Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 8. hétfő - 220. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalások: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. BŐSZ ANETT (DK):
661 SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Az a Gyurcsány Ferenc, akivel ön összefogott és akinek a politikáját most segíti, az a baloldali kormányzás kivont forrásokat a magyar felsőoktatásból, és csökkentette a felsőoktatásban tanítóknak, oktatóknak, ahogy a köznevelésben oktatóknak is a bérét. Ezzel szemben a polgári nemzeti kormány, tisztelt képviselő úr, épp az elmúlt időszakban döntött arról, hogy igen, szükség van a felsőoktatás megerősítésére, versenyképesebbé tételére, hogy szorosabban együtt tudjon működni a gazdasági központokkal, a gazdasági szereplőkkel, hogy olyan kutatások valósuljanak meg, amelyek kiszolgálják a magyar gazdaság további erősödését. Tisztelt Képviselő Úr! Arról van szó, hogy önnek volt lehetősége támogatni azt, hogy a magyar felsőoktatás versenyképesebb legyen, s ezáltal még tisztességesebb béreket tudjon biztosítani a felsőoktatásban oktatók számára. (13.30) Képviselő úr, önnek erre volt lehetősége, ön erre nemet mondott. Ön erre nemet mondott! Ön nemet mondott arra is, amikor a felsőoktatási modellváltást választó intézmények költségvetését jelentősen megnöveltük itt az Országgyűlésben. (Ungár Péter közbeszól.) Önnek lett volna lehetősége személyesen is támogatni azt, hogy a felsőoktatásban tanítóknak meg tudjuk emelni a bérét (Ungár Péter: De nem sikerült!), ön ezt nem tette meg. Ön ezt nem tette meg! Ezzel szemben a józan nemzeti polgári oldal már döntött arról, hogy 15 plusz 15 százalékos béremelés történik a felsőoktatásban (Ungár Péter közbeszól.), 15 százalék szeptember 1-jétől, és 15 százalék érkezik még január 1-jétől, illetve a modellváltó intézményeknek efölött is van természetesen lehetőségük további bérkiegészítések megtételére, és azt látjuk, hogy ezzel élnek is egyébként az intézmények (Szabó Szabolcs közbeszól.), tesznek is ezért, tisztelt képviselő úr. Ha tehát ön tájékozódott volna, és nem pedig a gyurcsányi kottából akarna folyamatosan énekelni (Csárdi Antal közbeszól.), nem minden olyan intézkedést ellenezne, amely segíti a magyar felsőoktatásnak a működését, a felsőoktatás színvonalának az emelését, akkor megszavazta volna itt az Országgyűlésben (Kunhalmi Ágnes közbeszól.) ezt a törvényjavaslatot, megszavazta volna azt, hogy rugalmasabban és hatékonyabban működjenek a felsőoktatási intézmények, és megszavazta volna a modellváltást is, és nem számonkérné éppen a kormányt, hanem elismerné azt, hogy a modellváltásnak már most látszódnak (Csárdi Antal közbeszól.) az eredményei; már most látszódnak az eredményei, tisztelt képviselő úr. Engedje meg, hogy arra is felhívjam a figyelmet, hogy a 15 plusz 15 százalékos béremelés nemcsak a modellváltó intézményeket, hanem az állami és az egyházi intézményeket is egyaránt érinti. A pedagógusbérek kapcsán is több alázatot kérnék öntől, tisztelt képviselő úr, ugyanis ön valóban azokkal kötött szövetséget, akik elvettek egyhavi bért a köznevelésben tanítóktól, elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, és ön most azért dolgozik (Csárdi Antal közbeszól.), azért dolgozik, hogy ugyanezek jöjjenek vissza ugyanezzel a baloldali, megszorításra építő, adóemelésekre építő politikával. Tisztelt Képviselő Úr! Ez egészen elképesztő. Ezzel szemben a kormány (Az elnök csenget.) eddig is és ezután is azon dolgozik, hogy a pedagógusok bérét is tovább tudjuk növelni. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Most a DK nevében Bősz Anett képviselő asszony fog felszólalni. Parancsoljon! DR. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A kormány egy múlt heti határozata a költségvetésen belül mintegy 55 milliárd forint átcsoportosításáról intézkedik. A parlamentarizmus lényege a végrehajtó hatalom önkényének korlátozása, többek közt a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Nálunk boldogabb társadalmakban, mint például Nagy-Britanniában ennek a XIII. század elejéig visszanyúló hagyományai vannak, Földnélküli János királytól már 1215-ben kikényszerítette a főrend, hogy a király csak indokolt célokra, jóváhagyásukkal vethessen ki adót, és el is tudjon számolni ezzel az elköltött pénzzel. Rendkívül kínosnak gondolom, hogy több mint nyolcszáz évvel később önök teljesen kiiktatták az Országgyűlést és annak illetékes szakbizottságát egy ilyen döntésből - tették ezt a járvány okozta rendkívüli, nehéz időkben. Tanulságos az is, hogy mire költik el ezt a pénzt, államtitkár úr. Több mint 26 milliárd kerül a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságához, beruházásokra és felújításokra költhetik a pénzt. (Dr. Rétvári Bence: Ez felháborító! Ez felháborító!) A főigazgatóság egyébként a kormányzati szerveket látja el, leszámítva a honvédelmi és a külügyi tárcát. Idézet következik a főigazgatóság honlapjáról: a minisztériumok és a Miniszterelnökség működéséhez szükséges munkakörnyezetet biztosítja, „ennek keretében gondoskodik az említett szervek épületeinek és gépjárműveinek üzemeltetéséről, a munkavégzéshez szükséges tárgyi eszközökkel történő ellátásáról”, idézet vége. Hát, nem tudom, hogy 11,5 évvel a kormányzásuk megkezdése után mégis mit szeretnének még berendezni a kormányzati intézményekben, de erre a kis időre szerintem már igazán nem kellett volna elkölteni 26 milliárd forintot sem elméletben, sem gyakorlatban.
