Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2020. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1326 Aztán ehhez képest nyilván a szabályzatokat is változtatni kell, hogy a közegészségügyi feltételeknek megfelelőek legyenek, illetve nyilván egy nagyon fontos téma a bírák képzése, amely szintén új feladat volt, az online képzésekre való áttérés, ez is egy új dolog volt a rendszerben. Amin én is meglepődtem, amit elnök úr is kifejtett itt, ez az ügyérkezések száma. Nyilván mindannyian azt gondoltuk, hogy jelentősen csökkenni fognak az ügyek, ehhez képest a pandémiánál látjuk, hogy ilyen változás igazán nem volt, hiszen csak egy 0,3 százalékos ügyiratcsökkenés volt megfigyelhető ez alatt az időszak alatt, ez számomra is, én azt gondolom, nagyon meglepő, megmondom őszintén, körülbelül legalább 10 százalékos ügyiratcsökkenést vártam a magam részéről. Ami a legfontosabb, és mindig arról beszélünk a meghallgatásnál, az az időszerűség és a megalapozottság, erről elnök úr is részletes beszélt, a két éven túli ügyek száma. Én nagyon örültem annak, amikor elnök urat meghallgattuk még a pályázata idején bizottsági szinten, az Igazságügyi bizottságban, és annak idején kifejtette, hogy ön nem annak a híve, hogy mindenáron fejezzük be két éven belül az ügyeket, hanem megalapozottan fejezzük be lehetőleg minél hamarabb az ügyeket, és amennyiben a megalapozottság a „kétéventúliság” rovására menne, akkor is a megalapozottságot kell elsődlegesen figyelembe venni. Én örültem ennek a szemléletváltozásnak, mert úgy éreztem az előző évek során, hogy a számszakiság, a statisztika talán fontosabbá vált, mint a megalapozottság. Én azt gondolom, egy bíróság munkájának a megítélésében mind a két dolog nagyon fontos, az időszerűség és a megalapozottság is, de azt gondolom, hogy a kettőn belül a megalapozottság azért fontosabb, mint ha száz százalékban befejeződnének egy éven belül az ügyek, de nem lenne ez megnyugtató a felek számára, az bizony szerintem nem lenne jó. (12.00) Nyilván itt jönnek a statisztikai adatok, hogy mennyi ügyet fellebbeztek meg, hogy mennyi a hatályon kívül helyezéseknek a száma, nyilván ezek fontos adatok. Elnök úr említette, hogy 3,9 százalékkal kevesebb volt a befejezés 2020-ban, mint korábban. Ez nyilván magyarázható a pandémiás helyzettel, ennek a problémáival is, de még egy dologgal, amit itt Kovács Zoltán képviselőtársam is említett: jóval nehezebbekké váltak az ügyek, tehát sorozatosan arról számolnak be bíró ismerőseim, hogy sokkal, de sokkal nehezebb a jogi megítélése az ügyeknek ma, mint néhány évvel ezelőtt, és nyilván ez is közrejátszik abban, hogy adott esetben kevesebb ügy fejeződik be. Nagyon örvendetes, hogy 16,2 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek száma. Mindenesetre az látszik, hogy elnök úr véleményéhez képest, hogy a megalapozottság az elsődleges, úgy látom, mégiscsak sikerült ebben az évben is tovább csökkenteni a két éven túli ügyek számát, mint ahogy az öt éven túli ügyek számát is. Ez 14,6 százalék, és örülök, hogy olyan ügyekről nem kell beszámolni, amelyek tíz éven túli ügyek lennének, mint ahogy az előbb hallottunk róluk, hogy ilyenek is voltak a régmúltban. Igen, az ítéletek társadalmi elfogadottságáról is beszélt elnök úr. A legfontosabb nyilván az, hogy az ítéleteket jónak tartsák. Ennek a legjobb mutatója az, hogy hány százalékát fellebbezik meg, illetve nem fellebbezik meg, mert ez a fontosabb, hogy nem fellebbezik meg. Örvendetes, hogy tovább nőtt az elfogadottság aránya, hiszen 2019-ben 92,8 százalék volt, és ez 93,9 százalékra nőtt. Annak örülök, hogy nem ott tartunk, mint a következő beszámolóban, ami majd elnök úr után következik, mert a legfőbb ügyész úr mindig arról szokott beszámolni, hogy a 99,6 százalékos váderedményesség tovább nőtt, és minden évben tovább fog nőni; nem tudom, majd 110 százalékos váderedményességnél fogunk tartani az ügyészi beszámolónál. Itt azért még ez egy sokkal elfogadhatóbb adat. Mindenesetre ezt az ügyészségi példát nem negatív szándékkal mondtam, de ez kifejezetten jó. Nyilván akkor örül egy ügyfél - tehát itt elsősorban nyilván, ahogy elhangzott például az előbb Varga Zs. András beszámolójában is, a bíróság van az ügyfélért és nem az ügyfél a bíróságért, és nyilván a két fél közül az egyik pervesztes lesz -, és nyilván ez a legfontosabb, ha a pervesztes fél is megnyugodva jöjjön ki a bíróságról, tudja elfogadni a jogi érveket, tudja elfogadni az indokokat, a szakmai megítélését, esetleg a szakértők szakvéleményét; ez fogja adni a megalapozottságot, és ez fogja adni a társadalmi elfogadottságot is. Azt gondolom, ez a mutatószám, amit itt kapunk, mindenképpen nagyon jó, még akkor is, ha csak nagyon zárójelben megjegyzem azt a tényt, hogy azért nagyon sokszor tapasztaltam gyakorló eljáró ügyvédként azt, hogy azért nem fellebbezett már a vesztes fél az elsőfokú ítélet ellen, mert a perköltségek, a fellebbezési illeték és a többi riasztotta el attól, hogy ő még továbbra is kísérletezzen. Tehát nyilván ebben a mutatóban valamilyen százalékban ez is benne van, de mindenesetre a társadalmi elfogadottság a legfontosabb. A hatályon kívül helyezések aránya csökkent. Én még hozzávettem itt a tendenciában például a büntetőügyeknél - mert elnök úr említette, hogy 2019-ben 2,7 százalék volt a hatályon kívül helyezések száma a büntetőügyekben, és ez 2,4 százalékra csökkent -, előkerestem a 2018-as adatot is, az 3,8 százalék volt, tehát folyamatos a tendencia a hatályon kívül helyezési arányok csökkenésében, de ugyanígy a civilisztikai ügyszakban is, ahol azért nagyobb számú a fellebbezések aránya, mint a büntetőeljárásokban, ahol 9,5 százalékról 8,5 százalékra csökkent. Azt gondolom, ez egy nagyon komoly arány, hiszen ha így külön nézzük a kettőt, akkor egész komoly százalékarányban csökkent a hatályon kívül helyezett ügyek száma.