Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 9. kedd - 221. szám - A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

789 Ez tehát a védelmi és biztonsági rendszerünk átalakításának indoka és célja. De azt hiszem, ez mindig is világos volt tisztelt képviselőtársaim számára. Többször is beszéltünk már erről. Most inkább rátérnék a konkrétumokra. Ahogy már említettem, az Alaptörvény kilencedik módosítása 2023. július 1-jei hatállyal a meglévő hat különleges jogrend helyett hármat nevesít: a hadiállapotot, a szükségállapotot és a vészhelyzetet. E három különleges jogrendi helyzetben a kormány kerül a rendkívüli jogrendi döntéshozói helyzetbe. Megszűnik a Honvédelmi Tanács, és a köztársasági elnök szükségállapotra vonatkozó jogosítványai is átalakulnak. A három megmaradó különleges jogrend törvényi szintű szabályozását az idén elfogadott védelmi és biztonsági törvény tartalmazza. Így azokat a honvédelmi törvényben már nem kell szerepeltetni. Azt hiszem, érzékelhető, hogy nem olyan mérvű módosítási kényszerről beszélünk, amely teljes mértékben indokolja egy vadonatúj törvény megalkotását, ám amennyiben egyszerűen csak módosítanánk a jelenlegi honvédelmi törvényünket, annak címe már nem fedné a tartalmát. A 2011. évi CXIII. törvény ugyanis a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről szól. Mivel a jogalkotásról szóló törvény nem teszi lehetővé egy törvény címének egyszerű módosítását, így jogtechnikailag a legtisztább megoldás, ha egy új törvényt fogadunk el, amely sem megnevezésében, sem szabályozási elemei között nem tartalmazza a különleges jogrendi intézkedéseket. Talán kicsit profán, de ez is egy jogalkotási tényező. (Dr. Vadai Ágnes nevet.) Kikerül a jogszabályból az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések legnagyobb része. Köszönöm a megnyilvánulását, tisztelt alelnök asszony. (Dr. Vadai Ágnes: Nagyon szívesen!) Szintén küszöbön áll a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény revíziója, amelybe átemelésre kerülnek majd ezek az említett adatkezelési rendelkezések is. Mindezt azonban össze kell majd hangolni a honvédek jogállásáról szóló törvény felülvizsgálatával is. 2023-ra készen kell álljon az új védelmi és biztonsági struktúra minden eleme. Sok munka van még előttünk, mindenesetre a védelmi és biztonsági reform ezzel a törvényjavaslattal egy újabb mérföldkövéhez érkezett. Azt hiszem, hogy nyugodt szívvel ajánlhatom támogatásra ezt a javaslatot képviselőtársaim számára. A Fidesz-frakció mindenképpen támogatja ezt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Vitán felül áll, hogy a fegyveres védelmi rendszernek a szabályozása összhangban áll azzal a kényszerhelyzettel, amit a biztonsági változások indukáltak az elmúlt időszakban, így különösen a szakértői elemzések is azt emelték ki, hogy szükség van a módosítására. Valamint az azonnali reakciókra korlátozódó jogalkotás az ukrán válság során bemutatta, hogy szintén sokkal nagyobb koncepcióban kell gondolkozni arról a védelmi szabályozásról, amely az elmúlt időszakban a miénk volt, és ami 1989 óta kísért minket, és részben az Alaptörvényben vagy korábban alkotmányban szabályozva volt. De a migrációs kihívás, a terrorizmus kihívásai mind-mind azt támasztották alá, különösen az elmúlt időszaknak a gyorsan változó biztonsági környezete, hogy így szükség van, illetve a kormány úgy ítélte meg, hogy szükség lett az Alaptörvény kilencedik módosítására. Azzal, hogy a módosításon a kormány átment, és ezt megtette - ugye, aki á-t mond, bé-t is kell hogy mondjon -, a következő aktusoknak is meg kell történnie. Így, ahogy végigmentünk a rendkívüli jogrendnek a megváltoztatásán és az egyszerűsítésén, amely kapcsán egyébként izgalmas volt olvasni a korábbi, erről szóló szakmai vitákat, amelyek 2018-19-ben kezdődtek, és a ’20. év végére, úgymond kristályosodtak ki a jogalkotásban, szóval, ezeknek a szükségleteként lépett fel, hogy itt tartunk a mai törvénymódosításnál. Amikor az ember ezt a törvényjavaslatot olvassa, akkor az a, b, illetve c lépések, tehát a szükséges lépések között számbaveszi, hogy mi az, ami hiányzik még, és én inkább erre koncentráltam, és ebben adnék egy kitekintést, hogy minek kellene még majd most következni a jogalkotás terén. Mert világos, hogy szükséges ebben a rendszerben - ha már a rendkívüli jogrendet, a honvédségnek a jogállását és a honvédségről szóló törvényt módosítottuk - a köztársasági elnök jogállásának a módosítása, illetve az ő jogköreinek valamilyen módon az újraértelmezése. Szerintem ez az egyik olyan, ami az ő szerepére vonatkozóan szabályozási igénnyel fellép. Várhatóan a rendőrségnek, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatoknak is kell majd ezzel kapcsolatosan a részletes újraszabályozását vagy a mostanihoz hasonló szabályozásnak az elindítását eszközölnünk. De szükség lesz a katonai műveletekben való részvételről szóló döntéseknek a felülvizsgálatára és módosítására, de ugyanígy például a határőrizet, a határvédelem vagy a terrorelhárítás területén is mind-mind következő lépésekre lesz szükség. Amikor erről beszélünk, és itt talán az egyik legfontosabb, hogy ezekhez mind hozzá kell nyúlni, és valamilyen szinten novelláris vagy teljes törvényi módosítást kell végrehajtanunk, akkor azt kell hogy mondjam, hogy talán helye