Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről

864 hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer, az ECRIS-TCN létrehozására. Ez egy uniós szinten központosított, személyes adatokat tartalmazó rendszer, amelynek segítségével a tagállamok központi hatóságai kideríthetik, hogy mely más tagállamok rendelkeznek bűnügyi nyilvántartási információkkal egy harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan. Nyilván ez megint egy olyan rendszer, amely a bűnüldözést fogja segíteni, és nyilván cél az EU-n belüli információs rendszerek közötti átjárhatóság bővítése, lehetővé tétele. Az utolsó dolog, amit még szeretnék megemlíteni, a bűnügyi elkülönített számlával kapcsolatos problémák feloldása. Államtitkár úr is jelezte, hogy bizonyos esetekben korlátlanul enyhíthető a költségvetési csalás, ha az okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtérítik. Ez egy olyan számlára folyt be a NAV-nál, amivel most nem tudnak mit kezdeni, nyilván ennek a 13 milliárd forintnyi befizetésnek a sorsát tisztázni kell. Tehát ez is támogatandó. Mi úgy látjuk, hogy ez a törvényjavaslat alapvetően egy irányba mutat és akár támogatható is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Gyüre Csaba képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló T/17438. számú törvényjavaslat összesen 37 törvény módosítását tartalmazza, elsődlegesen azzal a céllal, hogy koherensebb legyen az anyagi jogi szabályozás, továbbá a büntetőeljárás és a felszámolási eljárás vagyoni érdekeinek rendezése érdekében, a kiutasítás büntetés hatékonyabbá tétele érdekében, a korszerű büntetőeljárás megvalósítása érdekében, valamint az alkotmánybírósági, bírósági határozatokban, az alapvető jogok biztosának jelentésében foglaltaknak való megfelelés érdekében. Ezen célok közül kettőt emelnék ki: egyrészt a kiutasítás büntetés hatékonyabbá tételét, másrészt az alkotmánybírósági, bírósági határozatokban, az alapvető jogok biztosának jelentéseiben foglaltaknak való megfelelést. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kiutasítás a Btk. hatályos rendelkezései szerint az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik, a büntetés azonban ténylegesen akkor érvényesülhet, ha az elítélt Magyarország területét elhagyja. Erre tekintettel a javaslatot akként terjeszti elő a kormány, hogy a kiutasítás tartama azzal a nappal kezdődjön, amikor az elítélt Magyarország, illetve az Európai Unió területét az idegenrendészeti jogszabályok alapján, a kiutasítás végrehajtásáról hozott végzésben meghatározottak szerint elhagyja. Reintegrációs őrizet esetén az elítélt kijelölt lakásban tölti a büntetést. Bár a végrehajtás ellenőrzése során a mozgását elektronikus távfelügyeleti eszközzel nyomon követi, de mégis fennáll a veszélye annak, hogy az idegenrendészeti kiutasítással érintett elítélt a végrehajtás alól kivonja magát, továbbá esetükben az országban a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli tartózkodásra nincs jogalap. Ezért indokolt kizárni ezen ítéletek esetében a reintegrációs őrizet lehetőségét. (9.50) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésétől 1999. február 28. napjáig a kiutasítás mellékbüntetésre vonatkozóan nem határozott meg a Btk. konkrét tartalmat, azt az idegenrendészeti hatóság utóbb, saját eljárásban, határozattal állapította meg. Időközben az idegenrendészeti hatóság e jogosultsága megszűnt, ebből következően hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén, illetve a Btk. időbeli hatálya figyelembevételével a gyakorlatban még az új Btk. alapján és most is előfordul olyan eset, amikor a kiutasítás tartama az ügydöntő határozatban nem került megállapításra, ugyanakkor a kiutasítás végrehajtásakor azt már az idegenrendészeti hatóság sem állapíthatja meg. A probléma kezelése érdekében a törvényjavaslat egy új, különleges eljárási rendet vezet be, melynek révén az adott ügyben első fokon eljárt bíróság az elkövetett cselekmény tárgyi súlya és a kiszabott büntetés mértéke alapján meghatározhatja a kiutasítás tartamát. Emellett átmeneti szabályt is megállapít a törvényjavaslat a kiutasítás tartamának meghatározásához, és rendezi azon elítéltek helyzetét, akikkel szemben a határozatlan tartamú kiutasítás végrehajtásra került, illetve azért nem került végrehajtásra, mert az idegenrendészeti szabályok azt már nem teszik lehetővé. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az alapvető jogok biztosának 1084/2020. számú ügyében született jelentése szabályozási problémákat állapított meg a kétszeres elvonás tilalmának érvényesülésével kapcsolatban abban az esetben, ha az adóhatóságnak az adóhiányt megállapító határozata a költségvetési csalás miatt vagyonelkobzást elrendelő ítélet meghozatalát követően válik véglegessé. Ennek kapcsán szükséges biztosítani az Art. és a Btk. vagyonelkobzásra vonatkozó szabályainak az összhangját, ezért a törvényjavaslat megteremti annak normatív alapját, hogy párhuzamosan folytatott eljárásokban figyelembe vegyék a másik eljárásban már megállapított, ugyanolyan jellegű vagyonelvonást.