Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2020. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke
1319 minimalizálása volt a cél, pontosan úgy, hogy a bíróságok továbbra is működjenek és működhessenek, s ahogy a számok mutatják, működtek is a bíróságok. Ki kell emelnünk ebből az időszakból, mert alapvető jelentőségű, hogy a járványhelyzet a bíróságok ügyforgalmát is érintette. Még ezzel együtt is javultak a fontosabb ügyforgalmi mutatók, így az időszerűségi és a megalapozottsági mutató, amiről később részletesen említést fogok tenni. A pandémia alatt a bíróságon kívüli munkavégzés támogatására megtörténtek a szükséges informatikai eszközbeszerzések és alkalmazásfejlesztések, a bíróságok költségvetése biztosította a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök beszerzését. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások ügyfelek általi használata megnövekedett a korábbi évekhez képest, így a pertartam-kalkulátor alkalmazása, az e-panasz-ügyintézés, a bírósági elektronikus tájékoztatási és figyelmeztető rendszer használata egyaránt. A távmeghallgatási rendszer alkalmazása 2020-ban a veszélyhelyzet előtti időszakhoz képest háromszorosára nőtt. A számok: 2019-ben 6426, 2020-ban pedig 20 569 ilyen jellegű meghallgatás történt. A bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése természetesen 2020-ban sem állt le, nem állhatott le, azonban az az online térbe helyeződött át. A képzésinformatikai rendszer fejlesztése ez iránt megtörtént, és természetesen folytatódik. A központi igazgatás körében az együttműködésnek mindenkor kulcsszerepet tulajdonítok, s ezt nemcsak a bírósági szervezeten belül, hanem azon kívül álló szervek, szervezetek tekintetében is igyekeztem érvényre juttatni az elmúlt évben. Az együttműködést egyébként a járványhelyzet is megkövetelte, így kiváló szakmai kapcsolat alakult ki többek között a Legfőbb Ügyészséggel és a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnokságával. Ugyanígy fontosnak tartom az együttműködés érvényre juttatását a bírósági érdekképviseleti szervekkel is, így a Magyar Bírói Egyesülettel és a Bírósági Dolgozók Szakszervezetével, valamint a központi igazgatás felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanáccsal is. Ez utóbbi tekintetében jelentős tény következett be 2020 második felében: mihelyst a pandémiás szituáció, helyzet lehetővé tette, 2020 második felében megtörtént a póttagválasztás és a tanács létszáma kiegészült. (11.10) A bírósági igazgatás legfontosabb néhány területéről, az ügyforgalomról, az emberi erőforrásokról, a tárgyi feltételekről, a gazdálkodásról, az elektronikus eljárásokról és a képzésről is engedjék meg, hogy néhány szót szóljak. Ügyérkezés, ügybefejezés, ügyhátralék. Lényegében talán ez a legfontosabb pont, hiszen a jogkereső közönséget közvetlenül elsősorban az ügyérkezés, az ügybefejezés és az ügyhátralék érinti, magyarán szólva, hogy a jogkeresők mikor juthatnak megalapozott, jogszerű döntéshez. Az országos ügyérkezés a 2020. évben: 1 163 283 ügy érkezett a bíróságokra, 0,3 százalékkal kevesebb, mint a 2019. évi érkezés, ami 1 166 220 ügy volt. Én, bevallom, arra számítottam, hogy a pandémia jobban fogja csökkenteni az ügyérkezést. Ez nem következett be, 0,3 százalék volt a változás. A változás: a korábbi időszakhoz képest a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatti hatáskörváltozás az, ami említést érdemel. 2020. félévben jelentkezett ez, így magyarázható, hogy az érkezett ügyek száma törvényszéki első fokon 3,8 százalékkal, míg a Kúrián 3,9 százalékkal nőtt. A 2020. évi ügybefejezésekről. A 2020. évben a bíróságokon 1 145 217 ügyet fejeztek be, ami 3,9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A befejezések száma a törvényszéki másodfokon, az ítélőtáblákon és a Kúrián haladta meg az érkezett ügyek számát. A befejezések tekintetében évről évre megfigyelhető egy nominális visszaesés az ügyérkezés-csökkenéssel párhuzamosan, a 2020. évben azonban ebben szerepet játszott a járványhelyzet ítélkezésre gyakorolt hatása és a pandémiás időszakban meghozott rendkívüli intézkedések is. Az országos ügyhátralékkal összefüggésben: a 2020. év végén országosan 8,7 százalékkal több ügy volt folyamatban, mint 2019. év végén. Ennek alakulását befolyásolta a veszélyhelyzet alatti speciális eljárásjogi szabályrendszer, amelynek a szükségességéhez kétség nem férhet, továbbá a közigazgatási és munkaügyi ügyszakban bekövetkezett hatáskörváltozás. Az ügyhátralékról röviden annyit, hogy a központi régióban nincs változás az előző évekhez képest. Az ország központi régiójában található bíróságok, a Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék a legleterheltebbek, az ideérkező ügymennyiség ugyanis az országos érkezés 40 százalékát teszi ki, ez a 2020. évben 450 888 ügyet jelentett. Az időszerűség mindenkor központi kérdés. A magas színvonalú és időszerű ítélkezés a bíróságok legfontosabb feladata, ez a 2020. évben is kiemelt cél volt. Kiemelt cél volt az időszerűség javítása és az elhúzódó ügyek számának a csökkentése. A törvényszékeken és az ítélőtáblákon a perek döntő többsége, 86 százaléka az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven, míg az ítélőtáblákon pedig hat hónapon belül befejeződött. A 2020. év második felében az elhúzódó pertartamú ügyek csökkentése érdekében külön intézkedési terv készült, amely szintén hatással volt az ügyek átlagos pertartamának csökkenésére. Az elhúzódó, vagyis az első fokon két éven túl, a törvényszéki másodfokon az egy éven túl, az ítélőtáblákon a hat hónapon túl folyamatban lévő peres ügyek
