Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 8. hétfő - 220. szám - Az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
719 Az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/16224. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontját hallgathatjuk meg. A bizottság előadója Héjj Dávid képviselő úr. Parancsoljon! HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. november 4-én tartott ülésén megtárgyalta az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló T/16224. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 21 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az Országos Atomenergia Hivatal - a továbbiakban az OAH - munkája hatékonyabb ellátásának biztosítása oly módon, hogy megteremtse az OAH-ra mint önálló szabályozó szervre vonatkozó szabályozást. Ennek értelmében 2022. január 1-jétől az OAH már nem kormányzati igazgatási szervként működik tovább, hanem jogállásváltozással az atomenergia-felügyeleti szerv különleges jogállású szerve lesz, és mint önálló szabályozó hatóság látja el feladatát. A törvényjavaslat szerint az OAH feladatai ellátása során kizárólag a jogszabálynak van alárendelve, a feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. Az atomtörvény módosítása az OAH függetlenségének érdekében megteremti azokat a rendelkezéseket is, amelyek biztosítják az OAH gazdálkodásának függetlenségét. Az OAH felett a módosítás hatálybalépését követően az Országgyűlés biztosítja a legmagasabb szintű felügyeletet. Irányító szervi jogállással rendelkező központi költségvetési szervvé válik az OAH, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet fog képezni. A törvényjavaslat biztosítja továbbá azt is, hogy az OAH a hatósági feladatainak elvégzéséhez szükséges bevételekkel és megfelelő költségvetési forrásokkal rendelkezzen. Az előttünk fekvő tervezet természetesen tartalmazza az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket is az OAH elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselői vonatkozásában. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A kisebbségi vélemény következik. Keresztes László Lóránt képviselő úr, parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy először is indokolt áttekinteni, hogy pontosan miről van szó, milyen jelentősége van ennek a törvényjavaslatnak; ez a TAB-véleményből nem derülhetett ki véleményem szerint. Alapvetően a kiszervezés és a politikai irányítás az a két kulcsszó, amit el kell mondanunk. Az Országos Atomenergia Hivatal, tehát az atomenergiával kapcsolatos hatósági jogköröket ellátó szerv kiszervezése következik be. Ez érinti a Paks II.-beruházással kapcsolatos engedélyezési, felügyeleti jogköröket, de érinti a jelenleg működő atomerőművel kapcsolatos kérdéseket is, valamint az intézményi vagy az atomenergiával kapcsolatos és az egyéb nukleáris kérdésekkel kapcsolatos intézményi felhasználást, a radioaktív hulladékok kezelésének a kérdését, adott esetben az olyan engedélyezési kérdéseket, amik a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatosak. Aztán az atomtemető építésével kapcsolatos engedélyezési kérdéseket is ide kell sorolni. A kiszervezés folytán tulajdonképpen egy mini minisztérium jön létre az Atomenergia Hivatalból, de úgy, hogy az a következő kormánytól teljes mértékben független lesz. Látható, hogy arra is figyel a Fidesz-KDNP, hogy egy kormányváltás esetén megpróbálja egy kétharmados döntésbe betonozni a mostani politikai kinevezést. Nem igazak azok az érvek, amiket a sajtóban, illetve korábbi vitákban hallhattunk, hogy itt valamiféle elvárás fogalmazódott meg a nemzetközi politika részéről, hogy ezt az átalakítást végre kellene hajtani a hatóságot érintően. Az elmúlt évtizedben ezzel kapcsolatban nem változott a jogi környezet. Ha ilyen jellegű módosítást szeretett volna a kormány végrehajtani és arra törvényt benyújtani, azt megtehették volna megfelelő szakmai és politikai egyeztetések
