Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár

859 a cégnyilvántartásból törölt cég tulajdonában álló vagyon kerül elő. Jogi alapvetés, hogy a vagyonrendezési eljárásnak nem az a célja, hogy az előkerült vagyontárgy jogos tulajdonosát fellelje, hanem az, hogy az értékesítésből befolyó vételárból a hitelezők kielégítést nyerjenek. Változtatni kell ugyanakkor ezen az alapvetésen, ha a vagyontárgyra tulajdoni igényt jelentenek be, és a tulajdonjog megállapítása iránt pert indítanak. Ebben az esetben a jövőben a vagyonrendezési eljárást fel kell függeszteni a per befejezéséig. A vagyonrendezési eljárás továbbá megteremti a speciális szabályokat arra az esetre, ha a vagyontárgy olyan cégé, amelyet felszámolási eljárásban utóbb töröltek. A vagyonrendezésnek ebben az esetben a felszámolási eljárás utóeljárásaként kell működnie, és érvényesülnie kell a hitelezői besoroláson alapuló kielégítési sorrendnek. Tisztelt Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyv módosítása mögött elsősorban a jogalkalmazói tapasztalatok, javaslatok húzódnak meg. A joggyakorlat részéről értelmezési eltérésekhez vezetett, hogy mi a teendő akkor, ha a természetes vagy a törvényi egységbe tartozó részcselekmények a büntetőeljárás alatt is folytatódnak, az eljárás tárgyának, a peranyagnak a folyamatos kiegészítésére azonban nincs lehetőség. A hatályos szabályozás akadályát képezheti annak is, hogy az újabb cselekmény elkövetése miatt a hatóságok új eljárást folytassanak le. Ha pedig a korábbi eljárásba az újabb cselekmény már nem vonható be, azzal nemcsak az állam büntetőigénye, de a sértettek érdeke is számottevően csorbulhat. A törvényjavaslat ennek megoldása érdekében biztosítja, hogy a büntetőeljárás bizonyos pontján túl az újabb részcselekmény elkövetése esetén már ne tartozhasson a bűncselekményegység körébe. A kiutasítás büntetés ténylegesen akkor érvényesül, és tekinthető megkezdettnek a végrehajtás, ha az elítélt Magyarország területét elhagyja. Ezzel szemben a Btk. jelenleg úgy rendelkezik, hogy a kiutasítás az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. A megfelelő összhang biztosítása érdekében a törvényjavaslat elvégzi a Btk. szükséges módosítását. A bűnszervezetben történő elkövetés vonatkozásában a jogalkotói szándék egyértelmű közvetítése érdekében a törvényjavaslat világossá teszi, hogy ha a büntető anyagi jogszabály a korlátlan enyhítést a bűnszövetségben elkövetés esetére nem teszi lehetővé, úgy a korlátlan enyhítésre a bűnszövetséghez képest súlyosabb társas bűnözési forma, a bűnszervezetben elkövetés esetén sincs lehetőség. A büntetőjogi szabályozás módosítását kiváltó okok mögött egyre gyakrabban áll a nemzetközi jog által meghatározottaknak való megfelelés. Az Európa Tanács kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló egyezményének hazánk általi aláírása és ratifikálása szükségessé tette a büntető törvénykönyv és a kulturális örökség védelméről szóló törvény felülvizsgálatát és az egyezményben meghatározott követelményekhez igazítását, amely feladatnak szintén eleget tesz a törvényjavaslat. Tisztelt Ház! Nagyobb volument képvisel a törvényjavaslaton belül a büntetőeljárási törvény módosítása is. Ennek keretében rendezésre kerül például a külföldön elbírált részcselekményhez fűződő jogerőhatás kérdése abból a célból, hogy a magyar büntetőigény ne enyészhessen el pusztán azon az alapon, hogy a bűncselekményegységbe tartozó valamely részcselekményt külföldön elbírálták. A törvényjavaslat a „Digitális jólét” program keretében kidolgozott, rövid távon megvalósítható újításoknak is teret enged a büntetőeljárásban azáltal, hogy utat nyit az elektronikus kapcsolattartásba be nem vont, általánosan elterjedt elektronikus csatornáknak, mint például az e-mail, valamint megfelelő garanciák mellett biztosítja a telekommunikációs jelenlét bővítését is. A büntetőeljárási törvény 2021. január 1. napjától - az izlandi Barnahus-módszer mintájára - megteremtette az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem intézményes együttműködését az eljárási cselekmények során. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a Barnahus-módszer mellett más, a gyermekek védelmét, kíméletét elősegítő, szakmailag megalapozott módszer is felhasználható legyen. Az új szabályozással összefüggésben felmerült elméleti és gyakorlati kérdések feldolgozása érdekében folyamatos szakmai egyeztetés folyik az érintett jogalkalmazó szervek, illetve gyermekvédelmi szakemberek között, hogy a gyermekek védelmét és kíméletét szolgáló speciális eljárásrend a gyakorlatban is működhessen. A törvényjavaslat a szakmai visszajelzések fényében pontosítja az ezzel kapcsolatos büntetőeljárási szabályokat. A 10/2021. Ab-határozat megállapította, hogy alaptörvénysértő a letartóztatás felső határának a hiánya az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények terheltjeinek esetében. A törvényjavaslat a probléma orvoslása érdekében meghatározza e cselekmények kapcsán is a letartóztatás felső határát, mégpedig azok súlyához, jellemzően bonyolult megítéléséhez igazodóan öt, illetve bizonyos esetekben hat évben. A gyakorlat részéről érkező tapasztalatok alapján a törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy a részjogerő megállapítható legyen akkor is, ha az úgynevezett klasszikus járulékos kérdésekről szóló rendelkezésekkel szemben az arra jogosultak fellebbezést jelentettek be, vagy a fellebbezésre részükre nyitva álló határidő még nem telt le. Az Alkotmánybíróság határozatában vizsgálta a relatív eljárási szabálysértés esetén a felülvizsgálat terjedelmének kérdését. A törvényjavaslat a testület megállapításaival összhangban újraszabályozza a kérdést, és az úgynevezett relatív eljárási szabálysértések felülbírálatára is lehetőséget teremt. (9.20)