Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - Az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

831 energia 75 százaléka származik atomerőműből; a világ villamosenergia-ellátásának 15-17 százalékát is atomerőművek adják. Mi a természetvédelem, a klímavédelem, a teremtésvédelem ügyét kiemelt prioritásként kezeljük. Fontosnak tartjuk a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését, és hogy olyan technológiákban, mint például a hidrogénfelhasználás, továbblépjen Magyarország. Kiemeltem egy-két pontot, de természetesen a salátatörvény minden pontját támogathatónak találtuk, így a frakciónk támogatni fogja azt. Köszönöm szépen. (Bartos Mónika tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Most megadom a szót a következő előre bejelentett felszólalónak, Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat klasszikus salátatörvény, amelyben 33 különböző törvény kerül módosításra a legkülönbözőbb indokok mentén. Normál esetben az egyes területeket érintő módosításokat külön-külön törvényjavaslatokban kellett volna előterjeszteni, annak érdekében, hogy az Országgyűlés alaposan meg tudja tárgyalni a javasolt módosítások indokait és a javasolt módosítások irányait. Ehelyett feltehetőleg az történt, hogy Palkovics László egyetlen javaslatba gyúrta bele mindazt, amit a minisztériumban talált, mondván, hogy a javaslatban így könnyebben elrejthetőek olyan módosítások, amelyek védelme politikai kockázatokat is hordozhatna. A törvényjavaslat tartalma és indoklása formai szempontból sem áll összhangban, így például az indoklás hivatkozik arra, hogy az Európai Bizottság 2021. július 16-án 2021/2092. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-ei európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés hiánya miatt. A Bizottság hivatalos felszólítása alapján Magyarország vállalta, hogy több ponton módosítja vagy pontosítja az állami vagyonról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Ehhez képest a törvényjavaslat egyetlen rendelkezése sem érinti az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényt. A bányászatról szóló ’93. évi törvény módosítása új rendelkezésként rögzíti, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedésiinfrastruktúra-beruházás - tehát útépítések, vasútépítések - esetén az állam nevében eljáró építtetővel szerződéses viszonyban álló bányavállalkozó a beruházás során be nem épített és rekultiválásra fel nem használt ásványi nyersanyag, tehát agyag, homok, s a többi, tulajdonjogát 50 százalékos bányajáradék-fizetés fejében megszerzi, így nem kell ezen nyersanyag raktározásáról, tárolásáról gondoskodnia, azt szabadon értékesítheti. A javaslat feltehetően különösen kedvezően fogja érinteni azokat a kormányközeli vagy egyenesen miniszterelnök-közeli bányavállalkozókat, akik az Orbán-rendszer állami építkezéseihez szállítják be a kavicsot, sódert és más nyersanyagokat, ahogy tették ezt az elmúlt években is. A lakossági felhasználók számára hátrányos módosítást tartalmaz a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény azon módosítása, amely alapján ezentúl nem szükséges postai úton megtennie a villamosenergia-, illetve földgázkereskedőnek a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről szóló első értesítést, mindössze annyit rögzít, hogy azt írásban kell megtennie. (18.50) Hogy ez ténylegesen megtörtént-e, arról nem tartalmaz rendelkezéseket a törvény. Mindez csökkenti a fogyasztóvédelem szintjét a villamosenergia- és földgázszolgáltatóval szemben. Mindez azt vetíti előre, hogy a Fidesz egyszerűsíteni kívánja a szolgáltatásból történő kikapcsolás lehetőségét, és növelni a kikapcsoltak számát. A törvényjavaslat nem tartalmaz garanciát arra, hogy mindenki hozzáférjen a létfenntartáshoz szükséges áramhoz, gázhoz vagy vízhez. Önmagában az ingatlanok gyorsabb csatlakozhatása nem garantálja a közműellátáshoz való hozzájutást, azt az alanyi jogon járó havi 1 köbméter vízmennyiséget 1 forint/köbméter áron, és mindenkinek megfizethető, alanyi jogon járó villamosenergia- és gázmennyiséget, ami ezt biztosíthatná. Ez tenné lehetővé, hogy senki ne maradjon villany, víz és gáz nélkül, ahogy azt az MSZP és a Párbeszéd a közös törvényjavaslatában benyújtotta, amit a kormánypártok természetesen leszavaztak. A törvényjavaslat alapján nem kerülnek visszakötésre a hálózatba azok, akiknél korábban díjtartozás miatt kikapcsolták a szolgáltatást, és nem rendelkezik az előrefizetős mérők felszereléséről sem. Éppen ezért szükséges lenne előírni a mi javaslatunk szerint, hogy a költségek megtérítésére vonatkozó szabályozás terjedjen ki a hálózatból kikapcsoltak visszakapcsolására is, a visszakapcsolás költségei ugyanis olyan magasak, hogy akit egyszer kikapcsoltak, az a legtöbbször nem tud újra csatlakozni, pedig esetleg már magát a számlát ki tudta fizetni. És az is fontos lenne, hogy az előrefizetős mérőórák ingyenesen beszerelésre kerüljenek azoknál, akik ezt kérik. Az MSZP szerint olyan rendszerre van szükség, amely a létfenntartáshoz szükséges mértékig víz esetében jelképes, áram és földgáz esetében a jelenlegi tarifa felének megfelelő megfizethető áron alanyi jogon biztosítja mindenki számára az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Azt akarjuk, hogy senki se kerüljön emberhez méltatlan helyzetbe azért, mert nem tudja fizetni a fűtés-, víz- vagy világításszámlákat. És bár Horváth Péter hivatali elődje azt