Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. október 19. kedd - 217. szám - Napirend előtti felszólalások: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
403 magyar-bolgár barátság napját. A mai napon mindkét nép együtt emlékezik meg közös kulturális értékeiről és közös keresztény gyökereiről. Október 19-e Csodatévő Rilai Szent János napja, akinek ereklyéit III. Béla királyunk szolgáltatta vissza a bolgár népnek, és akit a mai napig az ortodox egyház szentjeként és Bulgária védőszentjeként tisztelnek. Ez a történelmi pillanat, amelyben a Magyar Királyság uralkodója teljesítette keresztényi kötelezettségét, teremt ma alapot arra, hogy a két nép egymás támogatásában és segítésében találja meg közös útját. A két nép együttélése több évszázadra nyúlik vissza. Az első bolgárok a törökök elől menekülve érkeztek Magyarországra a XV. században. A török hódoltság után letelepedésük következő hullámában kereskedőként jöttek hazánkba. A kertészettel foglalkozó bolgárok a XVIII. század elejétől éltek köztünk és honosították meg az intenzív öntözéses-árasztásos zöldségtermesztést, így a bolgárkertészek a városi piacok állandó szereplőivé váltak. A magyarországi bolgár közösség hasznos tevékenységével és kitartó szorgalmával vált a magyar nemzet részévé. 1914-ben a Monarchiában dolgozó kertészek és kereskedők megalapították a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, majd 1916-ban a magyarországi bolgár ortodox egyházat alapították meg. Kultúrájuk, hitük és nemzetiségi identitásuk megőrzése máig gazdagítja országunkat. Elköteleződésük és barátságuk jelképe az esztergomi bazilikánál elhelyezett Csodatévő Rilai Szent Jánost ábrázoló bronz dombormű, amelyet a magyar-bolgár közösség állíttatott. A két nép közötti barátság és megbecsülés kézzelfogható jele, hogy a tavalyi emléknap alkalmából rendezett ünnepségen adták át a budapesti Vágóhíd utcában álló, felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot, amely 1932-ben épült Árkay Aladár neves magyar építész tervei alapján, a templomkertben pedig felavatták a kommunizmus idején vértanúhalált halt Borisz nevrokopi metropolita szobrát. A tervek szerint a ferencvárosi templom mellett hamarosan bolgár kulturális központ fog épülni a magyar és a bolgár kormány támogatásával. Az ünnepségen részt vevő Valerij Szimeonov, a bolgár nemzetgyűlés alelnöke kiemelte, hogy a bolgár-magyar barátság napja azért is fontos számára, mert Bulgáriának egyetlen más nemzettel sincsen közös ünnepe. Magyarország tiszteli a nemzeti kisebbségeit, és támogatja, hogy önállóságukat, nemzetiségi képviseletüket gyakorolják, így ma a bolgár nemzetiségi szószóló saját anyanyelvén is köszönthette a magyar Országgyűlés tagjait. Rokonszenvvel és örömmel köszöntjük magyarországi bolgár barátainkat, és reméljük, hogy még sokáig élhetünk együtt egy gazdag kultúrájú, közös hazában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) Napirend előtti felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük a napirend előtti felszólalásokat. Felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás képviselő úr, a Párbeszéd képviselője: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Egy év alatt a gázár 400 százalékkal, a villamos energia ára 80-100 százalékkal emelkedett a világpiacon. Ha a lakosságnak a piaci árakat kellene megfizetni, akkor havonta átlagosan 32 ezer forinttal nőne minden család rezsiszámlája. Bécsben és Berlinben háromszor magasabb a villany és a gáz ára, mint Budapesten, a svédeknél pedig nyolcszor akkora - jelentette ki az illetékes államtitkár egy minapi sajtótájékoztatón. A bejelentés nyomán a kormányzati oldal nyilván azt várja mindenkitől, hogy legyünk nagyon hálásak, hogy megvéd bennünket ettől a nagy világpiaci áremelkedéstől. Ez egyébként részben helytálló is, így is van, mert valóban, az alacsony jövedelműeket meg kell védeni ezektől a hatásoktól, hiszen ők nem tudják kifizetni ezeket a megnövekedett számlákat. Ugyanakkor viszont az a kérdés merül föl, hogy miért védi a kormányzat a magas jövedelműeket is, miért biztosít számukra igen alacsony áron energiát. Vajon az ő luxusfogyasztásukat, az úszómedencéik fűtését, a szaunájuk használatát miért támogatja a kormány? Miért nem alkalmaz valóságos sávos fogyasztási tarifát? A mai sávos rendszer nyilvánvalóan elégtelen ehhez, túl alacsonyan van a kedvezményes sáv, és nincs lényeges árkülönbség a sávok között. Arra lenne szükség, hogy a magas energiafelhasználás sokkal drágább legyen, ezzel egyébként energiatakarékosságra is ösztönöznénk a felhasználókat, ugyanakkor viszont ez a valóban progresszív, sávos rendszer segítené, lényegesen segítené az energiaszegénységben élőket, hogy olcsón hozzá tudjanak jutni a normális életvitelükhöz feltétlenül szükséges minimális energiához. (9.10) Az államtitkár úr a sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a naperőmű-kapacitásokat a következő években a háromszorosára kívánja növelni a kormány. Ez szintén egy nagyon pozitív, üdvözlendő terv, csak sajnos azt kell erről is megállapítani, hogy elkésett, hiszen a múlt évtized, az elmúlt évtized közepén kellett volna meghirdetni egy ilyen
