Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2020. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

1320 száma 16,2 százalékkal csökkent a korábbi évhez képest, 7544-ről 6324-re. Az elhúzódó ügyek aránya az összes folyamatban maradt ügyhöz képest valamennyi ítélkezési szinten csökkent, a törvényszéki másodfokú ügyszak kivételével. Az öt éven túli ügyek esetében elmondható, hogy 2019. év végéhez viszonyítva az öt éven túli ügyek száma 14,6 százalékkal csökkent, 864 ügyről 738 ügyre. A 2018. évben ez a szám 1001 volt. A megalapozottság, a bírósági ítéletek a jogerő körében. Kezdjük a megalapozottsággal, ha megengedik. A bírósági ítéletek társadalmi elfogadottságát jelzi, ha minél kevesebb ügyet fellebbeznek meg, azaz minél több ügy emelkedik első fokon jogerőre. Az ítéletek döntő többsége járásbírósági szinten, civilisztikai ügyszakban születik. Ez a 2020. évben a peres befejezések 47,1 százaléka volt. A jogorvoslat hiánya okán bekövetkező jogerőre emelkedés aránya a 2020. évben 2019-hez képest 92,8 százalékról 93,9 százalékra nőtt. A hatályon kívül helyezési arány. E mutató a hatályon kívül helyezésnek az új eljárás lefolytatására utasító határozatok másodfokú határozatokon belüli arányát mutatja. A hatályon kívül helyezési arány 2020-ban javult az előző évhez képest, a büntető ügyszakban a járásbíróságok és a törvényszéki másodfok viszonylatában az előző évi 2,7 százalékról 2,4 százalékra, míg a civilisztikai ügyszak esetében 9,5 százalékról 8,5 százalékra mérséklődött. A jogegység és az ítélkezés minősége. Az Alkotmánybírósághoz a 2020. évben 25 egyedi normakontroll iránti bírói kezdeményezés érkezett, 44 bírósági ügyben hivatkoztak alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására az alkotmányjogi panasz keretében. Összesen 419 ügyben támadták az alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntést az Alkotmánybíróság előtt, ennek során 25 döntés került megsemmisítésre. Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló tevékenységekről néhány gondolatot. A 2020. évben tíz kabinet került létrehozásra, melyek eseti, illetve állandó feladat ellátására jöttek létre: eseti tanácsadó kabinet, bírói összeférhetetlenség és kizárás szabályait vizsgáló kabinet, bírói munka értékelésének szabályait vizsgáló kabinet, közigazgatási és munkaügyi ügyszak átalakítását támogató kabinet, veszélyhelyzeti kabinet, veszélyhelyzeti polgári, gazdasági és munkaügyi kabinet, veszélyhelyzeti büntetőkabinet, veszélyhelyzeti közigazgatási kabinet, gyermekjogi kabinet és válsághelyzeti kabinet. Azt hiszem, a nevek mutatják, hogy itt a kabinetek felállítása során is jelentősége volt a veszélyhelyzetnek, a pandémiás helyzetnek, és ennek a követésére és a megoldások keresésére részben a mindennapos igazgatásban, részben pedig a szakmai munkában próbálták az utat keresni a felállított kabinetek. A vizsgálatokról. A 2020. évben általános vizsgálatokra, az öt éven túli ügyek országos célvizsgálatára, valamint az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó négy bírósági vezető igazgatási tevékenységét érintő vizsgálatra került sor. Az emberi erőforrásokról. A 2020. év végén ténylegesen 11 648 fő dolgozott az igazságszolgáltatásban, ebből 2829 fő bíró, 938 fő bírósági titkár, 239 fő bírósági fogalmazó és 7642 fő igazságügyi alkalmazott. A szolgálativiszony-megszűnésekről. A 2020. évben 117 bírótársunk szolgálati viszonya szűnt meg, ebből 41 esetben nyugállományba vonulás, 53 esetben a felső korhatár elérése, 15 esetben lemondás, 6 esetben halálozás, 1 esetben határozatlan idejű kinevezés iránti kérelem hiánya, 1 esetben jogerős fegyelmi büntetés miatti felmentés okán. Pályázatok és kinevezések is történtek, függetlenül a pandémiás helyzettől. 39 bírói álláspályázat elbírálására került sor, melyekre 184 pályázat érkezett. A pályázati eljárás eredményeként 20 bíró kinevezésére tettem előterjesztést a köztársasági elnök felé, 15 esetben döntöttem a már kinevezett bíró másik szolgálati helyre történő áthelyezéséről, és 4 esetben került sor a pályázat eredménytelenné nyilvánítására. Ezek oka egyrészt, hogy a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését 3 esetben, másrészt a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül volt szükséges betölteni. 34 álláspályázat esetében a bírói tanácsok rangsorának megfelelően hoztam meg a döntést, mivel egyetértettem, hogy az első helyen rangsorolt pályázó töltse be az álláshelyet. A felállított rangsortól egy esetben kívántam eltérni, ebben a körben indítványt terjesztettem elő az Országos Bírói Tanács elé. Az Országos Bírói Tanács határozatában ezen indítványt támogatta, ekként került sor a rangsortól való eltérésre. (11.20) A bírósági vezetők kinevezése. 2020 végén a bírósági szervezetrendszerben 796 bírósági vezető volt. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe ezek közül 122 bírósági vezető tartozik. 2020-ban a kinevezési jogkörömbe tartozó bírósági vezetői álláshelyek közül 53 esetében volt folyamatban pályázati eljárás. Egy személyes megjegyzést engedjenek meg e körben: 122-ból 53, és mindez a pandémia időszakára esik. Ennek a következményét nyilvánvalóan a bíróságok és a bírótársak is érezték, hiszen összbírói értekezleteket kellett összehívni, és az összbírói értekezletek összehívása során mindenkor figyelemmel kellett lennünk a pandémiás helyzetre. Adott esetben nem kerülhetett sor a véleménynyilvánításra, csak a pályázat benyújtását követően később, néhány héttel vagy hónappal azt követően. De az összbírói értekezletek lezajlottak, 9 álláshely még 2019-ben, 44 álláshely pedig 2020-ban üresedett meg a kinevezési megbízási idő lejárta előtt. A 2020-ban elbírált 53 pályázatból 35 kinevezéssel, 18 a pályázat eredménytelenné nyilvánításával zárult, ebből 8 esetben a pályázat hiánya, 5 esetben a véleményező testületek