Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 9. kedd - 221. szám - A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BENKŐ TIBOR honvédelmi miniszter
787 Ezekre a törvényi változásokra való tekintettel nem mellőzhető a honvédelmi törvény, azaz a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény felülvizsgálata. Elvégezve ezt a munkát arra a következtetésre jutottunk, hogy nem módosításra, hanem egy új honvédelmi törvény megvalósítására, megalkotására van szükség, amelyről most az általános vitát megkezdhetjük. A törvény, amint említettem, új, és nemcsak leköveti a gyorsan változó biztonsági kihívásokra való szükségszerű reagálásokat, de az elmúlt tíz év tapasztalatainak feldolgozását is magában foglalja. A törvénytervezet megalkotásakor a körültekintő tervezés kapcsán nemcsak a tartalmi, hanem az időbeli tervezés kiemelt szerepet kellett hogy kapjon. Az Alaptörvény módosításából eredően a kapcsolódó sarkalatos és feles többséget igénylő törvények, kormány- és ágazati rendeletek, utasítások, azaz a végrehajtási szabályrendszer összetettségére és a jogalkotás, valamint a felkészülés időigényére tekintettel biztosítani kell a védelmi és biztonsági igazgatás folyamatos működését. Ezért már most szükséges a 2023-ban hatályba lépő kapcsolódó sarkalatos törvények időben történő megalkotása és az alaptörvényi szintről kikerülő jogintézmények, úgymint a terrorveszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet vagy a váratlan támadás békeidőszaki kezelhetőségének biztosítása, a válságkezelési szabályok megalkotása és pontosítása. Tisztelt Ház! A javaslat így a hatályos honvédelmi törvény fenntartható elemeit emeli át a kor elvárásaihoz, következményeihez történő igazítással, illetve az Alaptörvény módosítását szem előtt tartva a különleges jogrendi szabályokat pontosítja, békeidőszaki feladatként meghatározva egyes korábbi, különleges jogrendi feladatokat. A megváltozott biztonságpolitikai környezet következtében különösen a honvédség feladatrendszerében jelennek meg új szabályok, amelyek közös jellegzetessége a döntés időbeliségére, azaz a gyors reagálóképességre való összpontosítás. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mint korábban kihangsúlyoztam, az új törvény nemcsak technikailag igazodik a védelmi rendszerünk újraszabályozott szerkezetéhez, hanem az elmúlt évek tapasztalatait is magában foglalja. Ezek közül a teljesség igénye nélkül néhányat kiemelek. Mint ismeretes, a hibrid fenyegetések lényege, hogy az ország védelmét oly módon veszélyeztetik, hogy katonai és nem katonai eszközök és eljárások egyaránt alkalmazásra kerülhetnek. Ezért különösen indokolt, hogy az érintett tárcák összehangolt együttműködése biztosított legyen, és minden intézkedés azok mentén valósuljon meg. Az összkormányzati szemléletmód, valamint az átfogó megközelítés érvényre juttatása érdekében a honvédelmi feladatokban érintett, közigazgatásban és magánszférában lévő személyzet továbbképzési rendszerének alapja is meghatározó, ezért az ezzel kapcsolatos feladatok is megjelennek az előterjesztésben. A honvédség feladatrendszerét a törvény csoportosítja egyrészt a fegyverhasználati jog terjedelme szerint, másrészt aszerint, hogy az az Alaptörvényből közvetlenül levezetett saját feladat, avagy az egyéb állami feladatokban való közreműködést jelenti. A javaslat tehát egyrészről a hatályoshoz képest változatlan formában fegyverhasználati jog terjedelme szerint, fegyverhasználati joggal és anélkül, továbbra is elkülönítve fogalmazza meg a honvédség feladatait. A honvédség által ellátott feladatok másrészről két kategóriába sorolhatók. Ezek a saját jogon végzett feladatok és a közreműködői feladatok. A közreműködési feladatok vonatkozásában a javaslat garanciális szabályként megállapítja, hogy a más szervek hatáskörébe tartozó hatásköröket a honvédség nem vonhatja el, csupán a törvényben meghatározottak szerint segítheti, támogathatja a feladat ellátását. A kor kihívásainak megfelelően a javaslat megfogalmazza a honvédség katonai kibertérműveleti erői feladatrendszerét, eljárási szabályait. Fontos, hogy a javaslat az alkalmazás során kötelezően betartandó garanciális szabályokat is meghatározzon. A rendelkezés törekszik a NATO elvárásaival és fejlesztési irányaival összehangolt módon, egyben a nemzeti érdekek érvényesítését szavatolva az egyes kibertérműveleti feladatok körében a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság elvét érvényesítve sajátos szabályozást megfogalmazni a katonai kibertérműveleti képességek igénybevételéhez. (14.20) A javaslat megteremti a honvédség aktív elektromágneses műveletek végzésére létrehozott erőinek a katonai szakfeladatok végrehajtását biztosító jogi alapjait is. A javaslat a honvédségi szervezetek fegyverhasználati joghoz kötött feladataik végrehajtása során történő megengedett fegyverhasználat alapvető szabályait rögzíti. Tekintettel arra, hogy 2023-mal megszűnik a váratlan támadás különleges jogrendi szintű jogintézménye, az azt kiváltó eseményekre való reagálás képességét viszont fenn kell tartani, ezért a speciálisan felkészített erők számára a javaslat erre az esetre is szabályozza a hadiállapot elrendelése nélküli, azonban az ahhoz közelítő szabályozású fegyverhasználat lehetőségét. A haditechnikai eszközök fejlődésére tekintettel szükséges az új generációs fegyverrendszerek használatára vonatkozó általános jellegű szabályozás kialakítása. Az autonóm fegyver- és védelmi rendszer honvédségi rendszeresítése, telepítése és alkalmazása során mind a rendszerek kialakítása, mind pedig azok üzemeltetése során törekedni kell arra, hogy a célpont megsemmisítése csak a más módon el nem hárítható fenyegetések esetén és lehetőleg emberi beavatkozás lehetőségét biztosítva valósuljon meg. A külföldi szolgálat során számos, a hazai viszonyoktól eltérő körülmény között kell a feladatot végrehajtani, így indokolt a hazai szabályozást kiegészítő, azonban attól valamelyest eltérő, a feladatot ellátó honvédek biztonságát
