Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. október 19. kedd - 217. szám - Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

441 az ellenzék számára, hanem a társadalom túlnyomó többsége számára, illetve azok számára Magyarországon, akik egy becsületes, tisztességes társadalmat szeretnének, egy igazságos társadalmat szeretnének, ahol nem a korrupció felvirágzása és annak ápolása az elsődleges cél, hanem a társadalmi igazságosság kibontakozása és annak a fejlesztése lenne a cél. Azt gondolom, ezért összességében nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy nem fogjuk elfogadni ezt a törvényjavaslatot, mindannak ellenére, hogy nagyon örülnénk neki, ha egy-két dolog ebből kikerülne, hiszen ha egy-két javaslat egy az egyben kikerülne belőle, akkor ez akár elfogadható, sőt támogatandó is lenne a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről. Tehát ezzel a bevezetéssel indítottam volna a felszólalásomat, és akkor térjünk rá azokra, hogy mi is, ami akár pozitív, mi az, ami negatív ebben. A közjegyzői okiratokkal kapcsolatos téma folyamatosan felmerül. A közjegyzőkről szóló jogszabály is folyamatosan módosul, szerintem legalább évente három olyan törvényjavaslatot nyújt be a kormány, amelyekben ezekhez a jogszabályokhoz nyúlnak hozzá. Azt gondolom, hogy itt valóban a gyakorlati tapasztalat az, amely folyamatosan felszínre hozza a problémákat, és a szakmai szervezetek javaslatokat tesznek arra, hogy milyen módon lehessen ezeket a problémákat kiküszöbölni. Nyilván, ami itt elsődleges, az okirat-felolvasással kapcsolatos problémák, amelyekről tudható, hogy adott esetben egy 150 oldalas közjegyzői okiratot kell felolvasni, ami akár órákig is eltarthat, sőt akár két napig is eltarthat, nyilván az élet ilyen extra vagy extrém dolgokat is szül, erre is gondolni kell a jogalkotónak. Itt ebben nyilván ez is szerepel, illetve próbálja egyszerűsíteni, egyszerűbbé tenni ezt az eljárást. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya a következő, amiről szólnék. (13.10) Ehhez is elég gyakran hozzá szoktunk szólni. Nem túl nagyléptékű a módosítás; alapjaiban már volt egy nagyobb módosítás néhány évvel ezelőtt, amellyel mi is maximálisan egyetértettünk. Én azt gondolom, hogy ami ebben szerepel, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából bővítik az elismerhető kört, nyilván az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal, amely egy új jogi fogalom, ami nemrégen került be a jogi nyelvbe, nyilván ezzel módosítani kell, és ez célszerű. Illetve azzal, hogy ez az úgynevezett jubileumi jutalom nemcsak 40 év után, hanem 45 év után jár. Ez mindenféleképpen üdvözlendő és támogatandó. És az is, hogy ezzel egyidejűleg a 45 év után hathavi illetmény fogja megilletni az igazságügyi alkalmazottat. Én azt gondolom, hogy minden olyan dolog, amivel megbecsüljük az igazságügyi alkalmazottakat, amivel a bérüket, a megbecsülésüket növeljük, az mindenféleképpen pozitívként üdvözlendő és támogatandó. Ugyanezt tudom elmondani a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Itt azért nemcsak a jubileumi jutalomnak a 40 év után a 45 évre való kiterjesztéséről beszélhetünk, hanem a határozott időre kinevezett bírókkal kapcsolatos vizsgálatok lefolytatásáról, illetve a soron kívüli vizsgálat lefolytatásáról, annak szabályai egyszerűsítéséről lehet még itt szó, illetve mindenképpen üdvözlendő, hogy itt is bevezetésre kerül a 45 éves szolgálati viszony elismerése. Itt azzal a problémával állhatunk leginkább szemben, hogy itt volt egy nagyon negatív Fidesz-KDNP-s törvény az elmúlt ciklusokban, mégpedig a bírák kötelező nyugdíjazásáról szóló törvény, amit a kétharmados többség akkor keresztül is préselt a parlamenten, ami aztán a nemzetközi bíróságot is megjárta, és mindenféle jogi fórumot megjárt, ami létezett, és általában mindenütt elítélően nyilatkoztak arról a jogintézményről, amit a Fidesz-KDNP, illetve Orbán Viktor miniszterelnök úr kitalált ezzel kapcsolatban, ami a bírák kényszernyugdíjazásáról szólt. Nyilván, ha ezt is figyelembe vesszük, hogy náluk kötelező elmenni nyugdíjba, nem maradhatnak ott tovább, akkor elég nehéz lesz kitölteni a 45 évet; és ha nagyon elkezdjük számolgatni, hogy legkorábban odakerül 23-24 éves korban a bíróságra egy bírósági fogalmazó, akkor 40 év múlva ő 63-64 éves lesz, tehát a 45 év fogalmilag kizárt, mert 65 éves korában el kell mennie nyugdíjba. Úgyhogy hacsak a kormány nem azt tervezi, hogy felemelik az általános nyugdíjkorhatárt nagyon rövid időn belül, akkor ezt a 45 éves korhatárt a bírák nem fogják tudni kihasználni. Éppen ezért lenne egy olyan javaslatom államtitkár úr felé, hogy abban az esetben vegyék figyelembe azt, hogy amennyiben, mondjuk, a 40 és 45 közötti évben több mint a fele kitelt, akkor már legyen jogosult a bíró, ha 42,5 éven túlhaladott, és úgy megy el nyugdíjba, mert nem fér bele a jogviszonyába, hogy megkapja ezt a 45 évest. Én azt gondolom, hogy azzal igazságosabbá tennénk a rendszert, hiszen ha tényleg utánaszámol államtitkár úr, akkor láthatja, hogy gyakorlatilag a jövőben lehetetlen lesz kitölteni a 45 éves jogviszonyt bíróként. Éppen ezért lenne ez a fajta javaslat. Itt nyilván szintén üdvözlendő 45 év után a hathavi illetmény bevezetése. Aztán, hogy negatív dologról is beszéljek, mégpedig nagyon negatívról, ez az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása. Itt több olyan tisztség kerül megfogalmazásra, ahol a visszahívás lehetőségét kétharmadhoz köti, aki beadta a javaslatot, illetve ha elfogadjuk a törvényjavaslatot, abban az esetben ez így is lesz a jövőben. Ezzel kapcsolatban az abszolút megfogalmazott egyet nem értésemet tudom kifejteni. Elsősorban mire gondolok? A legfőbb ügyész működésével kapcsolatban szeretnék negatív kritikát megfogalmazni. Az ő éves meghallgatásán is mindig el szoktam mondani a kritikákat, illetve az ellenzék valamennyi frakciója élesen szokta megfogalmazni Polt Péter működésével kapcsolatosan a kritikáit.