Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 13. hétfő - 230. szám - Dr. Harangozó Tamás (MSZP) - a legfőbb ügyésznek - „A mentelmi jogról” címmel - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK: - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész:
1465 éppen ezért amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a független ügyészség az, amely ebben a kérdésben vizsgálódhat, és végül az igazságszolgáltatás vonhatja le a következményeket. Tehát azt hiszem, ebben az ügyben működik a jogállam, teljes spektruma működik a jogállamnak, egészen a végrehajtók saját belső szervezeteitől az igazságszolgáltatásig minden gépezet beindult, és ezek a gépezetek fogják megállapítani, ezek a vizsgálatok fogják megállapítani, hogy mi történt, és amennyiben bűncselekmény történt, annak meglesz a következménye. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Dr. Harangozó Tamás (MSZP) - a legfőbb ügyésznek - „A mentelmi jogról” címmel ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Köszöntöm legfőbb ügyész urat. Tisztelt Országgyűlés! Harangozó Tamás, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyésznek: „A mentelmi jogról” címmel. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Legfőbb Ügyész Úr! December 2-án itt a parlamentben volt az éves beszámolója, ahol Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam többek között azt feszegette, hogyan lehetséges az, hogy nagyon súlyos korrupciós bűncselekménnyel vádolt, közhatalmat gyakorló emberekkel, jelesül fideszes országgyűlési képviselőkkel szemben azon túl, hogy a vádemelés megtörtént, más kényszerintézkedés nem. Hogy magyarul kérdezzem öntől is, meg a kedves nézők is értsék: hogyan lehet az, hogy valaki folytatólagosan bűnszövetségben elkövetett korrupciós bűncselekmény, többrendbeli korrupciós bűncselekmények gyanújával vádemelési szakaszban van, és közben itt ücsörög a parlamentben, és egyébként biztosítja ebben az országban a kétharmados szavazási többséget? (16.40) Erre ön azt mondta: „A mentelmi indítványt elő kell terjeszteni, a mentelmi indítványról dönteni kell, az egy csomó idő. Megszűnnek a különös okok a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésre. De ha nem szökik meg közben, ha eltelik annyi idő, hogy nyugodtan bármikor el tudja tüntetni a bizonyítékokat, akkor milyen oka lesz annak, hogy a bíróság letartóztassa, elenyészik és nem is lehet ezt megtenni.” Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Amikor ezt ön december 2-án elmondta, akkor nagy különbség volt a képviselők és ön között, ön tudta már, hogy van a Völner-ügy, mi, képviselők meg nem. Tehát ez nyilván nem arra vonatkozott abban a percben, hanem a már folyamatban lévő Boldog- és Simonka-ügyekre. Szeretném öntől kérdezni tehát, hogy a Völner-ügy nyilvánosságra kerülése után, konkrétan azzal az üggyel is összefüggésben az előbbi szavait hogyan kell értelmezni a mentelmi joggal kapcsolatban. Várom válaszát. ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Polt Péter legfőbb ügyész úrnak. Parancsoljon, legfőbb ügyész úr! DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr a kérdésével együtt megadta a választ is. Hivatkozott arra, hogy mi hangzott el a 2020-ról szóló legfőbb ügyészi beszámoló plenáris vitája során. Valóban fölmerült ez a kérdés, és valóban úgy merült fel, ahogy ön itt idézte. A mentelmi jognak szabályai vannak, az Országgyűlésről szóló törvény, a büntetőeljárási törvény egyes passzusai befolyásolják, hogy mit lehet tenni, mikor lehet tenni és hogyan lehet tenni. Márpedig kétségtelen, hogy a képviselőket mentelmi jog illeti meg, ez a mentelmi jog áll a felelősségmentességből és áll a sérthetetlenségből. Most az utóbbiról van szó. Csak akkor lehet valakivel szemben büntetőeljárást indítani, őt gyanúsítottként kihallgatni és kényszerintézkedés alá vonni, ha az Országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti. Ezután lehet bármilyen olyan eljárási cselekményt foganatosítani, amelyekről ön is beszélt, s meg kell gondolni, hogy megfelel-e a helyzet, megfelelnek-e a körülmények annak, hogy ezt az eljárási cselekményt foganatosítsák. Az előzetes letartóztatásnak egyébként általános és különös okai vannak, és ha megvannak az általános okok, akkor ahhoz, hogy a bíróság valakit előzetes letartóztatásba helyezzen, a különös okoknak is fenn kell állniuk. Erről beszéltem egyébként az Országgyűlés plenáris ülésén. Ha valaki megnézi a büntetőeljárási törvény vonatkozó passzusait, akkor látni fogja, hogy azok alapján hangzott el a válaszom.
