Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 10. szerda - 222. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
858 törvénykönyv ugyanis a kiutasítás mellékbüntetésre vonatkozóan nem határozott meg konkrét tartamot, hanem annak utóbb, határozatban történő megállapítását az idegenrendészeti hatóság hatáskörébe utalta. Időközben a hatóság e jogosultsága megszűnt, ezért az időtartam utólagos megállapításának lehetőségét szükségessé vált új módszerrel, a büntetőeljárásban egy új, különleges eljárás bevezetésével biztosítani. Ezzel párhuzamosan a végrehajthatóság megszűnésének megállapítására alkalmas új büntetés-végrehajtási bírói eljárás bevezetése is szükségessé vált. A kormány büntetőpolitikája az elmúlt években prioritásként kezelte a bűnözés vagyoni hasznának, a bűncselekményből származó vagyonnak a hatékonyabb elvonását. Habár e követelmény a büntetőjogi szabályozásban megfelelően teret nyert, továbbra is felfedezhetők nehézségek a jogágak olyan határterületén, ahol a bűnügyi vagyonvisszaszerzési érdek az egyéb jogos érdekekkel kerül konfliktusba. Ilyen, jelenleg problémás konfliktushelyzet áll fenn a felszámolásban megjelenő hitelezők - gyakran a bűncselekmény miatt károsult személyek - és az állam vagyoni igényei között. A törvénymódosítás célja, hogy az érdekek összeütközése esetén megfelelő összhang alakuljon ki. Ez akkor biztosítható, ha a büntetőjogi intézkedéssel érintett társaság vagyona nem értéktelenedik el, a jogszerűen szerzett hitelezői jogok érvényesülése nem lehetetlenül el, a fontosabb igényekre tekintettel a hátrébb sorolt igények nem szenvednek szükségtelen károkat, és az egyes igények közötti fontossági sorrendet a törvény következetesen rögzíti. A törvényjavaslat e célkitűzések érdekében lehetővé teszi a felszámolási vagyont érintő egyes büntetőintézkedések esetén, hogy ha az adós vállalkozás fizetésképtelen, megindulhasson a bírósági felszámolás, ne kerüljön sor a felszámolási eljárások felfüggesztésére, hanem az államnak a büntetőeljárásban keletkezett, pénzfizetésre irányuló igényei büntetőjogi igényként a felszámolási eljárásban kerüljenek érvényesítésre. A felszámolási eljárásban az összhitelezői érdekeket az is szolgálja, ha a büntetőeljárás nem késlelteti a felszámolási eljárás lezárását, és az adós vagyona sem veszít értékéből a felszámolás elhúzódása miatt. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása szerint a felszámolási eljárásban az állam képviseletében az állami adó- és vámhatóság bűnügyi hitelezői igényt jelent be és érvényesít azokban az esetekben, ha az adós vállalkozás vagyonára büntetőeljárásban elrendelt, zár alá vételből, vagyonelkobzásból, pénzbírságból vagy bűnügyi költségből származó pénzbeli igényt érvényesít. Fontos hangsúlyozni, hogy nem valamennyi büntetőjogi igény vonható be a felszámolásba. Nem tartoznak ide azok az esetek, ha a büntetőügyben lefoglalást, elkobzást rendelnek el, vagy olyan vagyonelkobzást, zár alá vételt, amely szerint az állam büntetőjogi igénye nem egy pénzösszeg biztosítására irányul, hanem magára a vagyontárgyra vonatkozik, annak tulajdonjogát vonja el. Ez utóbbi esetekben változatlanul a büntetőeljárási, büntetés-végrehajtási és a rájuk épülő szabályok szerint történik az adóstól a vagyontárgy elvonása, hiszen ezekben az esetekben a jogi természetű vita nem egy követelés érvényesítéséről, egy pénzösszeg behajtásáról, hanem az adott vagyontárgy tulajdonáról szól. A szabályozás újdonsága tehát, hogy a büntetőigény fedezeteként zár alá vett vagyontárgy értékesíthető a felszámolási eljárásban a felszámolási eljárás szabályai szerint, azonban az állam a büntető hitelezői igénye alapján részesedik a vételárból, illetve a vagyonfelosztásra került vagyonból. A törvénymódosítás számol azokkal a kockázatokkal is, ha egyes hitelezők csalárd módon, nem valós követeléssel lépnek fel a felszámolási eljárásban, csökkentve ezzel a többi jóhiszemű hitelező részére történő kifizetések fedezetét. (9.10) Az ilyen kockázatok megfelelő ellensúlyozására új jogintézményt hoz létre. Ha büntetőeljárásban a gyaníthatóan fiktív követelés zár alá vételét rendelik el, akkor a felszámolási eljárásban erre a hitelezői igényre kifizetés nem történik, de a hitelező feltételes jogszerzését nyilvántartásba veszik. Ezután, ha a büntetőeljárásban ezt a hitelezői követelést a hitelezőre vonatkozó vagyonelkobzással elvonják, akkor a javaslat nóvuma szerint a hitelező nem szerez semmit, viszont a rá eső vagyont nem az állam, hanem az adós gazdálkodó szervezet szerzi meg. Ennek eredményeként megakadályozható, hogy a fiktív hitelező a követeléséhez jusson, helyette a valós hitelezők - köztük a maga igényével az állam is - megszerezhetik a kérdéses vagyont. A törvénymódosítás a csődtörvény szabályaival való összhang érdekében a büntetőjogi rendelkezések módosítását is elvégzi. Ennek legfontosabb része, hogy a büntetőeljárási törvény és a jogi személy büntetőjogi felelősségéről szóló törvény módosításával a zár alá vételről rendelkező határozat kellékei kiegészülnek, amely alapján egyértelműen eldönthető, hogy mely esetekben vonható be a felszámolásba az érintett vagyon. További lényeges rendelkezés, hogy a büntetőeljárási zár alá vétel nem szűnik meg a felszámolási eljárás során, csak a tárgya változik, először a hitelezői igény lép az eredeti tárgy helyébe, utóbb pedig a felszámolásban felosztott vagyon. Mindezekre úgy kerül sor, hogy erről külön határozatot nem kell hozni. Végül az új rendszer működőképessége szükségessé tette az adóvégrehajtásról szóló törvény módosítását, hogy a büntetőjogi vagyoni igények többségét egyébként végrehajtó állami adó- és vámhatóság ezzel kapcsolatos feladatai egyértelműen rögzítve legyenek. A törvényjavaslat mindezekkel együtt a vagyonrendezési eljárás újragondolását kezdi meg, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításával. Vagyonrendezésre kerül sor, ha
