, ahogy elhangzott, a javaslat számos, a büntetőeljáráshoz kapcsolódó részletkérdéssel, illetve az abban érvényesített anyagi jogi igényekkel foglalkozik elsősorban. Ennek keretében több helyen az alapvető jogok biztosának vonatkozó jelentéseire tekintettel változtatja meg a hatályos jogszabályokat, illetve erre tesz javaslatot. Ennek iránya alapvetően kettős. Egyrészt a javaslat biztosítja, hogy ugyanazt a tényt ne értékeljék, szankcionálják két különböző eljárásban. Ez a javaslat indokolása alapján akkor fordulhatott elő, amikor ugyanaz az ügy büntetőeljárásban és szabálysértési hatóság által szabálysértési eljárásban is elbírálásra került. Míg előbbinek van ítélt dolog hatása, az utóbbinak nincs, így kétszeresen is értékelhetővé válik ugyanaz az ügy. A ne bis in idem elvét a javaslat több más helyen is átvezeti, részben nemzetközi jogi kötelezettségből származó rendelkezések vonatkozásában. Másrészt a javaslat célja, hogy a büntetőeljárási igények ne akadályozzák a felszámolási és hasonló eljárások lefolytatását, ne húzódhassanak ezen utóbbi eljárások el a büntetőeljárás befejezéséig indokolatlanul. Éppen ezért a javaslat úgy módosítja ezeknek az eljárásoknak a szabályait, hogy azok befejezhetők legyenek a büntetőeljárás befejezése előtt is, a büntetőeljárásban felmerülő vagyoni igények kielégítésének biztosítása mellett. Két elem vagy két fő irány mellett azért egyéb elemek is találhatók a javaslatcsomagban, például a büntetőeljárások és a kapcsolódó eljárások vonatkozásán túl is tartalmaz a büntetőeljárással és a büntetés-végrehajtással, valamint a büntető anyagi joggal kapcsolatos rendelkezéseket is a csomag. Ezek a korábban részletezettekkel összhangban főként valóban gyakorlati tapasztalatokon alapuló szakmai javaslatok. Ebben a körben olyan módosításokat tartalmaz a javaslat, mint amely a kiutasítás kezdő időpontjának pontos meghatározását teszi lehetővé például, vagy amely a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények esetén a korlátlan enyhítést kizárja, ha az egyébként már bűnszövetség esetén is kizárt lett volna. Ilyen rendelkezés az is, hogy bizonyos életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén a letartóztatás maximális hossza az eddigi 4 évnél magasabb, 5 vagy 6 év is lehessen akár. Ebben a körben említhető továbbá büntetőeljárásban fizetendő illetékbefizetési kötelezettségnek az eltörlése is. Nyilván ilyen kérdések abszolút támogathatók a javaslatban.