Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamintaz ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész:
1335 érdekében, hogy az eljárás bírósági szakaszában az ügydöntő határozat meghozatalára kiterjedt bizonyítás lefolytatása, adott esetben pedig akár tárgyalás tartása nélkül is sor kerülhessen. (13.00) Ezzel összefüggésben a tárgyévben az ügyészség 77 384 ügyet vizsgált meg, hogy azok vádemelésre alkalmasak-e. A vizsgálattal érintett ügyek 61,2 százalékában az ügyészség vádat emelt, 23,2 százalékában az eljárást megszüntette, 10,5 százalékában feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, 4,6 százalékában pedig az ügyet közvetítői eljárásra utalta. A hatályos Be. a korábbi törvényhez képest szélesebb lehetőséget biztosított a tárgyévben is az ügyészség számára annak megítélésével összefüggésben, hogy a vádemelésre alkalmas ügyek esetében milyen eljárásformát célszerű választani. Ilyenkor mindig figyelemmel kell lenni az eljárás hatékonyságára és a pergazdaságosságra. Emellett azonban 2020-ban kiemelt cél lett az is, hogy a járvány terjedését minél kevésbé generáló eljárásformákat preferáljunk. A feltételes ügyészi felfüggesztést emelném ki elsőként, ennek ugyanis fontos szerepe volt és van, mert ebben az esetben, legalábbis a felfüggesztés tartama alatt, újabb eljárási cselekmény foganatosítására nem kerülhet sor. Az előző évben a feltételes ügyészi felfüggesztéssel érintett személyek száma a korábbi időszakhoz képest emelkedett. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az említett járványhelyzet, a tendencia azonban azt is jelzi, hogy megváltozott egy jogpolitikai irány, amely a korábbiaknál nagyobb teret enged a büntetőjog területén a megelőzésnek. Másodsorban: a közvetítői eljárás, amely szintén emelkedő tendenciát mutatott 2020-ban. Amennyiben a törvényi feltételek fennálltak, ez a megoldás is helyeselhető, részben azért, mert nagyobb teret enged a sértetti kompenzációnak, ez is egy jogpolitikailag erősen támogatott irány, másrészt pedig járványügyi szempontból is előnyös. A vádemelés típusait elemezve megállapítható, hogy az ügyészség 5689 ügyben általános szabályok szerint vádiratot nyújtott be, 2362 ügyben bíróság elé állította a terheltet, míg 33 965 ügyben - és ez nagyságrendileg nagyobb szám - büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. Lassú, de folyamatos térnyerését figyelhetjük meg az egyezség jogintézményének is, 2020-ban 58 ügyben került sor egyezség megkötésére, majd ennek eredményeként a vádirat benyújtására. A vádemelés típusait érintő tendenciákat elemezve a következőket lehet megállapítani. 2020-ban általános szabályok szerinti vádemeléssel, valamint a bíróság elé állítással érintett ügyek összes vádemeléshez viszonyított aránya az előző évekhez képest csökkent, míg az előbbi számnak megfelelően a büntetővégzés meghozatalára irányuló indítványok aránya szignifikánsan megnőtt. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Évek óta törekszünk arra, hogy a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást, valamint a bíróság elé állítást ne két, egymással konkuráló jogintézménynek tekintsük, hanem a konkrét ügy sajátosságait figyelembe véve válasszuk ki a helyes eljárási formát. A járvány terjedésével figyelembe veendő újabb szempont a legtöbb esetben a büntetővégzés javára döntötte el a kérdést. Fontos azt is megemlíteni, hogy a jogalkotó az átmeneti szabályokkal kiszélesítette a büntetővégzés meghozatalának lehetőségét, és azt is hozzá kell tennem, hogy 2020-ban a bíróság által meghozott büntetővégzések 87,5 százaléka jogerőre emelkedett, tehát senki nem kérte tárgyalás tartását. Tavaly, ahogy egyébként folyamatosan, következetesen képviseltük azt az álláspontot, hogy a büntetővégzés meghozatalára irányuló indítvány helyett bíróság elé állításra csak abban az esetben kerüljön sor, ha a büntetőigény érvényesítésének hatékonyságára vagy a büntetés céljára figyelemmel a tárgyalás nem mellőzhető. Az ügyészség 2020-ban a korábbi évekhez is hasonlóan több esetben élt azzal a lehetőséggel, hogy a vádiratban az előkészítő ülésen is indítványt tehet a joghátrány konkrét mértékére abban az esetben, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését. Ez a mértékes indítvány intézménye. Az ilyen indítvány előterjesztése jelentősen hozzájárult az elmúlt évben is a büntetőeljárások időszerű befejezéséhez és a felesleges bizonyítás elkerüléséhez. Röviden a büntetőbíróság előtti tevékenységről. Az elmúlt évben kéthetes rendkívüli ítélkezési szünet is volt, majd 2020. március 31-én léptek hatályba a veszélyhelyzetre figyelemmel bevezetett speciális eljárásjogi szabályok a vádemelést követő szakaszra nézve is. Szükségképpen ezért megnövekedett azon eljárási formák jelentősége, amelyek személyes közreműködés nélkül, elsősorban az iratok alapján tették lehetővé a döntés meghozatalát. 2020-ban az előző évhez képest 18 százalékkal csökkent a bíróság által jogerősen elbírált ügyek, 20 százalékkal az érintett vádlottak száma. Ez részben korrelál a regisztrált bűncselekmények csökkenésével, és magyarázható azzal is, hogy 2020-ban egyes, személyes jelenléttel járó eljárási cselekményeket nem lehetett elvégezni, így a bíróságok kevesebb tárgyalást, nyilvános ülést tudtak tartani. A fellebbezésekkel kapcsolatban a következőket szeretném még kiemelni. Az ügyészségi fellebbezések eredményessége tavaly 52,2 százalék volt, ez valamicskével elmaradt az előző évben tapasztalt aránytól. Továbbra is az a határozott véleményünk, hogy az ítélkezési gyakorlat enyhe, illetve a középmérték figyelembevételétől időnként
