Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamintaz ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész:
1333 Ami ugyanennek a kérdésnek a szakmai oldalát illeti, a 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzetet a büntetőeljárási törvényben az eddigiektől eltérő eljárásjogi szabályok alapján kellett megítélni. Ennek nyomán az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen aktívan kellett segíteni az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő módon való befejezését, és a korábbiakhoz képest eltérő szakmai kihívásokat is generált. A megváltozott élethelyzet és az időlegesen megváltozott jogszabályi környezet hatása az ügyészség elmúlt évi gyakorlatát tükröző adatokban is sok tekintetben tetten érhető. Ez a beszámolóból kitűnik. (A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Földi László váltja fel.) Ami viszont nem változott, hogy a korábbi évek tendenciájához hasonlóan a regisztrált bűncselekmények száma 2020-ban is csökkent, tehát a korábbi tendenciába ez betagozódott. Az előző évben 162 416 bűncselekményt regisztráltak, 2019-hez képest valamivel több mint 3 ezerrel kevesebbet. A regisztrált bűncselekmények csökkenése ellenére az ügyészi szervezet ügyiratforgalma viszont továbbra is igen magas volt, 2020-ban 1 millió 270 ezer. Ez 2019-hez képest minimálisan csökkent, azonban az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése óta folyamatos emelkedést tapasztaltunk. Ez az emelkedő tendencia nem tört meg ezzel a minimális csökkenéssel. A beszámoló részletesen foglalkozik az egyes bűncselekménycsoportokkal - erről most nem kívánok bővebben beszélni -, viszont figyelemmel a jelentős közérdeklődésre, néhány gondolat erejéig kitérnék a korrupciós bűncselekményekre. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ügyészség elkötelezettsége a korrupció elleni küzdelemben töretlen. A Központi Nyomozó Főügyészség szerepe a korábbiakhoz képest még hangsúlyosabbá vált, hiszen az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével valamennyi hivatali korrupciós bűncselekmény nyomozása ügyészségi hatáskörbe került. Ez viszont azt is jelenti, hogy a nem hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozását továbbra is más nyomozó hatóságok végzik, a felderítési szakban egyébként önállóan, majd a vizsgálati szakban ügyészségi irányítással. A regisztrált korrupciós bűncselekmények száma a tárgyévben a 2019-es adatokhoz képest magasabb volt, 2020-ban 2049 ilyet regisztráltak, míg 2019-ben mindössze 460-at. Ez egyébként beleillik abba a folyamatba, hogy nincs egy teljesen meghatározott tendencia. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek a többes elkövetés, a láncolatos elkövetés miatt egyes években kiugró számokat produkálnak. A statisztikai kérdéseket megelőzendő szeretném elmondani, hogy a befejezett nyomozásokban regisztrált bűncselekmények számának a növekedése az iktatott eljárások számának a növekedését késéssel követi, így a regisztrált bűncselekmények számának 2020. évi növekedése mögött a 2019-ben iktatott eljárások nagyobb száma érzékelhető. Szeretnék külön kitérni arra, hogy a korrupciós bűncselekmények valós száma nem azonos a percepciós számokkal, tehát a korrupciót érzékelő számokkal. Erre indokolásul fölhoznám az Eurobarometer 2020 júniusában publikált 502. számú, széles körű felmérésének egyes eredményeit, amelyekből az derült ki, hogy a korrupciós érzet valóban jelentősen eltér a valós objektív helyzettől. A felmérés adatai szerint a válaszolók 87 százaléka elterjedt problémának ítélte meg Magyarországon a korrupciót, ugyanakkor, amikor a tényleges egyéni tapasztalatokról kérdezték őket, amikor tehát nem szubjektív elképzelések alapján kellett nyilatkozni, akkor lényegesen kisebb arányú korrupciót detektáltak. (12.50) A szubjektív érzet és a valós tények között tapasztalt eltérésnek egyébként több magyarázata is lehet. Egyrészt a felmérés a legmagasabb korrupciós arányt az egészségügyben igazolta: a megkérdezettek 49 százaléka került kapcsolatba az egészségügyi szektorral, és közülük 13 százalék tapasztalt korrupciót. Ugyanez az adat a gazdasági életet érintően: 13 százalék került kapcsolatba az ágazattal, ezen belül viszont már csak a 3 százaléka tapasztalt korrupciót. Fontos hangsúlyozni, hogy a hivatali korrupcióval azonosítható területen a válaszadók tapasztalatai hozzávetőlegesen azonosak voltak a többi uniós állam tapasztalataival: 1-2 százalék. Kiemelném, hogy 2020-ban az egészségügyben tapasztalt korrupciós jelenségek büntetőjogi üldözése teljes mértékben eltért a későbbi szabályozástól, lényegében a büntetőjogi üldözésre már csak a későbbiekben volt lehetőség. A másik ilyen lehetséges magyarázat a percepciós indexek és a valóság közötti eltérésre az lehet, hogy a közvélemény, illetve egyes kutatások korrupció gyűjtőnév alatt foglalnak össze olyan cselekményeket is, amelyek a büntető törvénykönyvben nem korrupciós bűncselekménynek minősülnek - itt főleg gazdasági bűncselekményekről van szó, lényeges ezekre is kitérni. Ezért továbbra is kiemelt cél az ügyészségen a gazdaság kifehérítése. Mi nagy figyelmet fordítunk azoknak a bűncselekményeknek a felderítésére, amelyek a gazdasági élet működésének törvényességét jelentősen befolyásolják. Ilyenek a költségvetési csalások, illetve a hűtlen kezelések, ezek száma viszont az elmúlt évben csökkent. Ugyanakkor az ugyanerre a területre besorolható, „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” elnevezésű bűncselekmények száma nőtt, ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen típusú elkövetési módok felé fordult a bűnelkövetők figyelme.
