Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
860 Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus hazánkba történő betörésével számos olyan helyzetre kellett a büntetés-végrehajtásnak is reagálnia, amelyre korábban nem volt példa. Habár a vírus okozta kényszerhelyzet bizonyos szükségmegoldások bevezetését elkerülhetetlenné tette, a tapasztalatok rámutattak, hogy egyes újításoknak, speciális rendelkezéseknek a különleges jogrendi időszak megszűnését követően, a hétköznapi működés visszatérésével is létjogosultsága lehet, ezért a büntetés-végrehajtási kódex ilyen irányú módosítását is elvégzi a törvényjavaslat. Ilyen módon a törvényjavaslat az ügyirat egyszerűsített kézbesítésével, valamint a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlétnek az eljárás résztvevője saját eszközével történő megoldásával összefüggő egyes szabályok büntetés-végrehajtási ügyszakban történő alkalmazását is lehetővé kívánja tenni. Ugyancsak a veszélyhelyzet mutatott rá, hogy a fogva lévő elítélt és egyéb jogcímen fogvatartott esetében a jelenlét telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása jól funkcionáló megoldás, ezért célszerűnek tűnik ezt a formát főszabályként meghatározni a büntetés-végrehajtási bírói eljárásokban. A fogvatartotti körülményekhez való sikeres alkalmazkodás elősegítését szolgálja, hogy két új speciális részleg kerül kialakításra a büntetés-végrehajtási intézetekben. Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlege az úgynevezett első bűntényes elkövetők esetén hivatott a börtönártalmakat minimalizálni és a társadalomba való visszailleszkedést minél hatékonyabban elősegíteni. Az ilyen elítéltek tekintetében a kapcsolattartás minőségére jóval nagyobb hangsúly helyezendő, annak gyakorisága pedig fokozottabb kell hogy legyen a társadalmi kapcsolatok fenntartása, erősítése és így a reszocializáció sikeressége érdekében. Az időskorúak részlegére a hatvanadik életévüket betöltött elítéltek helyezhetők. Az ő tekintetükben a speciális bánásmódot egyrészt a börtönhierarchián belüli jellemzően alacsony státuszukkal járó veszélyek csökkentése indokolja. Emellett gyakori e korosztálynál a kognitív képességek és az egészségügyi állapot romlása, a szociális kapcsolatok leépülése, illetve az aktív életmód elsorvadása. Mindez indokolja, hogy e fogvatartotti réteg vonatkozásában a jó egészségi és mentális állapot fenntartása, valamint a kapcsolattartás nagyobb hangsúlyhoz jusson a fogva tartás során. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítása mögött álló legfőbb ok az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer, röviden az ECRIS kibővülése. Az ECRIS teszi lehetővé a tagállami bűnügyi nyilvántartásokból származó információk cseréjét a tagállamok illetékes hatóságai között, azonban a rendszer korábban nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos megkeresések gyors és hatékony lebonyolítását. Ezen változtatott a 2019-ben elfogadott két új uniós jogi aktus, amelynek révén a kibővült ECRIS immár a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó megkeresések teljesítését is lehetővé teszi. A törvényjavaslat ezekkel összhangban kívánja módosítani a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos hazai szabályozást. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása egyrészt az Európai Unió Bíróságának ítéletére vezethető vissza, amely szerint a harmadik ország kiadatási kérelme okán az ideiglenes letartóztatásba helyezésre csak akkor kerülhet sor, ha az a ne bis in idem elvét nem sérti. Másrészt a törvény módosítását tette szükségessé az is, hogy 2021. január 1-jétől Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága harmadik országnak minősül, így a kiadatási szabályok pontosítása elkerülhetetlenné vált. Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló tanácsi kerethatározat nem teljes körű átültetése miatt hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárások indultak. Az ezek során Magyarországgal szemben meghatározott követelményeknek tesz eleget hazánk az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítása révén. Emellett a módosítás nyomán orvoslásra kerülnek egyes, a gyakorlati tapasztalatok által felszínre hozott szabályozási hiányosságok a bűnügyi költség végrehajtásának átadása, a sértett és a köz javára történő jóvátétel átvétele és átadása, illetve a párhuzamosan kiadott európai elfogatóparancsok vonatkozásában. Végül részben az elmúlt évek büntetőjogi változásainak átvezetése céljából, részben szakmai visszajelzések alapján kerül sor egyes nem büntetőjogi tárgyú törvények módosítására is. Ezek közül az adózás rendjéről szóló törvényt kívánom kiemelni. A módosítás megteremti annak feltételeit, hogy ha a költségvetési csalás elkövetője által az okozott vagyoni hátrány megtérítésére sor kerül, akkor a NAV által kezelt elkülönített számlára történő befizetés jogi státusza megfelelően rendezett legyen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a legtöbb hasonló terjedelmű és komplexitású törvényjavaslatnál elmondható, az önök előtt fekvő javaslatra is igaz, hogy az jelen formáját komoly egyeztetési folyamatot követően, a társszervek és a jogalkalmazás résztvevőivel folytatott aktív párbeszéd révén nyerte el. Az Igazságügyi Minisztérium a törvényjavaslat előkészítőjeként kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a társtárcák mellett a jogalkalmazók, a szakértői szervek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervek javaslatai, meglátásai is beépítésre kerülhessenek a végleges normaszövegbe. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a T/17438. számú törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
