Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

862 kerüljenek, a különböző anomáliák pedig megszüntetésre kerüljenek, a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Ovádi Péter képviselő úr. Most megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy olyan törvény fekszik előttünk, amely jó néhány jogszabályt tartalmaz és változtat. Gyakran szoktuk ezt bírálni, hogy nincs összefüggés azok között, amiket a minisztérium elénk terjeszt, és nyilván nem szeretjük azokat a salátatörvényeket. Nyilván, amikor a múltkor meghallgattuk az Igazságügyi bizottságban igazságügyi miniszter asszonyt, ő elmondta, hogy igyekszik azért olyan javaslatokkal idejönni az igazságügyi tárca, ahol szoros összefüggés van ezek között a törvények között. Ez most zömében egy olyan javaslat, amely valóban nem egymással teljesen ellentétes és egymással semmilyen formában össze nem függő módosításokat tartalmaz, hanem ebben valóban van összefüggés. Illetve nagyon fontos dolog azt kiemelni, hogy a legfontosabb az lenne az új jogszabályok megalkotásánál, amire az általános indokolás itt is hivatkozik, hogy az élet tapasztalataiból, a már fennálló törvényeknek az érvényesüléséből, az ott felmerülő problémákból, a végrehajtó szervek által leírt javaslatokból próbálnak szintetizálni egy olyan megfelelő javaslatot, ami jobbá teszi az adott törvényeket. Az általános indokolás ezt gyakorlatilag tartalmazza, hogy itt erről lenne szó, egyrészről. Másrészről az uniós és a nemzetközi kötelezettségeknek való elégtétel, illetve az Alkotmánybíróság határozatainak való megfelelés, az alapvető jogok biztosának ajánlásai, illetve ahogy mondtam, a jogalkalmazó szervek, a végrehajtó szervek visszajelzései tették szükségessé ezt a törvényjavaslatot, amely jó néhány jogszabály-módosítást tartalmaz, és a büntetőjoggal, a büntető eljárásjoggal és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos. Ha rátérünk ezekre, akkor látjuk azt, hogy egyesével jó néhány jogszabályt módosít, illetve az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosának ajánlásait tartalmazza, ilyen például a vagyonelkobzásra vonatkozó szabályok összhangja, a párhuzamosan folytatott eljárások figyelembevétele, hogy a másik eljárásban is legyen figyelembe véve a vagyonelvonás. Idetartozik többek között a ne bis in idem elvének a kérdése, amely ebben a javaslatban többször is megjelenik. Ez egy római jogi eredetű irányelv, ami eredetileg a nemo debet bis vexari pro una et eadem causa elvből fakad, hogy senkinek sem kell elszenvednie ugyanazon cselekmény miatt kétszer is eljárást ellene. Tehát római jogi eredetű jogintézményről van szó, mint olyannyiszor, a magyar és az európai jogrendben, tehát egy több ezer éves kialakult jogrend alapján nyugszik. Nyilván már az új Alaptörvény is tartalmazza ennek az elvnek a megfogalmazását. Persze, ez nem újítás a magyar jogban, hiszen a magyar jogrend is tartalmazta, csak korábban ez alaptörvényi, illetve alkotmányi szinten nem jelent meg. Most próbálnak összhangot találni ebben is a szabálysértési eljárások tekintetében, hogy tartozzon ide az is, amikor valaki ellen nem folytatják le a szabálysértési eljárást, hanem mondjuk, helyszíni bírság alapján kap valamilyen bírságot. Az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban is módosít a jogszabály. Itt az egyértelműsítésre való törekvés, az egyszerűsítés, az ellentmondások feloldása, az adminisztratív terhek csökkentése és egyes esetekben az illetékfizetési kötelezettség megszüntetése a célja a jogszabály-módosító javaslatnak. Aztán a kiutasítással is foglalkozik. Mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom akár a kiutasítással, akár a migrációval kapcsolatban sok dologgal egyetértettünk, ami történt az elmúlt időszakban, de nem teljesen mindennel, hiszen a Jobbik a migrációval kapcsolatosan következetesen a zéró toleranciát fogalmazta meg. Mi ezzel kapcsolatban nem voltunk egy véleményen a kormány azon álláspontjával, hogy a pénzes migránsokat beengedjük az országba, míg a nem pénzeseket pedig ne engedjük meg, tehát mi következetesen a nulla megoldás hívei vagyunk, illetve ezt is hangsúlyoztuk eddig is. Mindenesetre, ami további szigorítással jár, azokat a Jobbik általában minden esetben megszavazza, így az ezzel kapcsolatosakat, így akár a kiutasítással kapcsolatos szigorításokat is. Aztán egy fontos probléma a büntetőeljárás és a felszámolás vagyoni érdekeinek a rendezése. A jogszabálytervezet indokolása tartalmazza, hogy a kormány büntetőpolitikája fontos prioritásként kezeli a bűnözés vagyoni hasznának hatékonyabb elvonását és a bűnüldözést is egyben. Ezzel kapcsolatban nyilván valóban voltak az elmúlt időszakban olyan jogszabályok, amelyek ez irányba irányultak. A Jobbik Magyarországért Mozgalom következetesen rendpárti, mióta bent van a parlamentben, és a Jobbik büntetőjogi politikáját is ez a rendpártiság, a megfelelő szigor alkalmazása, a gyorsaság és a következetesség jellemzi. Ezzel kapcsolatban a kormány nyilván megfogalmazza a saját álláspontját, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy valóban vannak eredmények a büntetőjog területén, illetve bizonyos esetekben valóban csökkent az esetszám bizonyos bűncselekményeknél, azonban itt a mérleg serpenyőjébe mindenképpen bele kell tenni azt is, hogy viszont komoly rosszabbodás van, hiszen az elmúlt 11 év alatt Magyarország a korrupciós világranglistán eléggé, jelentősen hátrányba került, illetve háttérbe szorult. Vagy, ha úgy nézzük, hogy hol áll elöl, akkor az Európai Unió