Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

863 legeslegélmezőnyébe került, hiszen most már Bulgáriával holtversenyben az élen áll ebben. Tehát a legkorruptabb ország ahhoz képest, hogy amikor az Orbán-kormány 11 és fél évvel ezelőtt hatalomra került, akkor Magyarország az Európai Unió középmezőnyében volt ezen a ranglistán, mára pedig a legrosszabb helyre került, tehát vannak olyan területek, ezt egyértelműen a kormány figyelmébe ajánlanám, amin lehetne változtatni, és előrébb lehetne haladni ezen a téren. Természetesen akkor, ha erre vonatkozóan, a korrupció felszámolására semmilyen kormányzati akarat nincsen, akkor ellenzékből nyilván elég nehéz, de nyilván kormányra kerüléssel ezen lehet változtatni, és kell is változtatni. A következő témakör a kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló egyezmény. Azért furcsállom ezt, mert most fogadtuk el az ezzel kapcsolatos jogszabályt, amely kapcsán látszik is, az indokolás is tartalmazza, hogy kipontozott törvényhely ratifikálja az egyezményt magyar részről, tehát az elég érdekes, ha már módosítjuk, amit most fogadtunk el, és az még hatályba sem lépett. Aztán egy fontos kérdés a büntetőeljárás és a felszámolási eljárás találkozása. Gyakorlati tapasztalat, hogy sajnos elég gyakran találkozik ez a két terület, hiszen nagyon gyakran egy felszámolási eljárásra azért is kerül sor, mert akár bűncselekmények elkövetése is felmerülhetett ennek során. Nyilván itt elsősorban vagyoni jellegű bűncselekményekről beszélünk. (9.40) Itt a jogszabály-módosítás célja az, hogy ha konfliktus keletkezik a büntetőeljárás, felszámolási eljárás során, akkor a jogszerű hitelezői igények és a büntetőjogi vagyoni igények között kell megfelelően, következetesen eljárni. Itt különösen a vagyonelkobzás, a pénzbírság végrehajtása az, ami lényeges, a bűnügyi vagyoni igények bevonása a felszámolásba, ez eddig is megtörtént, az állami vagyonszerzés viszont más jóhiszemű személyek kárára nem történhet. Tehát ebből a szempontból üdvözlendő, ha megfelelő besorolás fog történni a felszámolási eljárás során, és az állam e tekintetben nem fog előnyt élvezni abban az esetben, ha jóhiszemű harmadik fél a szereplője a felszámolási eljárásnak hitelezői oldalról. Ezzel talán igazságosabb lesz ebben maga a rendszer is. Kivételt képez természetesen az, ha a vagyonelkobzás egy bizonyos vagyontárgyra vonatkozik, amely a bűncselekménynek volt, mondjuk, adott esetben a tárgya vagy az eszköze. Ebben az esetben a büntetőjogi igény a vagyonelkobzás tárgyára fog vonatkozni, amire továbbra is a régi szabályok érvényesek. A felszámolási eljárás kötelező felfüggesztésének megszüntetése is egy lényeges lépés, korábban ezt meg kellett lépnie a bíróságnak, tehát felfüggesztette büntetőeljárás esetén a felszámolási eljárást. Ez a kötelezettség ebben az esetben majd e törvényjavaslat hatálybalépésével megszűnik. Nyilván itt a bíró mérlegelésébe fog tartozni az, hogy valóban szükséges-e ez, de nem lesz kötelező a megszüntetése. Ugyanezen a területen van a vagyoni értékesítést akadályozó túlbiztosításnak a felszámolása. Egyértelmű, hogy itt az értékesítésnek a valós gazdasági értéken kell megtörténnie. A csalárd fedezetelvonás megakadályozása egy következő lépés, csak zár alá vétellel terhelt tulajdonjogot lehet majd szerezni a zár alá vétellel biztosított dolgon. Ez mindaddig fennáll, amíg maga az eljárás be nem fejeződik, és ezért meglesz a megfelelő biztosíték a zár alá vétellel biztosított vagyontárgy el nem tűnésére. A bűnszövetség, bűnszervezet esetén lesz egy kis módosítás. Itt a jogalkotói szándék az, hogy korlátlan enyhítésre a bűnszövetséghez képest súlyosabb társas bűnözési forma, a bűnszervezetben elkövetés esetén ne legyen lehetőség. Ezzel, mint már mondtam korábban, a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint rendpárti párt egyetért azzal, hogy bizonyos esetekben a törvény megfelelő szigorral csapjon le, így amennyiben valóban bűnszervezetben való elkövetési mód van, ez esetben se legyen meg ez a lehetőség a korlátlan enyhítésre. Fontos lépés a gyermekek védelme a büntetőeljárás során. Itt egyértelmű, hogy amennyiben az áldozat gyermek, de ha nem gyermek, akkor is nagyon fontos az áldozatvédelem, a személyiségi jogok biztosítása, illetve a gyermekek lelki épségének, pszichés épségének a biztosítása. Nyilván, amikor egy gyermeket többször hallgatnak ki egy büntetőeljárás során, az sokszor viseli meg a gyermeket, ahányszor meghallgatják, mindig. Tehát itt arra való törekvés van, hogy az ő meghallgatásuk minél kevesebbszer történjen meg. Ez is egy fontos jogalkotói szándék, azt gondolom, ez is mindenképpen támogatandó. A letartóztatás felső határa egy következő pont az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények esetében. Ezt megint a gyakorlat mutatta, hogy a négy év maximális felső határ az előzetes letartóztatás esetén nem volt mindig betartható, bár azt gondoljuk, hogy fontos lenne, hogy azért négy év alatt a jogalkalmazó szervek jussanak el odáig, hogy ítéletet tudjanak hozni. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem mindig betartható, és nyilván, ha négy év után szabadlábra kerül egy súlyos, nagyon súlyos, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén az a vádlott, akkor bizony nehogy szabadlábra kerüljön négy év előzetes után, hanem az meghosszabbítható legyen akár öt évig, akár hat évig is. Tehát ez is egy olyan dolog, ami támogatható, támogatandó. A tagállamok bűnügyi nyilvántartási rendszerének módosítása is egy fontos lépés. Itt az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer, az ECRIS két új jogi aktussal bővülne ki, mégpedig a harmadik országbeli állampolgárokra való információcserére vonatkozik ez a módosítás, illetve a harmadik országbeli államokkal és