Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - Az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

832 mondta, hogy tavaly, azaz 2020. szeptemberre a MEKH elkészíti az új szociális tarifát és sávos árrendszert tartalmazó javaslatait, ez a mai napig nem történt meg. A kormány korábban több alkalommal hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés nem ütközik uniós jogba. Éppen ezért érthetetlen, hogy a törvényjavaslat miért nem tartalmazza a miniszterelnök ígéretének megfelelően a földgáz, a villamos energia és a távhő lakossági árának befagyasztására vagy csökkentésére vonatkozó javaslatot. Az árak nyomon követéséért is felelős Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2014 áprilisa óta egyetlenegyszer sem tett javaslatot a lakossági árak mérséklésére, hiába csökkent a felére a földgáz nagykereskedelmi ára az elmúlt években. És itt mondanám fideszes képviselőtársamnak, hogy jelen pillanatban, amit mond, az lehet, hogy igaz, hogy az elmúlt hetekben, konkrétan hetekben, maximum egy-két hónapban mérhető energiahordozóár-emelkedést jelenleg a magyar rendszer kivédi, de az elmúlt években, lassan négy-öt-hat éve nyújtottuk be a parlamenti javaslatokat, tartottunk sajtótájékoztatót, hívtuk fel a közvélemény és a kormány figyelmét, hogy úgy vágták át a magyar embereket, hogy azt öröm volt nézni. Az elmúlt években, ahogy fel is olvastam, az energiahordozók, például a földgáz ára a felére csökkent, és önök a hatósági árat ugyanazon a szinten tartották. Tudják, mi történt? Százmilliárdos lóvék kerültek az energiakereskedő cégekhez meg a jóisten tudja kihez, amiből jachtok meg luxusvillák, meg ehhez hasonló dolgok lettek. Vagy félretették, és most tudnak belőle kompenzálni? Be tudja mutatni, képviselőtársam valahol, hogy az elmúlt négy-öt évben... (A képviselői helye felé tartó Nacsa Lőrincnek:) Nem volt itt, csak azért mondom önnek, mert ezen szeretnék vitatkozni önnel, hogy jelen pillanatban igaz, amit ön most mond, hogy a jelenlegi világpiaci árak mellett az ár, a rezsicsökkentés fix ára most védi a magyar lakosságot, de az elmúlt négy-öt évben, tisztelt képviselőtársam, önök átverték az embereket, mert a megállapított ár utáni években a felére csökkent például a földgáz ára, és önök egy fillérrel nem csökkentették a lakossági földház árát (Nacsa Lőrinc: Most meg a nyolcszorosa!), és ahogy az előbb elmondtam, ebből százmilliárdos mesés vagyonok kerültek megint valakinek a zsebébe, évente százmilliárdokat szedtek ki. Legalább tették volna be valami alapba, ahonnan utána most utólag kompenzálni lehetne, de az én tudomásom szerint ilyen nem történt. Nyilvánvalóan óriási villák meg óriási jachtok, meg a rosseb tudja, még mi minden lett belőle magánszemélyeknél - magánszemélyeknél! Egyszer majd, ha az ember tényleg odakerül, vagy bárki más, engem nem érdekel, önökön kívül, majd ha a MET Zrt. működését valaki visszanézi az elmúlt évekből, akkor, azt hiszem, ott nagyon-nagyon ijesztő és meglepő dolgokat fog látni. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kapcsán alkalmazható szankciók módosítása bizonyíték arra, hogy a Fidesz által bevezetett rendszer nem váltja be a hozzá fűzött kormányzati reményeket sem. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer alapvetően a megtakarítási kötelezettséggel érintett energiakereskedőkre, nagyvállalatokra bízza a megvalósítás módját, ami nem azt vetíti előre, hogy a rossz hatékonyságú, leromlott hazai lakásállomány széles körű értéknövelő felújítása történne meg. Sajnálatos, hogy a Fidesz-kormány által 2020 januárjában elfogadott új nemzeti energiastratégia sem tartalmazza a mintegy 1,4 millió úgynevezett Kádár-kocka és a másik 1,4 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakás mélyfelújításának célzott támogatását. Az ITM által egyeztetésre bocsátott változat ugyanakkor ezt tartalmazza, a változtatásnak a mai napig nincs valódi indoka. A Fidesz-kormány korábban sem adott prioritást az energiahatékonyság növelésének. Még 2015-ben az energiahatékonysági irányelv átültetésével is elkésett a kormány, majd részben a késés, részben a nem megfelelő implementáció miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az egy éve elfogadott energiahatékonyságitörvény-módosítás is inkább tűnt jogharmonizációs kötelezettség minél egyszerűbben történő kipipálásának, mint valódi eredményeket célként kitűző intézkedéscsomagnak. A fenti körülmény is alátámasztja, hogy az Orbán-kormánynak nem fontos a hatékony energiafelhasználás. Bár a különböző stratégiai dokumentumok helyesen fogalmazzák meg a célokat, az energiahatékonyság növelése nem került a kormány megvalósított energiapolitikai intézkedéseinek középpontjába. Termelői oldalon a nagy hatékonyságú kapcsolt erőművek kötelező átvételi rendszerből történő kitiltása lényegében a korábbi szennyező és kevésbé hatékony technológiák visszatérését eredményezte úgy, hogy közben a felhasználói oldalon sem történt érdemi előrelépés. A jelenlegi lakossági árak csak félmegoldást jelentenek az energiaköltségek mérséklése érdekében, ugyanakkor még azoknál sem ösztönöz takarékosabb, hatékonyabb energiafelhasználásra, akiknek meglenne a fedezete a felújításra. Feltehetően ennek is köszönhető, hogy jelentősen mérséklődtek az energiatakarékosságot ösztönző kormányzati programok is. Az elmúlt tíz évben nem a külföldi befektetők gazdagítását jelentő energetikai bevásárlásokra, cégvásárlásokra kellett volna talán több ezer milliárd forintot - MOL 500 milliárd, E.ON 260 milliárd, Főgáz 90 milliárd, MMBF 140 milliárd, és még hosszú lenne a sor - költeni, hanem talán a hazai épületállomány szigetelésére, felújítására, ezzel lehetett volna érdemi és jelentős energiamegtakarítást és hatékonyságjavulást elérni. Bővül a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség feladatköre, így a jövőben a bevételeiből villamosenergiatároló-vásárlásra, -fejlesztésre, -létesítésre, tárolótársaságokban történő tulajdonszerzésre, hiteleinek törlesztésére is költhet. Kérdés, hogy a készletezési díjból, amit jelenleg a nem lakossági felhasználók fizetnek a földgáz árában, illetve a kőolajtermékeket felhasználók fizetnek a benzinkutakon, mekkora részt fog kitenni a