Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamintaz ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész:
1334 Egyébként a bűncselekménycsoport legjelentősebb bűncselekménye, a költségvetési csalás miatt indult ügyekre továbbra is jellemző, hogy szerteágazóak, bonyolult ténybeli és jogi megítélésűek, és évről évre új elkövetési formákkal lehet találkozni. Érdekes adat lehet egyébként, hogy 2020-ban a vádemeléssel érintett ilyen ügyekben az okozott vagyoni hátrány összege több mint 36 milliárd forint, míg a hűtlen kezelés miatti vádemelések esetében, ami csak 21 cselekmény, ellentétben az előző 784 cselekménnyel, ez az összeg több mint 10 milliárd forint volt. Tehát úgy tűnik, hogy az egyes hűtlen kezelési cselekmények nagyságrendileg magasabbak lehetnek a költségvetési csalásnál. Szeretnék arra is kitérni, hogy milyen a viszony az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal. Az OLAF köztudomásúlag az Európai Bizottság ellenőrző szerve, amely a költségvetés védelmére jött létre, és az adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja. Ebből következően nem célja, hogy a bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonja vagy büntetőeljárásban felhasználható bizonyítékokat szerezzen be, erre nincsen sem eszköze, sem hatásköre, viszont hogyha bűncselekmény gyanúját észleli, akkor igazságügyi ajánlással élhet az adott állam, így Magyarország hatóságaihoz, jelesül az ügyészséghez. Az OLAF és a magyar ügyészség között rendkívül szoros a kapcsolat, és a nekünk címzett igazságügyi ajánlások, jelzések alapján 2020-ban is minden esetben történt ügyészi intézkedés, mint ahogy annak előtte és annak utána is nyomozás elrendelésére került sor, vagy már folyamatban lévő nyomozásban értékeltük az OLAF ajánlását, jelzését. Magyarországon valamennyi ilyen ügy kiemelt ügy, és 2020-ban - a korábbi évekről is áthúzódóan - 17 ilyen nyomozás volt folyamatban, ezek mindegyike az uniós költségvetést érintette. Külön kiemelendő, hogy az OLAF 2020. évi jelentése szerint az ügyészség az uniós átlagot, ami 37 százalék, jelentős mértékben meghaladóan, az esetek mintegy 67 százalékában emelt vádat. 2020-ban egyébként az OLAF két igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek, mind a kettőt már folyamatban lévő nyomozásban értékeltük. Látható, hogy évről évre csökken az igazságügyi ajánlások száma - szeretném hangsúlyozni, hogy ne keverjük össze, nem a pénzügyi ajánlások, az egy másik kategória az OLAF ajánlásaiban, hanem az igazságügyi ajánlások száma -, és ennek megfelelően azt a következtetést lehet levonni, hogy évről évre egyre kevesebb esetben kell igazságügyi vizsgálatot folytatni az uniós pénzekkel összefüggésben. 2020-ban egyébként öt esetben emeltünk vádat az OLAF ajánlásai tekintetében, míg büntetőeljárás megszüntetésére egyáltalán nem került sor ebben az évben. Magyarország ügyészségének kiváló a kapcsolata a másik, velünk szorosan együttműködő uniós szervezettel, a Eurojusttal is, ami az Unió ügyészségi munkát koordináló szervezete. A tagállami arányokat meghaladóan a magyar nemzeti szekció 755 ügyben járt el 2020-ban, valamint négy újonnan létrehozott és tizenegy folyamatban lévő közös nyomozócsoportban vettünk részt, ezzel az élmezőnyben vagyunk az uniós ügyészségi együttműködést illetően. Néhány szó a büntetőeljárások lefolytatásáról. A veszélyhelyzet elrendelését követően a büntetőeljárást érintő, rendeleti úton bevezetett átmeneti szabályok, majd ezek részbeni fenntartásáról rendelkező törvény a korábbiakhoz képest szélesebb körben, esetenként kötelező jelleggel írta elő a jelenlét telekommunikációs eszköz útján történő biztosítását. Ez lehetővé tette, hogy egyes személyek jelenlétét ilyen módon minimális kockázat mellett lehessen biztosítani, mind egészségügyi, mind személyi azonosíthatósági szempontból, az eljárási cselekmények pedig a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően megtarthatók legyenek. Ahogy említettem, de újra szeretném megismételni, az ügyészség, gyorsan reagálva a kialakult helyzetre, az informatikai fejlesztéseket e szempontokat figyelembe véve módosította, hajtotta végre, gyorsította meg, véleményünk szerint eredményesen. Az ügyészség alapjogi státusza a járványhelyzetre figyelemmel sem változott, közvádlóként az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítőjeként dolgozott, az ügyészségnek ennek megfelelően a járványhelyzet idején is kötelessége volt az állami büntetőigényt érvényesíteni. Az ügyészség nyomozati tevékenysége is több szempontból hangsúlyokat váltott a járványhelyzet miatt. Az átmeneti rendelkezések lehetővé tették, hogy az ügyészség és nyomozó hatóság egyes eljárási cselekmények elvégzését elhalassza, szélsőséges esetben pedig az eljárást akár hat hónapra felfüggessze, hogyha az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik. Az ügyészség 2020-ban a felderítési szakban végzett törvényességi felügyeleti tevékenység, de különösen a vizsgálati szakaszban folytatott irányítás kere-tében kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az eljárások e szabályozás adta lehetőség ellenére törvénysértően, kellő indok nélkül ne akadjanak meg. A statisztikai adatok ezzel összefüggésben kifejezetten kedvező képet mutatnak: 2020-ban az ügyészségre közel 147 800 nyomozás elrendeléséről szóló értesítés érkezett, ez nem tartalmazza az elmúlt évből áthúzódó nyomozásokat. Ehhez képest a járványügyi helyzetre figyelemmel a nyomozó hatóságok 125 esetben, az ügyészség pedig hat esetben rendelkezett csak az eljárás felfüggesztéséről. Én azt gondolom, hogy ezek önmagukban is figyelemreméltó számok. Ugyanakkor nincsen tudomásunk arról, hogy ez bármilyen módon is kedvezőtlenül befolyásolta volna a járványügyi helyzetet. Az ügyészség szerepe 2020-ban a nyomozással összefüggésben más szempontból is jelentőssé vált: szélesebb körben és alaposabban került sor a nyomozás során a bizonyítási eszközök beszerzésére és megvizsgálására, annak
