Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - Az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

844 Ha figyelembe vesszük azt, hogy a felnőttoktatásnak a hátrányos helyzetű rétegek integrálása során, a társadalmi kohézió megteremtése során milyen óriási szerepe lehet, akkor megint csak azt tudom mondani: teljesen természetes, hogy a Jobbik részéről, mint egy modern, nemzeti, konzervatív néppárt, ezeket a javaslatokat támogatni tudjuk, mert fontos az ország versenyképességének, a fenntartható fejlődésnek a megtartása, növelése. És ha az Eurostat adatait idevesszük, amely szerint, mondjuk, Svédországban és Finnországban az ottani felnőtt lakosság, legalábbis a 25-64 év közötti generáció 25-30 százaléka részt vesz a felnőttoktatásban, az EU-s átlag valamivel meghaladja a 9 százalékot, és itt a térségünkben olyan 7,5 százalékkal az Eurostat felmérése szerint Szlovénia vezet, Románia meg ott kullog a végén a maga 1 százalékos mutatójával, tehát azért lenne hova fejlődnünk. És mivel lenne hova fejlődnünk, ezeket a jobbító javaslatokat el tudjuk fogadni. Államtitkár úr, ön is szólt, és Vinnai képviselőtársunk is szólt itt, mondjuk, a pandémia által keltett olyasféle gazdasági kihívásokról, amelyekre választ kell adni, működő választ kell adni az ilyen törvénymódosításokkal is. Itt szerepel ebben a salátában a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása. Nem is ezt kívánom én itt igazándiból forszírozni, mert ezt is támogatni tudjuk, hanem akkor szeretném felhívni az önök figyelmét egy olyan hajmeresztő tényre, ami szerint Európán belül a legszűkmarkúbb munkanélküli-ellátási rendszer Magyarországon van. És lehet villogni, és büszkélkedhetünk is vele, mert miért ne, hogy mekkora a foglalkoztatottság Magyarországon egyes más országokhoz képest, viszont akkor ne csak ezt tegyék hozzá, hanem azt is, hogy mondjuk, az átlagos jövedelemszint az uniós szint 43 százalékán van. És ha szűkebb pátriámra gondolok, tehát Somogyországra, annak is a déli részére, akkor mi ott, azokban a járásokban - a Barcsi, a Nagyatádi vagy a Csurgói járás - az országos szintnek csupán a 75 százalékát érjük el. Ha ebbe belegondolunk, meg abba is, hogy 120 750 forintban maximalizálták és csak három hónapig folyósítják az álláskeresési támogatást vagy munkanélküli-segélyt, ha így jobban tetszik, akkor fel kell tennem azt a kérdést, hogy ez a kormányzat, amelyik magát jobboldalinak, kereszténynek nevezi, mennyire tud megfelelni, mondjuk, a XIII. Leó pápa által a Rerum novarumban 1891-ben lefektetett alapelveknek. Mert szerintünk semennyire. Tehát önök hozták fel itt Vinnai képviselőtársával a pandémiás helyzetet. Amikor bizony láttuk, ezrével kerültek irtózatosan nehéz helyzetbe családok, és amikor ilyen esetben, mondjuk, a tartozások halmozódnak, akkor könnyen előfordulhat, hogy az otthont is elveszítik, különösen, ha önök nem sokat tesznek a végrehajtói túlkapások megfékezésére. Szóval, éppen ezért javasoltuk azt, hogy az ilyen nehéz helyzetbe került embereket ne hagyják ott az út szélén, ne rugdalják bele az árokba, hanem emeljék fel kilenc hónapra az álláskeresési támogatást. Lehet, hogy itt majd ön föl fog hozni országos számokat, viszont akkor én szeretnék visszautalni megint csak arra a területre, ahonnét én érkeztem, ez az ország árnyékosabb része, és bizony előfordul, hogy Vízvárról - ez egy dél-somogyi 500 lelkes kis település - Zalaegerszegre kénytelen valaki ingázni, ami oda 110 kilométer, hogy valamelyik nagyüzem összeszerelő futószalagja mellett azért a kis bérért megdolgozzon, és egyáltalán el tudja tartani a családját. És hogyha ezeket a sorsokat figyelembe vesszük, akkor államtitkár úr, igenis, hogy ebben lépni kellene, és jó lenne, ha önök megfogadnák a Jobbik javaslatait. Aztán a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a módosítása, ami illetménytöbblet megállapítását teszi rendeleti úton lehetővé, teljesen rendben van, hogy az állami felsőoktatási intézményekben ennek a 15 plusz 15 százalékos béremelésnek a háttere megteremtődjék. De hát, akkor utaljunk már vissza az alapokra, hogy honnét indulunk ki! Amikor egy friss Facebook-poszt szerint - biztos, ön is találkozott vele - az egyik nagyáruház 473 ezer forintnyi bért kínál a raktárosnak, illetve az áru-összekészítőnek. Mennyit visz haza, mondjuk, egy tanársegéd Magyarországon? Nettó 155 ezer forint környékén? Hogyan lesz ebből versenyképesség? Önök egész végig arról beszéltek, amivel mi egyet tudunk érteni, de ez maga a nyomor, ez maga a fiatal kutatóknak az elüldözése ebből az országból! És ha már egyszer közalkalmazotti jogállás, akkor azért azt is figyelembe kellene venni, hogy 2008 óta tulajdonképpen változatlan a közalkalmazotti bértábla. Gyakorlatilag érvényben tartják az IMF-paktumot, úgyhogy kár gyurcsányozni, mert tulajdonképpen a gyakorlatban önök is ezt valósítják meg. Egzisztenciális fenyegetettségben élnek a közszolgák Magyarországon, a fortélyos félelem igazgat közöttük, nem véletlenül, és ez a sok esetben kommunizmusba oltott feudalizmus bizony megteszi a maga hatását. Mi viszont erre is azt mondjuk, hogy egy igazságos és élhető Magyarországot kellene megteremteni, egyébként, ha már - még egyszer mondom - a közalkalmazottakról van szó, akkor bizony pártsemleges módon. Államtitkár úr, még egy kicsit akkor visszatérnék, mondjuk, a fiatal oktatóknak és egyáltalán a pedagógusoknak a helyzetére Magyarországon. (20.10) Romániai összevetést hoznék ide. Kiváló Brenner képviselőtársam néhány nappal ezelőtt tartott egy sajtótájékoztatót, ahol a magyarországi 600 eurós havi bérét hozta föl ezeknek a fiatal oktatóknak a romániai példával, ahol ennek a másfélszeresét keresik.